Kilenc rendőrt meggyilkoltak, kettőt megsebesítettek a nyugat-mianmari Arakán államban lázadók egy őrposzt elleni támadásban - számolt be egy katonai szóvivő vasárnap egy helyi híroldalnak.
A Democratic Voice of Burmában megjelent tájékoztatás szerint az eset előző nap történt Ponnagjun község külterületén. A beszámoló szerint a támadók 12 fegyvert zsákmányoltak. Az összecsapás mintegy fél órát tartott. A térségbe erősítést vezényeltek.
Az etnikai lázadók az elmúlt években rendszeresen támadták a helyi rendfenntartó és biztonsági erőket. Az Arakán Hadsereg fegyveresei, akik autonómiát szeretnének kivívni a többségi buddhista államban, idén egy tucatnyi rendőrt meggyilkoltak, mintegy ötezer civilt lakhelyük elhagyására kényszerítettek.
Az ilyen támadásokat követően a hadsereg általában tisztogató műveletekbe kezd. Tavalyelőtt augusztusban, miután rohingya felkelők biztonsági állásokat támadtak meg Arakán államban, a hadsereg átfogó akciót indított, aminek következében az államból csaknem 700 ezer rohingja átmenekült a szomszédos Bangladesbe. Az ENSZ a történteket etnikai tisztogatásnak tekinti, amit a mianmari kormány visszautasít.
A buddhista többségű Mianmarban a muszlim rohingyákat a kormány a szomszédos Bangladesből érkezett, bengáli illegális bevándorlóknak tekinti. A rohingyák többsége főként a nyugat-mianmari Arakán államban él, és a világ egyik legüldözöttebb kisebbsége. Néhány szakértő úgy véli, hogy őshonosak a térségben, mások szerint a bengáli területek brit gyarmatosítása idején, majd Burma (a későbbi Mianmar) 1948-as függetlenedése és az 1971-es bangladesi függetlenedés után érkeztek a régióba. Hiába élnek generációk óta Mianmar területén, Rangun továbbra is illegális bevándorlóknak tekinti őket. Az 1982-ben elfogadott mianmari állampolgársági törvény sem ismeri el őket etnikai csoportként, és nem ismeri el őket mianmari állampolgárként.
A rohingyák naponta kénytelenek diszkriminációval szembesülni: nincs tartózkodási engedélyük, nem gyakorolhatják szabadon a vallásukat, és a mozgásban is korlátozzák őket
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A hatalom szerint tiltott rendezvény, a szélsőségesek próbálják akadályozni. A HVG élő közvetítése a 30. Budapest Pride-ról.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki találgatja, hogyan alakul a Pride.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Felsővezeték-szakadás volt.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Trükköznek a számokkal a gyermekvédelemben.
A nagy hőség miatt kellett lépni.
Az összes táv elérte a limitet.
