Azt kifogásolják, hogy Andy Palmer vezérigazgató évi 1,2 millió font fizetést kap, miközben az autógyár részvényeinek az árfolyama sokat esett a tavalyi tőzsdei bevezetés óta.
A kisrészvényesek szavazást akarnak Palmer javadalmazása ellen a közelgő közgyűlésen, amely az első lesz, mióta a céget tőzsdére vitték. A nagynak tartott fizetést ráadásul ötszörös bónuszcsomag fejelheti meg.
Mindazonáltal nem sok esély van arra, hogy a vállalatot 2014 óta vezető Palmer bérét csökkentsék, mivel a részvények többsége az InvestIndustrial olasz kockázatitőke-társaság és kuvaiti befektetők kezén van. A közgyűlési szavazás ugyanakkor intő jel lehet a vezetés számára.
A 106 éves luxusautógyártó gondjai az utóbbi hónapokban annak ellenére szaporodtak meg, hogy jól halad az Aston Martin első SUV típusát (DBX) gyártó dél-walesi gyár építése. Palmer azt reméli, hogy a 140-160 ezer fontért kínált modellel a cég megduplázza a termelését.
Az Aston Martin értéke a tavaly októberi tőzsdei bevezetés óta majdnem a felére, 2,3 milliárd fontra zuhant. Az okok között említik a gyenge idei első negyedévet, aminek hátterében az eladás és a marketing növekvő költségei állnak.
Palmernek a vállalat méretéhez képest magas fizetésére egy befolyásos tanácsadó cég (ISS) hívta fel a figyelmet. Az Aston Martin úgy reagált, hogy Palmer az autóipar egyik legtapasztaltabb irányítója.
„A rendszerváltásnak három pillére kell legyen: a jogállam helyreállítása, az állami bűnszervezet, továbbá az orosz csatlósviszony felszámolása” – hangsúlyozza Magyar Bálint szociológus, a maffiaállam-elmélet kidolgozója, aki szerint a rezsimváltó ellenzék igazi szűk keresztmetszete Magyar Péter személye.
Ha kétségei merülnének fel, akkor nézze meg a 2025-ös év első negyedéves számait.
Nagy nap ez a mai a miniszterelnök szerint.
