A gyerekeinknek is jobb lenne, ha mi szülők nem állnánk ilyen csehül pénzügyi tudatosságban

1. Az uzsonnapénz mint befektetés

Mondani sem kell, a szülői mintának és odafigyelésnek döntő szerepe van abban, hogy a felnövekvő generációk mekkora tudatossággal állnak hozzá a pénzügyekhez. Ezért is érdemes a gyerekekkel idejekorán tisztázni a pénzügyi alapfogalmakat és megértetni velük az előregondolkodás, előretervezés fontosságát. Bár ami azt illeti, ez utóbbival, vagyis a pénzügyi tudatossággal mi szülők is elég csehül állunk – az OTP kutatása szerint például a magyarok alig 8%-a készít 5-10 évre szóló pénzügyi tervet. Ugyanakkor az biztató, hogy a szülők egyre fontosabbnak tartják gyermekeik ezirányú fejlesztését.

A pénzügyi nevelést persze nem lehet elég korán kezdeni: kis lépésekkel és az alapfogalmak tisztázásával már a kezdetektől érdemes egyengetni a gyermekek útját. Hiszen már egy óvodásnak is ajándékozhatunk malacperselyt, ahova gyűjtögetheti a pénzét. Saját számlát pedig már kiskamaszkorban nyithatunk a gyereknek, akivel azt is megbeszélhetjük, hogy a zsebpénzét mostantól a saját bankszámlájára utaljuk, ahol a pénze még kamatozhat is, ha egy bizonyos összeget sikerül megtakarítania és lekötnie. Így az egy-egy születésnapra vagy ballagásra kapott, váratlanul érkező „bevételek” gondos és megfontolt felhasználását, a tartalékolás fontosságát is megérthetik a fiatalabbak.

14 éves kortól a nagykamaszt akár a családi költségvetés kialakításába, illetve a tudatos pénzügyi tervezésbe is bevonhatjuk. Elmondhatjuk neki, hogy havonta mennyit kell rezsire költenünk, illetve hogyan működnek a különböző befektetéseink, megtakarításaink. Együtt azt is kiszámolhatjuk, hogy mennyibe kerülne az önálló élete havonta. Mindez pedig rendkívül hasznosnak bizonyul majd akkor, amikor gyermekünk külön költözik, és saját háztartást vezet.

2. Okos tervezés

Abban biztosak lehetünk, hogy gyermekünk első szárnypróbálgatása rengeteg költséggel jár. Legyen szó lakásvásárlásról, de akár csak egy szoba berendezéséről vagy egy váratlan csőtörésről, az első időkben természetes, hogy szeretnénk segíteni – ha tudunk. Hogy elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket, az első és legfontosabb lépés az, hogy tisztában legyünk anyagi helyzetünkkel és lehetőségeinkkel: mennyit ér a pénzünk, mihez kezdhetünk vele, hiszen már kisebb megtakarításokat is befektethetünk.

Mindenekelőtt érdemes azzal indítani, hogy összeírjuk, mire és mennyit költünk. A leghatékonyabb, ha legalább egy hónapig vezetjük a táblázatot. Ez jó visszajelzés lehet arra is, hogy pontosan mennyi apanázst tudunk fészekből kirepülő gyermekünk számára havi vagy heti bontásban biztosítani, ha éppen nem előre, hanem már aktuálisan kell kalkulálnunk.

Amennyiben ennél kifinomultabb módszereket alkalmaznánk, ma már részletes pénzügyi tervező oldalak és applikációk is rendelkezésünkre állnak. Ezekben például havi és egyéb várható bevételeink megadásával kiszámolhatjuk, hogy jövőbeli céljaink megvalósításához mennyit kell (még) spórolnunk. Például egy új ingatlan vásárlásához vagy felújításához, illetve gyermekünk tanulmányainak finanszírozásához meddig és mekkora összeget kell félretennünk. A pénzügyi tervezéssel annál is inkább érdemes foglalkozni, mert a rosszul felmért lehetőségek, a hiányzó források később problémát okozhatnak. Ne feledjük, a nem gazdasági területen tanuló diákok harmadának meg kell szakítania tanulmányait pénzügyi okokból – lásd az Oktatási Hivatal 2018-as jelentését.

Persze a cél lehet bármi más, utazásra, az idős szülők ellátására vagy egészségügyi kiadásokra is gondolhatunk. Ráadásul az applikációkkal további biztonsági tartalék felhalmozásához is segítséget kaphatunk.

Arról nem is beszélve, hogy miután tisztáztuk saját lehetőségeinket, és feketén-fehéren előttünk állnak az adatok egy grafikonon, ha szükséges és szeretnénk, jóval magabiztosabban nyithatunk megtakarítási számlát, akár többet is.

3. Felkészülni, hogy elkerüljük a káoszt

Az otthonról való elköltözés legnagyobb anyagi tétele – szülőként és diákként egyaránt – minden bizonnyal az új lakóhely finanszírozása. Hiába az egyetemi „szoctám”, az ösztöndíj vagy akár az első kereset, ez megfelelő előrelátás nélkül komolyan megterhelheti a szülők pénztárcáját. A legtöbbször csak az „elszállt” eposzi jelzővel illetett mai albérletárak mellett az első otthont, amit nem egyszer szoba-, illetve lakótársakkal érdemes megosztania gyermekünknek, nagyrészt az olcsó, helytakarékos megoldások jellemzik majd.

A várható kaucióval és törlesztőrészlettel többnyire még számolunk, de azt nem egyszer elfelejtjük, hogy a friss otthont be is kell rendezni, ahhoz, hogy az új lakókörnyezetben is komfortosan érezze magát fiatal felnőtt gyermekünk. A sok-sok apró kiadás – legyen szó egy fotelről vagy egy könyvespolcról – összeadva jelentősen megterhelheti pénztárcánkat.

4. Tudatossággal a fegyelmezetlen vásárlás ellen

A brit sztárséf, Gordon Ramsay bölcs tanácsa, hogy egy bevásárlás alkalmával legfeljebb annyi élelmiszert vegyünk, amennyi egy kis kosárba belefér. Ezen túl érdemes egyedül bevásárlótúrára indulni, mert bizonyos felmérések szerint, amikor társasággal, a családdal vagy barátokkal megyünk akár 65%-kal többet költünk. Szülőként ez olyan háztartásvezetési stratégia, amit gyermekünknek is érdemes átadnunk. Ahogy időről időre arra a közhelyre is érdemes figyelmeztetnünk őket, hogy soha ne menjenek éhesen vagy bevásárlólista nélkül a boltba, különben könnyen az impulzusvásárlás hibájába eshetnek. Az egyetemisták egyik legjellemzőbb vonása, hogy inkább az ételen spórolnak, szülőként viszont igyekszünk mindent megtenni, hogy ebből ne legyen rendszer. Ha mi főzünk a hétvégén a hazatérő gyermeknek, amiből ő magával is tud vinni néhány adagot, ugyanúgy pénzt spórolunk nemcsak neki, de magunknak is.

Az oldalon elhelyezett tartalom az OTP Bank megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.