Már 1 km/h-s sebességtúllépésért is bírságol a rendőrség

Május elsejétől él egy új szabályozás.

  • hvg.hu hvg.hu
Már 1 km/h-s sebességtúllépésért is bírságol a rendőrség

Vége annak a korszaknak, amikor a rendőrség bizonyos tűréshatárral dolgozott és csak ezen érték felett szabtak ki helyszíni bírságot. A Vezess.hu-nak hivatalosan is megerősítette az ORFK, hogy a helyzet változott, így „a mérőeszköz által adott érték további korrekció nélkül veendő figyelembe”.

Korábban a traffipaxok hibahatárának hívott eltérés 100 km/órás sebességig 3 km/óra volt, míg felette 3 százalékos eltérést toleráltak. Ez azt jelenti, hogy valójában, ha 53, 63, 93 km/h-nál gyorsabban ment valaki, akkor állították meg egyáltalán.

A mostani szigorítás annyit jelent, hogy a rendőrség igazodik a mérésügyről szóló törvény ide vonatkozó fejezetéhez mondván „a hitelesített mérőeszközt – az ellenkezője bizonyításáig – úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája”. Tehát, amit a traffipax mér, az annyi.

Fontos, hogy a változás a kisebb sebességtúllépéseket érinti. A nagyobb sebességhatár átlépések esetén (100 km/óra alatt+15 km/óra, 100 km/óra felett plusz 20 km/óra) közigazgatási bírságot szabnak ki az objektív felelősség elve alapján - a Vezess cikke szerint. (A teljesen pontos tájékoztatás miatt kerestük a rendőrséget is, amint megérkeznek a válaszaik kiegészítjük a cikket.)

A Vezess.hu megkérdezett egy közlekedési ügyekre szakosodott ügyvédet is, aki annyit fűzött hozzá a mérési gyakorlat megváltozásához, hogy sok a régi autó nálunk, amelyek órája nem feltétlen ilyen pontos, mint a hatósági mérőeszköz, vagyis hiába jogkövető valaki a saját órája szerint, megeshet, hogy 51-52-53 km/órával méri be őt a traffipax.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?