Közös főigazgatói kiállás nem lesz, de a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének kezdeményezésére a HUN-REN kutatói demonstrálni fognak a kutatóhálózat szétszedése ellen. FRISSÍTETT
Freund Tamás, az MTA elnöke bejelentette, hogy a kutatóközpontok vezetőinek kérésére az Akadémia kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztani kívánt bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontokat.
„Elfogadjuk, hogy a kormány nem akar velünk együttműködni, de azt nem, hogy az intézetek léte, önállósága veszélybe kerüljön” – mondja Oberfrank Ferenc, az MTA köztestületi és stratégiai igazgatója. Pénteken várható döntés az ügyben.
Még kérdés, hogy az intézetek által használt akadémiai ingatlanegyüttes is átkerül-e.
A kutatók már egy ideje észrevették, hogy sok csillag párban jár, olyan kettős vagy többes rendszereket alkotva, amik tagjai egymás körül keringenek. De hogy hogyan néznek ki és működnek ezek a különleges rendszerek, az eddig nem volt ismert – a válaszhoz egy nemzetközi kutatócsoport került közelebb, amit Varga József, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa vezetett.
Egy pandémia során – sok más egyéb mellett – az is sokat számít, hogy az emberek egyéni szinten mit tesznek a megelőzés érdekében. Most magyar kutatók mutatták ki, mennyit számít az önkéntes prevenció – és ez jól jöhet majd a jövőbeni járványok során.
A magyarországi potenciális beszállítók tapasztalatai alapján a villanyautók (EV) gyártására való átállás sokszor inkább vergődésnek tűnik. A cégek az EV-iparban való szerepvállalásának lehetőségeit és realitásait mérte fel egy friss magyar kutatás.
A férfiak termékenységét fokozó termék kifejlesztésétől az újszülöttek fájdalomérzetének méréséig számos olyan kutatás folyik a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat intézményeiben, amelynek piaci értéke is lehet.
A kormánytól komoly gesztus, hogy ad a kutatóintézetek ingatlanaiért 80 milliárd forintot, hiszen azok forgalmi értéke szinte nulla – mondja Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, odaszólva azoknak, akik szerint elherdálják a testület vagyonát. Miért nevezi az elnök kétfejű sasnak az Akadémiát, és mikor vesz fel szerinte sündisznóállást a kormány? Mikor nem szabad megsértődnie az MTA-nak? Folytatódik-e a kutatók külföldre vándorlása? Interjú.
Meglepő mechanizmust fedeztek fel magyar kutatók: a kezelés során az emlőráksejtek „zombi” állapotba kerülve túlélik a kemoterápiát, elkerülve ezzel az immunrendszer támadását, később újra aktiválódnak, és újjáépítik a daganatot.
Elementáris erővel csaptak össze a napokban a magyar tudományos élet különböző képviselői a Magyar Tudományos Akadémiának és tagjainak a szerepéről. A tét százmilliárdokban is mérhető, de végső soron a tudományos kutatás szabadságáról vagy politikai függőségéről van szó.
Kríziskommunikációt, kockázatfeltárást, sajtóelemzést és az újságírók listázását is vállalta 5,1 millió forintért Várkonyi Andrea cége.
Egy friss kutatás szerint jóval előbb képesek voltak oxigént használni a baktériumok, mint ahogy az nagy mennyiségben rendelkezésre állt volna a Földön.
Új, az eddigieknél jóval hatékonyabb hordozóanyagot fejlesztettek ki a biológiai szúnyogirtáshoz, mely a természetes vizeket is óvja, és miután ellátta feladatát, egyszerűen lebomlik.
Ha csökken a biodiverzitás, annak az emberi civilizáció is megihatja a levét.
Egy friss magyar kutatás szerint – melyben 2013 és 2020 között Európa 657 régióját vizsgálták – összefüggés van a levegőszennyezés és a csökkenő termékenységi ráta között, ennek pedig az egészségügyi mellett jelentős politikai következményei is vannak.
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatói fontos sejtcsoportokat határoztak meg az emberi hippokampusz különböző rétegeiben. Eredményeik olyan betegségek kutatásában bírhatnak nagy jelentőséggel, mint a skizofrénia, az epilepszia és az Alzheimer-kór.
Egyre komolyabb problémát jelent a világban az antibiotikum-rezisztencia, és nem is könnyű az ez ellen küzdő készítmények fejlesztése. Ez azonban a jövőben megváltozhat.
Magyar kutatók egy új, fényérzékeny jelölési módszert fejlesztettek ki, amely segít azonosítani a gyógyszermolekulák célzott kapcsolódását a betegséget okozó fehérjékhez. A HUN-REN szakembereinek új technológiája nemcsak egyszerűbb és hatékonyabb, mint a korábbi megoldások, hanem olcsóbb és biztonságosabb is.
A Covid-19 gyakran okoz hosszú távon is fennmaradó idegrendszeri tüneteket, melyek okai máig nem ismertek. A HUN-REN kutatói feltárták a mikroglia sejtek, azaz az agyi gyulladásos folyamatok fő szabályozóinak szerepét a betegséggel összefüggő agyi károsodás kialakulásában.
