Bod Péter Ákos: A magyar gazdaság a kanyarban nem előz, hanem kicsúszik
Eljuthatott a magyar gazdaság a saját növekedési modelljének vége felé? Erről beszélgettek közgazdászok a Budapest Economic Forumon.
Eljuthatott a magyar gazdaság a saját növekedési modelljének vége felé? Erről beszélgettek közgazdászok a Budapest Economic Forumon.
Az év végéig az eddigi várakozásoknál gyengébben teljesíthet a magyar gazdaság, 2025-től jöhet a nagyobb növekedés – mondta Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter több részletre is kitért az egy nappal korábban bemutatott 21 pontos kormányzati akciótervből. Elmondta, hogyan szeretne egymilliós átlagbért, jobb lakhatási körülményeket és több céges támogatást.
Az idei, már módosított költségvetési hiánycélt könnyebben, a jövő évit nehezebben, de tarthatja a kormány az MBH Bank előrejelzése szerint, amely idén még legalább egy jegybanki kamatvágással és az euróval szemben lassan gyengülő, a dollárral szemben viszont erősödő forinttal számol 2026-ig.
A miniszterelnök gazdasági semlegesség-álmához képest a kínai gazdaság nem a nyugati, hanem csak a magyar gazdaságot közelítette meg, miközben a magyar gazdaság nem közelítette meg az Európai Unió nominális átlagát, a nagy összegű uniós támogatások ellenére sem.
A kormány megint másra hárítja a felelősséget – derül ki a tavalyi költségvetés végrehajtásáról készült törvényjavaslatból, amely a recessziót és az inflációs rekordot „az elhibázott brüsszeli szankciókkal” és az uniós támogatások visszatartásával magyarázza.
A GDP idén csak 1,5 százalékkal nőhet, a költségvetés hiánya pedig nagyobb lesz még a megemelt hiánycélnál is. Ennek eredményeképp a GDP-arányos államadósság is magasabb lesz, mint tavaly év végén: 74 százalék.
A miniszterelnök parlamenti beszéde a tényeket illetően érintőleges kapcsolatban volt a valósággal, helyzetértékelése már párhuzamos univerzumban mozgott, a jövőre vonatkozó tervei pedig lázálomba illők.
Megszorításokról szól 2024, de vajon megremeg-e a döntéshozók keze, ahogy a 2025-ös költségvetés összeállítása közben eszükbe jut, hogy milyen jó volna egy kis választási osztogatás?
A cégek alig költik a pénzt, a lakosság inkább félretesz, és ha ez nem lenne elég, a nyári aszály tönkretette a magyar gazdaság kevés 2024-es reményét is – olvasható ki az MNB Inflációs jelentéséből. Az is kiderül, hogy egy kicsit többet költöttek a magyarok a szomszéd országok boltjaiban, és azt is kiszámolták, hogy az elmúlt három és fél évben a leggazdagabbak reáljövedelme majdnem kétszer olyan nagyot nőtt, mint a legszegényebbeké.
Nagy a baj a magyar gazdaságban. Olyan nagy, hogy ez már a Holdról is látható, s talán előbb vagy utóbb még a Karmelitából is észrevehetővé válik. Visszacsúszunk a fejlődő országok közé. Vajon ez a tartós válság és a fejlett világtól való leszakadás arra sarkallja-e a magyar társadalmat, hogy megszabaduljon attól a politikai hatalomtól, amely ezt előidézte? Vélemény.
Amíg újra nem osztja a lapokat a kormányfő, nincs esély arra, hogya magyar gazdaság vetekedő és vitatkozó csúcsvezetői kiegyezzenek, ami bizonytalanságban tartja az üzleti élet szereplőit és a lakosságot is.
Részletezte a KSH, hogyan állt össze a legrosszabb várakozásokat igazoló április-júniusi GDP-adat.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány a milliárdos beruházások további eltolásának lehetőségét vizsgálja.
A kis- és közepes vállalkozások 61 százaléka tervez fejlesztést, ami az elmúlt negyedévekhez képest egész jó arány, de elmarad a 2022 tavasza előtti szintektől. Kiugró fejlesztési hajlandóság mutatkozik a szolgáltatószektorban – épp ott, ahol a legmagasabb az infláció.
Ami jól alakult, vagy legalábbis nagyjából rendbe jött, az a kormány gazdaságpolitikájának érdeme. Minden rossz kívülről fakad.
Döcög a palackvisszaváltás, köhög a gazdaság, a kiskermultik vérét szívja a különadó, a miniszterek vaskos fizetésemelést kaptak. Nagy Márton lecserélte a légi irányítás vezetőjét, Lázár János pedig keményen beszólt Mészáros Lőrincéknek. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
2,5 százalék helyett csak 1,8-2,2 százalék lehet idén a gazdasági növekedés. A megszorítások „segítik”, hogy a nagy hitelminősítők ősszel se minősítsék le Magyarországot.