Mibe menekítsem a pénzem? 3 tipp megtakarításunk védelmére
Bár hosszú hónapok alatt zajló folyamat vezetett ide, sokunkban most realizálódik igazán, hogy milyen nagy mértékben értéktelenedett el a pénzünk. A fizetőeszköz hosszú távon való értékvesztése önmagában nem újdonság, az utóbbi időben viszont olyan fokú visszaesést tapasztalhattunk, ami életszínvonalunkra és megtakarításainkra is súlyos hatással van. Ezért fogják vissza máris sokan a költéseiket, vagy váltják vissza idő előtt állampapírjaikat. Ilyen mértékű inflációt látva a legfontosabb kérdés: hogyan gondoskodhatunk megtakarításaink védelméről? Áttekintjük, hogy milyen lehetőségek közül választhatunk anyagi biztonságunk garantálásához.
Bár napjainkra vált igazán kézzelfoghatóvá az infláció, valójában nem egy egyik pillanatról a másikra bekövetkező beszakadásról van szó. Jó pár hónapos tendencia eredményeként érkeztünk el a majd 14%-os szinthez – ez jól látható a Központi Statisztikai Hivatal diagramján.
Az infláció mértéke 2021 januárja óta tartósan emelkedik (egy 2021 nyári egy hónapos csökkenéstől eltekintve). Tavaly júliustól viszont olyan ütemben erősödött fel a pénz elértéktelenedése, hogy idén júliusra elérte a 13,7%-os szintet. Ezt pedig mindannyian közvetlenül megérezzük a mindennapokban.
Sokunkban ezért csak most realizálódik, milyen hátrányai és veszélyei vannak ennek: jövedelmünk gyakorlatilag egy tizedével kevesebbet ér, miközben a nyersanyagok, ingatlanok, élelmiszerek ára tovább emelkedik. A magyarok 80%-a kénytelen csökkenteni kiadásait, de a különféle befektetéseiket is sokan visszaváltják, derült ki a Magyar Cetelem Bank közelmúltban végzett felméréséből. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapjáról az is kiderül, hogy a lakosság 2021 vége óta mintegy 1,281 milliárd forintot vont ki a MÁP+ állományból – így a teljes állomány 5080 milliárd forintra csökkent.
A pénz elértéktelenedése hosszabb távon természetes folyamat, ilyen rövid távú és drasztikus visszaesésnél azonban már mindenkiben felmerül a kérdés: mibe menekíthetjük a pénzünket? A jó hír, hogy még ilyenkor is rendelkezésünkre állnak azok az eszközök, amelyekkel csökkenthetjük, ellensúlyozhatjuk a negatív pénzügyi hatásokat. Íme 3 olyan befektetési forma, amellyel gondoskodhatunk megtakarításunk védelméről!
A leggyakoribb válasz: ingatlanbefektetés
Az egyik legkézenfekvőbb megoldás az ingatlanbefektetés, amely egyfelől rendkívül értékálló, másfelől állandó bevételre is számíthatunk, ha az ingatlant kiadjuk. Sőt, emelhetjük a lakbért időről időre az inflációnak megfelelően.
Ez a megoldás azonban nem mindenki számára megfelelő. Egyrészt feltételezi, hogy kellő megtakarítással rendelkezünk egy ingatlan megvásárlásához. Ezt tovább nehezíti, hogy csak idén február óta mintegy 17%-kal növekedtek az ingatlanárak, így a lakások átlagára már 36 millió forint fölött jár. A lakáshitelek kamatai már kétszámjegyűek is lehetnek, tehát nem biztos, hogy ez a legideálisabb pillanat a hitelfelvételre.
Másrészt számolnunk kell azzal is, hogy gondoznunk kell az ingatlant, felújításokra, javításokra lehet szükség, ami az utóbbi évek növekvő árai miatt szintén egyre nagyobb ráfordítást követel.
Akkor lehet tehát az ingatlanbefektetés jó menekülőút pénzünk értékének megőrzésére, ha kellő mértékű megtakarítással rendelkezünk egy ingatlan megvásárlásához. Egyéb esetben inkább más eszközhöz érdemes nyúlni.
A másik sláger: aranybefektetés
A másik leggyakoribb megoldásként az aranybefektetés szokott felmerülni, ugyancsak értékállóságának köszönhetően. A könnyebbség az ingatlanvásárláshoz képest az, hogy jóval kisebb összeggel is be tudunk szállni: valójában ma már bármekkora megtakarítással bele tudunk vágni az aranybefektetésbe.
Hátránya azonban, hogy a háborús, válságos időkben pont a fenti jó tulajdonságai miatt megnő iránta a kereslet, és csak jóval drágábban tudunk aranyat vásárolni. Az alábbi ábrán jól látható, hogy a Covid-19 járvány kitörésének hatására, majd a háborús helyzet és a kialakuló gazdasági válság nyomán hogyan emelkedett meg az ára.
