Ford
Ford
Tetszett a cikk?

Ami a kétezres évek elejének a szervokormány és az elektromos ablakemelő volt, az ma már a hibridhajtás, a vezetőtámogató rendszerek, na meg persze az egységesített dizájn. Sőt, az automata váltók is nyerésre állnak a világgal szemben! Lássuk, miben változott meg az autózás az elmúlt évtizedben.

Aki mostanság ül át egy új vagy pár éves autóba – amire van esély, lévén, a magyar használtautó-állomány átlagéletkora 14 év körül alakul – könnyen érezheti magát úgy, mintha egy űrhajóba szállt volna be. A műszerfalat már nem is gombrengeteg borítja, hanem egy pár fizikai kapcsoló mellett a középkonzolból kiemelkedő érintőképernyő uralja a teret, napjaink modern autóinak többségében ugyanis innen vezérelhetünk sok mindent, a rádiótól kezdve a klímán át a navigációig, de a jármű egyéb beállításait is egy ilyen készüléken keresztül kezelhetjük.

A következő nagy meglepetés akkor érheti az embert, ha elfordítja a slusszkulcsot – azaz várjunk csak! Hiszen már slusszkulcs sincs! Az újabb autókhoz ugyanis már csak egy 2-3 gombos távirányítót kapunk – amelyből azért vészhelyzet esetén kicsúsztatható egy hagyományos, fizikai kulcs – amit nem is nagyon kell elővenni a zsebünkből, mivel a kocsi a közeledésünket érzékelve előzékenyen kinyitja az ajtókat, és még akár a helyzetjelző, esetleg a tükör aljába épített lámpák segítségével gondoskodik róla, hogy a sötétben is biztonságosan odataláljunk az autónkhoz.

©

Az indítást tehát már egy gomb megnyomásával végezzük, az erőforrás hangját pedig nem is biztos, hogy hallani fogjuk. Ennek több oka is van, például, hogy az elmúlt tíz évben lezajlott, úgynevezett downsizing miatt a mai autókban jóval kisebb lökettérfogatú motorok dolgoznak, mint a 10-15 évvel ezelőtti modellekben, természetesen a lóerők számának megtartásával, sőt, esetleg növelésével is.

Megjelent azonban a hibridhajtás is, amely napjaink talán legnépszerűbb, „alternatív” megoldása a belső égésű motorokhoz képest. A hibrid erőforrásokban ugyanis egy elektromos kiegészítő motor „dolgozik alá” a benzinmotornak, hogy – különösen az úgynevezett mild hibrid rendszereknél – hatékonyabb közlekedést tegyenek lehetővé. Ezt ma már a különféle választható vezetési mód is elősegíti: egy gombnyomással a mindenkori forgalmi és időjárási körülményekhez alakíthatjuk az autónk működését: síkos, esős, esetleg saras, földútra való beállításokkal, dinamikus sport-, vagy épp gazdaságos eco-fokozattal gondoskodhatunk róla, hogy mindig az útviszonyoknak megfelelő beállításokkal közlekedjünk.

©

Ma már szintén senki nem lepődik meg, ha egy hangtalanul suhanó, teljesen elektromos meghajtású autó mellett megy el az utcán, a villanyos hajtás ugyanis a zéró emissziós járművek alapkövének tekinthető, és bár tény, hogy az infrastuktúrának még van hová fejlődnie, az is biztosra vehető, hogy az elektromos autókra óriási karrier vár az előttünk álló években.

Az elektromosság mellett az elektronika szerepe is felértékelődött. A modern autókban ugyanis komoly számítógépes háttér dolgozik azon, hogy minél biztonságosabban érjük el úticélunkat. Az úgynevezett vezetőtámogató rendszerek ugyanis a sofőrrel együtt figyelik az utat, jeleznek, ha az út szélén kivilágítatlan gyalogost érzékelnek, a vezető beavatkozása nélkül képesek tartani a sebességet és a biztonságos követési távolságot az autópályán, figyelmeztetnek az ütközés veszélyére, ha túlságosan közel mennénk az előttünk haladóhoz, de akár arra is, amikor tolatás közben keresztirányú autóforgalomra kell számítanunk. Ez már az önvezető járművek előszobája, az intelligens tempomatok és a sávtartó automatikák együttműködése ugyanis már ma is úgynevezett „kettes szintű” önvezető autót varázsol a modern kocsikból.

