DekoRatio
DekoRatio

Vállalkozóként az egyik legnehezebb feladat, hogy ne mindent saját magunk próbáljunk megoldani. Elvégre ez pont az ellenkezője annak, amiért saját üzletbe kezdtünk. Szerencsére azonban egyre többen ismerik fel, hogy az üzleti sikernek nem alapfeltétele az évszázados családi tradíció vagy a sokmilliós kutatás és fejlesztés. Ma már anélkül is lehet például fantasztikus cipőmárkánk, hogy bármi elképzelésünk lenne a cipőkészítésről. Az úgynevezett white label termékekkel bárki sikeres márkát építhet, akinek van egy jó ötlete – és hajlandó a designra és a marketingre áldozni.

A white label üzleti modell lényege, hogy a nagy szakértelemmel és kapacitással rendelkező gyártócégek márkázatlan termékeket értékesítenek, amiket aztán más cégek a saját logójukkal és csomagolásukkal felruházva forgalmaznak a boltok polcain. Ez a modell hatalmas szabadságot ad a vállalkozóknak, mert minden erőforrást az ötlet megvalósítására, a kreatív és hatékony márkaépítésre fordíthatnak, saját gyártási technológia- és infrastruktúra kiépítése nélkül. A gyártócégeknek pedig így nem kell marketingre költeniük, hanem kizárólag a termékek gyors és költséghatékony előállítására fókuszálhatnak.

Az élelmiszerpiactól az elektronikai cikkeken át a bankok világáig szinte mindenhol tetten érhető a white label modell. Sokan talán nem tudják, de több különböző áruházlánc „sajátmárkás” terméke mögött ugyanaz a gyártócég áll. Például az 1862-ben alapított amerikai vállalat, a Richelieu Foods ma egyenesen „szellemmárkaként” működik, ami az Aldi és hasonló méretű üzletláncok számára gyárt mirelitpizzákat, halételeket és salátadresszingeket. Az 1923-as alapítású kanadai Cott Corporation pedig olyan márkaóriásokat lát el kávéval, mint a Starbucks vagy a Lavazza. Azt szintén kevesen tudják, hogy a Dell márkájú számítógépek többségét is más cégek gyártják, ugyanis a Dell nem tart fent saját gyártókapacitást.

Borotvát a borotvaboltból

©

A white label talán egyik leghíresebb úttörője a kaliforniai Dollar Shave Club, melynek vezetői hét évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy kihívják az amerikai borotvapiac egyeduralkodóját, a Gillette-et. A két vállalkozó kedvű alapító, Michael Dubin és Mark Levine azonban nem álltak neki formatervező mérnökök segítségével új terméket fejleszteni, hanem inkább új üzleti modellt alkottak. Egydolláros előfizetésért cserébe nem kellett többé új borotva vagy penge után szaladgálni, hanem kéthetente vagy havonta házhoz érkezett az aktuális szőrtelenítéshez szükséges csomag. Az ötlet annyira bejött, hogy az Unilever 2016-ban 1 milliárd dollárért vásárolta meg a startupot az alapítóktól.

A „szinte saját” termék illúziója: private label

A hagyományos white label értékesítés mellett egyre több gyártó készít megrendelésre úgynevezett „private label” termékeket is, amikhez az egyes márkák már nem csupán saját designt adnak, hanem kis mértékben testre is szabják a kapott árut. Így működik például a parfümgyártás jelentős része: a parfümök 98 százalékban ugyanabból az alapanyagból, rózsavízből állnak és ugyanaz a gyártó állítja elő őket Kínában. A maradék 2 százalék illatanyag alkotja valójában azt a parfümöt, ami a kedvencünk lesz vagy épp kiráz tőle a hideg minket. Azt pedig, hogy a nekünk tetsző illatok közül végül melyiket vesszük le a polcról, olyan tényezők határozzák meg, mint az üveg formája, a csomagolás designja vagy az aktuális világsztárhoz fűződő érzelmeink, aki éppen reklámozza.

Sosem volt ilyen könnyű vállalkozni

A white label és private label modellek rohamos terjedése és egyre nagyobb népszerűsége is azt támasztja alá, hogy mára a design és a márkaépítés az üzleti stratégia egyik legfontosabb összetevőjévé vált. A telített piaci viszonyok között ugyanis már nem a termékek, hanem a márkák mellett tesszük le a voksunkat. Amíg például a Levi’s megtehette, hogy világméretű birodalmat hozott létre kizárólag a termék tulajdonságaira építve, ma már szinte lehetetlen azzal sikeressé válni, hogy a mi farmerünk valamivel strapabíróbb mindenki másénál. Arról nem is beszélve, hogy másoknak évtizedei voltak arra, hogy tökéletesítsék a terméket, ami nekünk csak tegnap jutott eszünkbe.

A gyártási technológia és infrastruktúra kiszervezése lehetőséget ad minden vállalkozónak, hogy rendkívül rövid idő alatt és magas profittal dobjon piacra új termékeket, miközben minden erejével arra fókuszálhat, ami valóban sikeressé tehet egy új márkát: a jó designra, a kreatív kommunikációra és a pozitív vásárlói élményre. Ezért ahelyett, hogy megpróbálnánk rengeteg pénzért újra meg újra feltalálni a kereket, érdemes először körbenéznünk, hogy kinél lehet a legjobbat beszerezni.

Az oldalon elhelyezett tartalom a DekoRatio Branding & Design Studio megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.


DekoRatio BrandChannel

Arcátlanul egyedi vagy eszetlenül gazdag? Mi garantálja egy márka igazi sikerét?

Egy vállalat célja mindig a pénzkeresés, amihez elengedhetetlen a jó marketing. De mindez mire épülhet? Elég pénzt költeni? Vagy elég egy jó termék? Esetleg először kell egy minőségi megjelenés, majd azután jöhetnek a kampányok? A DekoRatio Branding & Design Studio szakembereivel izgalmas kérdéseket tettünk fel a brandépítéssel kapcsolatban, saját magunkat is zavarba hozva.

DekoRatio BrandChannel

GOOD DESIGN = GOOD BUSINESS – na de miért is?

Amikor Thomas Watson Jr. egykori IBM igazgató 1973-ban kijelentette, hogy good design = good business, még nem sokan értették, miről beszél. Mára egy általánosan elfogadott vélemény, hogy a designra költeni hosszú távon sokszorosan megtérülő befektetés. De mit jelent ez az egyes iparágak esetében, és hogy képes a design ennyire univerzális pozitív hatást kifejteni, ha a márkák sikeréről van szó?

Kasza Tibi továbbra is verhetetlen a Facebookon

Kasza Tibi továbbra is verhetetlen a Facebookon

Megmagyarázza az olvasóinak a Guardian, mi az az O1G, és ki az a Nagy Blanka

Megmagyarázza az olvasóinak a Guardian, mi az az O1G, és ki az a Nagy Blanka

Drágult a Millenáris parkosítása

Drágult a Millenáris parkosítása

Videó: Sétáló pár törte le brahiból a Margit híd kőkeresztjeit

Videó: Sétáló pár törte le brahiból a Margit híd kőkeresztjeit

A David Schwimmer-hasonmás tolvaj egyáltalán nem hasonlít David Schwimmerre

A David Schwimmer-hasonmás tolvaj egyáltalán nem hasonlít David Schwimmerre