Aranybefektetés esetén tehát mégis kell némi értékvesztéssel számolnunk. Hiszen ha drágán vásárolunk, és a világpiaci helyzet rendeződésével alacsonyabb árfolyamon adjuk majd el, valamekkora veszteséget szenved a befektetésünk.
Látható, hogy ennél a befektetésnél a legjobb esetben is árfolyamnyereségre számíthatunk csak, hozamokkal, kamatokkal nem lehet számolni.
Ha tehát nem egy kibontakozó válság legelején fogunk aranyvásárlásba, nem biztos, hogy ez a megfelelő út pénzünk értékének megőrzésére.
Hosszú távú megoldás: nyugdíj-megtakarítás
Harmadik lehetőségként megoldást jelenthet a nyugdíj-megtakarítás. Előnyei, hogy értékálló, kisebb összeggel is elindítható, és válság alatt sem változnak a feltételei.
Fontos tisztázni, hogy itt teljesen más konstrukciókról beszélünk, mint a magánnyugdíjpénztárak esetében! Ennél a befektetési típusnál nem kell hasonló problémától tartanunk, mint a korábbi MANYUP esetében, amelyet államosítottak 2011-ben. A nyugdíj-megtakarítások esetében ugyanis teljesen privát megtakarítási számlákról van szó, amelyhez nem fér hozzá az állam.
Ebben a konstrukcióban ráadásul adójóváírás is igénybe vehető, sőt – ami jelen cikkünk szempontjából lényeges –, egyes konstrukcióknál devizában is vezethetjük megtakarításunkat. Ez a megoldás a mostanihoz hasonló időszakok átvészelésében segíthet igazán, amikor a forint árfolyama bizonytalanul alakul, akár jelentősen gyengül például az euróhoz képest. De vajon melyik nyugdíj-megtakarítási forma alkalmas erre a célra?
A szakértők alapvetően két lehetőséget, a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) és a nyugdíjbiztosítás konstrukciókat ajánlják. Ezek esetében ugyanis amellett, hogy államilag is támogatottak, lehetséges a devizában való befektetés. Nézzük melyik, kinek előnyösebb.
NYESZ vagy nyugdíjbiztosítás?
A hasonlóságok mellett néhány fontos különbségre is érdemes odafigyelni a két nyugdíj-megtakarítási lehetőség esetén. Míg például a NYESZ-nél 100 000 forint, addig a nyugdíjbiztosításnál 130 000 forint adójóváírást igényelhetünk évente, amivel tovább növekszik megtakarításunk.
Mindkét konstrukciónál magunk dönthetünk arról, hogy befizetéseinket milyen befektetésekbe tesszük, azonban a nyugdíjbiztosításnál ezt rábízhatjuk a biztosító szakembereire is.
Jelentős különbség továbbá, hogy a NYESZ-szel szemben a nyugdíjbiztosítást nem érinti a nyugdíjkorhatár időközbeni változtatása: a pénzünkhöz a szerződéskötéskor érvényes korhatár elérésekor férünk majd hozzá. Tehát ha ma megkötjük a biztosítást, akkor 65 éves korunktól felvehetjük az összeget akkor is, ha addig a nyugdíjkorhatárt például 72 évre emelik.
Mindezeken túl azonban számos tényező befolyásolja, melyik lehet a jobb választás adott körülmények között. Mekkora összeggel lehet elkezdeni a megtakarítást? Milyen költségekkel kell számolni egyiknél és másiknál? Milyen befektetések közül választhatunk? A nyugdíjbiztosítás és a NYESZ pontos működéséről és praktikus tudnivalóiról ebben az összefoglalóban olvashat bővebben.
Bármelyik konstrukciót is választjuk, a nyugdíj-megtakarítások nemcsak időskori megélhetésünket garantálhatják, de a megtakarításaink értékállóságának megőrzésében is segíthetnek jelen piaci körülmények között. Az adójóváírással és a befektetések hozamával ugyanis nemcsak megvédhetjük pénzünket az inflációtól, hanem még tovább is növelhetjük megtakarításunk értékét.
Lépjünk minél hamarabb!
Ahogy látható, ilyen szélsőségesen nehéz időszakokban is több alternatíva közül választhatunk megtakarításaink védelme terén. Hogy melyik is lehet számunkra a jó út, azt saját élethelyzetünk dönti el.
Függ attól, hogy mekkora tőkével tudunk belekezdeni, milyen hosszú távra tudunk tervezni, mekkora összeget tudunk a drágulás ellenére is félretenni. A legfontosabb azonban, hogy minél hamarabb lépjünk, mert a várakozással napi szinten is csökken pénzünk értéke, ami akár rövid távon is súlyos következményekkel járhat a család pénzügyi stabilitására nézve.
A tartalom a Pénzügyek Másképpen megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