A tolatás egyébként szinte videojátékká válik a rengeteg szenzorral és kamerával felszerelt autókban, ahol nem kell többé kifacsart nyakkal hátrafelé meredni, helyette a műszerfalba épített képernyőn láthatjuk a mögöttünk lévő világot, digitálisan berajzolt segédvonalakkal együtt, hogy a legszűkebb helyekre is be tudjunk parkolni. Sőt, az aktív parkolást segítő rendszereknek köszönhetően ezzel már nem is feltétlenül kell foglalkoznunk, csupán megnyomjuk a megfelelő gombot a kiszemelt parkolóhely mellett, és a többit az autó elintézi helyettünk.

Autóink tehát okosabbak is lettek, nem véletlen, hogy egy mai autótól alapvető elvárás, hogy könnyedén csatlakoztatni lehessen hozzá az okostelefonunkat, amelyet akár zenelejátszóként is használhatunk – mindezt azonban úgy, hogy a telefon képernyőjét vezeték nélküli kapcsolaton keresztül „kivetítjük” a konzolba épített érintőképernyőre, így nem kell magát a készüléket nyomkodni vezetés közben. Ha pedig az internetkapcsolatunkat is megosztjuk az autóval, gyakorlatilag valós időben tájékozódhatunk a forgalmi viszonyokról az intelligens navigációs rendszereknek hála.

©

Az ergonómia is sokat fejlődött a mai kocsikban: az okosan tervezett ülések akár a sodrósabb kanyarokban is biztonságosan tartják az ember felsőtestét, míg az állítható gerinctámasz a hosszabb utakon teszi kényelmesebbé a vezetést. A kormánykerék maga is jelentős átalakuláson ment át 10-15 évvel ezelőttihez képest: jellemzően vastagabb, jobb fogású volánokkal találkozunk a mai autókban, amelyek diszkréten vezetik rá a sofőrt a helyesnek számító „3 óra–9 óra” kormányfogásra is.

Hasonló módon, míg régebben a visszapillantó tükör alján lévő, átkattintható kapcsolóval lehetett „védekezni” a hátulról érkező, erősebb fényszórók vakító hatása ellen, egy mai autó visszapillantója ezt már magától elvégzi, ahogy érzékeli a hátsó, nem kívánt fényhatást. De ugyanígy, a saját autónk is „megoldja” helyettünk a tompított fény és a reflektor közti kapcsolgatást, ha érzékeli, hogy szemből másik autós érkezik. A fényszórók a korszerű LED-technológiának köszönhetően pedig alaposabban bevilágítják előttünk az utat, sőt, még a kanyar ívét is követik, hogy ne érje a sofőrt váratlan meglepetés.

Ford Puma: saját kategóriát teremt

Bár a Puma már szerepelt a Ford kínálatában, a 23 év elteltével felélesztett név minden, csak nem az 1997-ben debütált roadster modern változata. A kompakt városi crossovernek nevezett autó egyszerre tágas, ugyanakkor nem okoz vele gondot leparkolni a zsúfolt belvárosi utcákon sem. A sofőr magasabban ül, mint egy átlagos személyautóban, így biztonságosan átlátja a forgalmat, a prímán hangolt futóműnek és felfüggesztésnek köszönhetően pedig az autó még nagyobb sebességnél is szilárdan tartja magát az úton, élmény a vezetése.

A Puma úgynevezett mild hibrid rendszere nem a motor teljesítményét fokozza, hanem a működést teszi egyenletesebbé: gyorsabban „ébred” az automata start/stop rendszer, a turbós motorból pedig eltűnik az úgynevezett „turbólyuk”.

Természetesen egy ízig-vérig mai modern autó nem lehet teljes a fejlett vezetéstámogató rendszerek nélkül, a Pumában azonban ma már szinte kötelezőnek számító adaptív tempomat, intelligens holttérfigyelő vagy épp a táblafelismerő rendszer mellett olyan vészhelyzeti kormányzási asszisztens is található, amely a veszélyforrást jelentő autókat vagy objektumokat segít kikerülni a sofőrnek.

A Ford Puma további különlegessége a csomagtartó padlólemeze, amely könnyedén állítható, ha könnyebben pakolható vagy nagyobb űrtartalmú csomagteret szeretnénk. Ráadásul a padlóba épített Megabox további 80 literrel megtoldja a helyet, ide pedig akár hosszabb, álló csomagok, de akár egy cserepes szobanövény is gond nélkül beállítható. A Megabox aljára tervezett lefolyónak köszönhetően a tisztítása is egyszerűen megoldható, akárcsak a lecipzárazható üléskárpité.

A Puma a Titanum X, illetve az ST-Line felszereltséggel, automata váltóval kapható, előbbiben egy 125, utóbbiban egy 155 lóerős mild hibrid erőforrás dolgozik, idén tavasszal pedig érkezik a 120 lóerős dízelmotoros verzió is.



Az oldalon elhelyezett tartalom a Ford Magyarország megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.