A tavalyi 14,7 millió személyautó után idén 14,5 millió eladását valószínűsítik Európában a szakértők. A 2007-es csúcs után a tavalyi értékesítések 7,8 százalékkal estek vissza, idén újabb 1,3 százalékos csökkenés valószínűsíthető. A visszaesés az európai kormányok roncsprémium-programjai nélkül idén ennél lényegesen nagyobb lett volna, ám az autógyárakat felszínen tartó kormányzati keresletnövelő programok jövőre visszaütnek. Miközben ugyanis a világ számos országában jövőre már az eladások növekedésével lehet számolni, addig Európában a roncsprémiumok által generált előrehozott kereslet miatt 2010-ben 6,1 százalékos visszaesés várható.

Összehasonlításképpen a Calyon elemzői szerint az Egyesült Államokban 10,6, Brazíliában 5, Oroszországban 12,6, Indiában és Kínában 6-6,5 százalékos keresletnövekedésre lehet számítani az új autók piacán. A növekvő kereslet nem jelenti azt, hogy a személyautók értékesítése visszatérne a válság előtti szintre, hiszen a jövő évi szerény emelkedést hatalmas visszaesés előzte meg. Világszinten a két év alatt bekövetkezett 12,9 százalékos esést jövőre 2,5 százalékos növekedés követheti, ám ez még mindig azt jelenti, hogy jövőre is bő 10 százalékkal kevesebb autó talál gazdára, mint 2007-ben.

Az autópiac helyzete korántsem mellékes körülmény az öreg kontinensen. Az Eu ropean Automobile Association (ACEA) adatai szerint Európában 12 millió embert foglakoztat az autóipar, ebből 2,2 milliót közvetlenül, 10,3 milliót pedig közvetett formában. Ez azt jelenti, hogy az unió munkavállalóinak 6 százaléka függ erősen az autóipartól, de ez az arány egyes országokban még ennél is magasabb, Németországban például minden 7. munkahely így vagy úgy az autógyártáshoz köthető. Nem csoda, hogy a német kormány 5 milliárd eurós roncsprémium-akcióval sietett megsegíteni a GDP 3,4 százalékát adó ágazatot. A program sikerét mutatja, hogy a legnagyobb európai piacon idén 3,9 millió új autó eladása várható, ez pedig legalább 1 millióval több, mint amennyit támogatás nélkül értékesíteni tudott volna az ágazat.

A gyártók eredményeit vizsgálva azt látjuk, hogy a roncsprémiumok nem mentették meg a vállalati profitokat. A forgalom eleve az alacsonyabb nyereségtartalmú alsó kategóriás autók piacán emelkedett, ahol lényegesen kisebb a profitráta, mint a nagyobb osztályokban. Ezen túl az értékesítés is nyomott áron történt, hiszen a keresletért az állami támogatás ellenére is meg kellett küzdeni, ráadásul több állam eleve feltételül szabta a kereskedőknek, hogy a támogatásért cserébe maguk is meghatározott összegű kedvezményt adjanak. (Nagy-Britanniában 1000 font állami támogatást 1000 font kereskedelmi árengedménynek kellett kiegészítenie.) Mindezek eredményeként a roncsprémiumok hatására a profit nem emelkedett, de az állami beavatkozás megtette hatását, hiszen a készletek kiárusításával a likviditás legalább nem került veszélybe.

Roncsprémium-programok

A roncsprémium miatti visszaesés jövőre a német piacon lehet a legerőteljesebb, hiszen ez volt Európa legnagyobb összegű és legkoncentráltabb támogatása. A német kormány 5 milliárd eurót áldozott arra, hogy autónként 2500 euróval támogassa az új autók vásárlását. A Calyon számításai szerint német piacon idén gazdára találó 3,9 millió autóból legalább 1 millió eladása köszönhető a roncsprémiumnak. Franciaországban jobban vigyáznak a támogatás lassú lecsengetésére, a programot 2010-11-ben lassan futtatják ki. Az autónkénti támogatás összege januártól 1000 euróról 700-ra csökken, júliustól év végéig pedig már csak 500 euróra számíthatnak a vevők, 2011 januárjától pedig már csak 300 euró jár a feltételeknek megfelelő autókra. Angliában a roncsprémium-programra szánt állami támogatás keretét 300-ról 400 millió fontra emelték, így a pénzből feltehetőleg áprilisig lehet támogatást igényelni az új autókra. Az angol program sajátossága, hogy az autónként 2000 fontos támogatást az állam és a gyártó dobja össze, szigorúan 50-50 százalékos alapon.

Az európai autógyárakat jövőre a BRIC országai (Brazília, Oroszország, India, Kína) menthetik meg, mivel azok növekedést várnak már 2009-re, s ezek az országok a Volkswagennek, a Fiatnak, a Renault-nak és a Peugeot-nak is fontos felvevő piacai. Brazíliában adókedvezményekkel ösztönözték a keresletet, és a piactámogatás 2009 után is folytatódik. Kína a 2008-as esés után nagy energiákat fektetet az autópiac ösztönzésébe, aminek eredményeként idén 45 százalékos fellendülést mutatott az eladásokban. A kínai piac továbbra is ellenállhatatlanul vonzó a gyártóknak, mert a növekvő fizetések mellett rendkívül alacsony az egy lakosra jutó személyautók száma. Míg Európában 1000 emberből 500-nak van autója, addig Kínában csak 22-nek, ami elképesztő piaci potenciált jelez. Indiában, a kis autók piacán szinte egyáltalán nem érződött a krízis, a jövő évi értékesítést pedig a kedvező finanszírozási konstrukciók és a folyamatos infrastruktúra-fejlesztés ösztönzi. Nagy kérdés, hogy az európai gyártók mennyire tudják kihasználni az orosz piac jövő évi bővülését. A várható 12 százalékos jövő évi volumennövekedés eleve a 2008-asnál 46 százalékkal kisebb 2009-es bázisra épül, ráadásul az orosz kormány csak a hazai gyártást ösztönzi, az importált személyautók vámját pedig éppen most emelte meg.