Kiderült ugyanakkor a legfrissebb pártpreferencia-mérésük is, amely a választások után végrehajtott módszertani revíziót követően kifejezetten közel áll a legutóbbi Medián-méréshez.
A Tisza-kormány kipenderíti a sportszervezetek éléről a politikusokat, akik már jóval azelőtt megjelentek a hazai sportélet vezetésében, hogy a polgári sportegyesületek állami intézményekké alakultak 1945 után. A foci népszerűsége különösen nagy erővel vonzotta a hatalmat, ami egy sajátos, rendszerváltásokat túlélő működési struktúrát eredményezett. Ki várta töltött pisztollyal a lelátón Horthyt? Miért miklósbácsizta le Puskás a kormányzót, és miért csürhézte le Kádár a Fradit? Kik voltak Kubatov Gábor nagy elődei a kreatív gazdálkodásban, és miért vált kínossá a népszerű szurkolói rigmus a szovjet elvtársak előtt?
Fidel Castro volt Kádár János ellentéte. A legszínesebb, legeredetibb, legférfiasabb, látványos és hősies lázadásokban legelső és mindezért a szocialista világ legkedvelhetőbb diktátora. Számára a magyar ’56 forradalom volt. Az antikapitalista demokrácia ideálját követte, míg – törvényszerűen – el nem diktátorosodott. Akik a szovjet tábor elnyomó és elidegenedett pártállamainak szocialista alternatíváit keresték, Tito és Mao mellett nála tették azt. De nála sem találták.
Máig nem tisztázott, mi vezetett 40 éve a magyar mikroelektronikai ipar reménységének tartott cég pusztulásához. Az újabb kutatások nemcsak azt leplezték le, hogy a magyar állam nyerészkedett a katasztrófán, hanem azt is, hogy a hazai félvezetőgyártás enélkül is befuccsolt volna.
A püspöki kar ellenállásának megtörésére a pártközpontban találták ki az államhoz (is) hű papok „spontán békemozgalmát”. Az 1950 augusztusában tartott alakuló gyűlésre úgy kellett összevadászni a résztvevőket, akik között szerzetesnek beöltözött ávósokat is látni véltek.
Száz évvel ezelőtt, 1925. augusztus 12-én született Farkas Vladimir, aki a Rákosi-korszak rettegett államvédelmi hatóságának tagjai közül egyetlenként gyakorolt bűnbánatot a nyilvánosság előtt, a nyilvánosságot keresve. A túlélő prominens ávósok közül alighanem ő járt a legrosszabbul. Harmincas évei közepén túl volt már mindenen. Az apátlan-anyátlan gyerekkori nyomorúságon, az emigráción, a rettenetes bűnökkel terhelt ávós karrieren, a börtönön. Élete nagyobb részén a múltja uralkodott.
Jurij Gagarinnak és Farkas Bertalannak is hatalmas, nyitott autós felvonulást szerveztek Budapesten, miután visszatértek az űrből és erre a propaganda is készült rendesen. Magyarországon már szinte hagyománya van az asztronauták köszöntésének, de az utolsó óta is eltelt 45 év. Nem tudni, Kapu Tibort mivel fogják fogadni, mindenesetre az MNB már rárepült az űrrepülésére.
A Kádár-érában bevetett sajtóelnémítási módszereket kreatív formában alkalmazza az Orbán-kormány, csakhogy még az állampárt kézi vezérlése sem tudta elnémítani a demokratikus ellenzéket, amely komoly kockázatokat is vállalva, de megtalálta a módját, hogyan szóljon a nyilvánossághoz.
A fideszes országgyűlési képviselőnek Debrecenben az aradi vértanúkra emlékezve sikerült nagyívű párhuzamot vonnia az 1867-es kiegyezés és a kádári diktatúra között.
A keleti blokk többi országához képest a Kádár-rezsim Moszkva jóváhagyásával több tekintetben is lazábbra engedte a gyeplőt. A társadalom nyitottabb lehetett a Nyugatra, ám a gazdaságilag megalapozatlan, viszonylagos jólétért az 1989-es rendszerváltás után nagy árat fizetett. Az Orbán-rendszer gazdaságpolitikája és a jogállam leépítése is az európai felzárkózás akadálya.
Hogyan élt a kor legjobban fizetett házaspárja, miért nem volt boldog a házasságuk, miért nem született gyerekük, miért varrt játék mackókat Kádár felesége, és mit adott fel a férje miatt? Erről beszélt Majtényi György történész, a Kádárné és Kádár című könyv szerzője.
A Kádár és Kádárné című könyv egy kiváltságos élet kulisszáiba enged betekintést. Hogyan élt a kor legjobban fizetett házaspárja, miért nem volt boldog a házasságuk, miért nem született gyerekük, és miért varrt játék mackókat Kádár felesége?
Elveszett évtized Magyarország számára Orbán Viktor kormányzása, de ezt a tényt hatékonyan rejtik el a tömegek elől – mondja Rosta Miklós, a Corvinus Egyetem volt tanszékvezetője, egyetemi docens, aki január 29-én a Spindiktátorok című HVG-könyv szerzőivel és vendégeikkel beszélget a zsarnokság új arcáról.
Lehet népléleknek is nevezni, de talán helyesebb társadalmi mentalitásként vagy habitusként hivatkozni arra az állampolgári attitűdre, amely koroktól és ideológiáktól függetlenül tolerálja az antidemokratikus politikai gyakorlatot és a paternalista vezetői stílust – mondta a hvg360-nak adott interjúban Romsics Ignác történész. Az Orbán-rendszer analógiáját szerinte leginkább a Horthy-rendszerben lehet megtalálni, a mostani megosztó emlékezetpolitika első csúcspontja pedig az volt, mikor a 2002-es vesztett választások után Orbán Viktor kijelentette, "a haza nem lehet ellenzékben". Azóta ennek egyre szélsőségesebb példáit látjuk. Az interjú a kettészakadt országról szóló cikksorozatunk része.
Örök hely és mindenhol idő címmel jelent meg Jánossy Lajos író-szerkesztő legújabb könyve. A rendszerváltás előtti negyven év Magyarországán játszódó regény széles tablókép, laktanyától a lóversenypályáig, panellakásoktól budai polgári otthonokig, szerkesztőségektől rockklubokig. Családtörténet is, számvetés is, szembenézés is, amiről ráadásul eszünkbe juthat a rendszerváltást követő időszak. A szerzővel beszélgettünk.
A történelmi párhuzamokkal ugyan óvatosan kell bánni, ám a Putyin–Orbán találkozóról a világhálón keringő felvétel felidéz egy 1956-os pálfordulást, amikor is a nagyorosz birodalom igézetében élő szovjet vezetők Kádár Jánosban találták meg a számukra legmegfelelőbb embert.
A zenész több párhuzamot is vont a két politikus között, úgy véli Kádár János is előre látott három lépéssel, és Orbán is. Sőt, utóbbi tíz lépéssel lát előre. Ma már nem Kádár, hanem Orbán a kedvenc politikusa.