Kezelhetetlennek tűnik a Mianmarból Bangladesbe űzött rohingyák helyzete
Nem sokat javult a népirtás elől Bangladesbe menekült muszlim népcsoport sorsa, az emberek félnek visszamenni Mianmarba – tapasztalta a helyszínen a HVG tudósítója.
Nem sokat javult a népirtás elől Bangladesbe menekült muszlim népcsoport sorsa, az emberek félnek visszamenni Mianmarba – tapasztalta a helyszínen a HVG tudósítója.
740 ezer menekült él Mianmar és Banglades határán két éve, a népirtásnak is minősíthető mianmari katonai büntetőakciónak 10 ezer áldozata volt. A felelős katonai vezetőket senki nem vonta felelősségre, a rohingya kisebbség nem térhet vissza az apartheid rezsimbe.
A Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kji Magyarországon tárgyalt Szijjártó Péterrel. A mianmari vezetőit korábban szerte a világon bírálták, mert tétlenül nézte a minmari rohingya kisebbség elüldözését, ezrek legyilkolását. A két ország szorosabbra fűzi gazdasági kapcsolatait.
Bangladesben vizsgálják a hágai bíróság tisztségviselői a vádemelés lehetőségét, bár Mianmar nem ismeri el a bíróság joghatóságát.
Kilenc rendőrt meggyilkoltak, kettőt megsebesítettek a nyugat-mianmari Arakán államban lázadók egy őrposzt elleni támadásban - számolt be egy katonai szóvivő vasárnap egy helyi híroldalnak.
Ez elmúlt 18 hónapban már több mint hétszázezren menekültek el Mianmarból Bangladesbe.
A rohingják elleni népirtás ügyében nyomoztak.
A szervezet azért vonja meg Aung Szan Szú Csítól A Lelkiismeret Nagykövete díjat, mert szerintük azzal, hogy bagatellizálta a rohingyák elleni erőszakot, hozzájárult a jogsértések állandósulásához.
Az Amnesty International szerint Aung Szú Szan Kjí tudott a muszlim kisebbség elleni erőszakról, mégis hallgatott.
A rohingják ellen elkövetett népirtást tétlenül nézte végig, ezért a kanadai parlament megszavazta, hogy vegyék el tőle a tiszteletbeli kanadai állampolgárságot, amit korábban neki ítéltek.
Mintegy 700 ezer rohingya menekült Bangladesbe a kegyetlenkedések elől, Amerika szankciókat vezetett be az ezért felelőssé tett katonai vezetők ellen.
A két férfit államtitkok megszerzésével vádolják, a tudósítók szerint azonban tőrbe csalták őket.
A világszervezet által kiadott iratban az áll, a mianmari rohingják ellen elkövetett súlyos emberi jogsértések, a falvak indokolatlan felégetése, nők tömegeinek megerőszakolása, ezrek megölése nem tartozhatott a katonai szükségszerűség körébe. A több száz interjún alapuló jelentés szerint több katonai vezetőt bíróság elé kellene állítani, illetve komolyan felvetik a kormány felelősségét is a népirtásban.
40 milliárd dolláros üzlet a kábítószer kereskedelem az Aranyháromszögben, ahol adót nemigen fizetnek. Thaiföld, Laosz és Mianmar nehezen megközelíthető határövezetében működnek a laboratóriumok, ahonnan az egész ázsiai piacot ellátják.