A mintegy két évtizede szárba szökkenő karácsonyológia (christmasology) amerikai kutatói nem a karácsony varázsát akarják megtörni, csupán a jelenség objektív elemzői. A karácsonyra úgy tekintenek, mint egyfajta személyiségpróbára (Christmas challenge), amelyben felerősödve, olykor torzítva tükröződik vissza a személyiség. Mondhatni: a karácsony a lélek tükre. A karácsonypszichológiai kutatási irányzat 5 megközelítést, típust, modellt különböztet meg.

1. A tradicionális. A legismertebb karácsonyi típus. Karácsonya az a karácsony, ami a nagykönyvben meg van írva. Kötelező kellékek: nagyon nagy karácsonyfa, rengeteg ajándék, karácsonyi dalok, illatos gyertyák, sürgés-forgás. A tradicionális típusú ember számára ebben az ünnepben a megfelelés és a fényűzés a lényeg. Erre a típusra építenek a reklámok, a díszes plázák, a karácsonyi vásárok. Érdemes kicsit a jelenség mögé látni, és helyén kezelni az ünnepet. Persze sokan inkább a nagy felhajtást kedvelik, kevésbé fókuszálva az értékekre.

2. A racionális. Szinte az ellentétje az előzőnek. A racionális típus úgy véli, nem kell az álszentség, tekintsünk érzelmek nélkül az ünnepre. Ők átverésnek tartják, ha nem mondják meg a gyerekeknek az igazságot a Jézuskáról. Hangoztatják, hogy a karácsonyfa fölösleges, mert az csak az erdők irtása, a karácsonyhangulat nyálas édelgés, az ajándékozás pedig csupán pénzkidobás. Leginkább a haszonelvű, gyakorlatias és a fantázia nélküli emberek tartoznak ide.

3. A hedonista. A mohónak is nevezhető típus célja az ünnepkor az élvezetek hajszolása-halmozása, hogy pukkadásig egye, igya magát. A család és a társaság csak a dőzsölés kulisszája: (L)együnk együtt! A karácsony gondolatára a hedonistának ételreceptek, a világ végéről felhajtott ínyencségek keringenek a fejében. Ajándékozás? Formalitás, essünk túl rajta! Nála a késleltetés nélküli örömelv dominál, a tradicionális álarc nélkül.

4. A hevenyészett. A legrémisztőbb kategória, talán mert annyira eltér a megszokottól. A totális érdektelenség érződik rajtuk. Számukra az ünnep nyűg, az otthon melege sem ad biztonságot, megnyugvást. A gyerekzsivaj hallatán falra másznak, a karácsonyi műsorok irritálóak, egyszóval az ünnep nem más, mint átvészelendő teher. Az ilyen típusú ember gyakran még szenteste is dolgozik, mondván, a munka az első, de ebbe a modellbe sorolja a kutatás azokat is, akik zárás előtt rohannak a plázába, hogy legyen valami a fa alatt. Közülük sokan a haverok segítségével, a sörözőben élik túl a pár „meghitt” napot.

5. Az eklektikus. Az érett személyiséget jellemzi: szerinte nem az ember szolgálja a karácsonyt. Az ilyen típusú ember el tud szakadni a reklámok és az elvárások nyomásától. Nem lesz görcsös a szeretetadás, azaz karácsony másnapján is megöleli a szeretteit, vagy egy hétköznapi napon még ajándékot is vesz nekik csupa kedvességből. Ne gondoljuk, hogy náluk elveszne a tradíció vagy a szenvedély, sőt itt válik igazán értékké az, amit más erővel szeretne megteremteni. A család nem eszmét akar demonstrálni, hanem örülni az együttlétnek. Mindenki az lehet, ami, és mindenkit önmagáért szeretnek.