Új elmélettel álltak elő a tudósok, mi lehet a Naprendszeren átszáguldott rejtélyes égitest
Az amerikai Arizonai Egyetem asztrofizikusai szerint nem üstökös, és nem is aszteroida a hatalmas égitest, ami 2017-ben száguldott át a Naprendszeren.
Az amerikai Arizonai Egyetem asztrofizikusai szerint nem üstökös, és nem is aszteroida a hatalmas égitest, ami 2017-ben száguldott át a Naprendszeren.
A Gliese 486 b exobolygót a szuperföldek kategóriájába sorolták, a felszíni hőmérséklete 430 Celsius-fok körül lehet.
Megállapították a Naprendszer valaha megfigyelt legtávolabbi objektumának keringési pályáját.
Egy új elmélet szerint a belső kőzetbolygók mintegy félmillió évvel korábban jöttek létre, mint a gáz- és jégóriások.
Egy nemzetközi kutatócsapat a Naprendszer születésekor keletkezett meteorit darabját vizsgálta meg, hogy kiderüljön, lehetett-e rajta víz, amikor becsapódott a Földbe.
A Beta Pictoris c 63 fényévre van tőlünk, így nehéz megfigyelni. A Cambridge-i Egyetem szakértőinek viszont sikerült láthatóvá tenniük.
Érdemes lesz az eget kémlelni októberben: a Mars minden csillagnál fényesebben ragyog majd a déli égbolton. A jelenség szabad szemmel is követhető lesz.
Dimitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezetője szerint mivel a Vénuszra orosz leszállóegység szállt le először, a bolygó Oroszországé lett.
Összesen több mint 4000 exobolygót fedezett már fel az emberiség, mióta ilyen űrprogramok is léteznek. Ezek között viszont mindössze 12 olyan van, ami igazán különlegesnek számít.
Vasárnap volt az év harmadik fogyatkozása, amikor a Hold korongja egy rövid ideig eltakarta a Napot. A gyűrűs napfogyatkozást Magyarországról nem nagyon lehetett látni, de a világ számos tájáról érkeztek felvételek a jelenségről.
2019 őszén a nappali világosság mellett is tisztán lehetett látni, amint egy meteorit száguld keresztül az égen. Kiderült, egy igen különleges fajta csapódott a Földnek.
Először figyeltek meg óriásbolygót fehér törpecsillag közelében. Az Európai Űrügynökség (ESO) Nagyon Nagy Teleszkópjával tett felfedezés választ adhat arra a kérdésre is, mi minden történhet a jövőben a saját Naprendszerünkkel.
A Voyager–2 először küldött adatokat a Naprendszeren túlról.
Őrültség, hogy egy másik bolygóra költözünk, ha egy napon már nem lehet a Földön élni – így vélekedik a fizikai Nobel-díjat kapott Michel Mayor. A svájci asztrofizikus szerint fontosabb, hogy vigyázzunk a Földre, mert még mindig abszolút élhető.
A NASA tudósai öt szimulációt futtattak le, és mind az öt arra jutott: alkalmas lehetett a bolygó az élet kialakulására.
Egy feltehetőleg a Naprendszerünkön kívülről érkezett üstököst fedezett fel egy amatőr csillagász – jelentette be a Harvard Egyetem Kisbolygó-kutató központja.
Ma már hihetetlennek tűnik, de ha belegondolunk, volt idő, amikor fogalmunk sem volt, hogy Naprendszerünkön kívül is vannak bolygók. Ezek felfedezésének állít emléket egy hangulatos videó.
A Naprendszerről készült legtöbb képen csak a Nap és a körülötte keringő bolygók láthatók, pedig bőven van még égitest, amit ábrázolni lehet. Egy kutató most megtette, mutatjuk az eredményt.
Több száz Földhöz hasonlatos bolygójelöltet talált a Naprendszer közelében lévő mintegy 400 ezer csillag vizsgálata során egy kutatócsoport.
A Jupiter Naprendszert átszelő vándorlását bizonyították a svéd Lundi Egyetem tudósai. A csillagok körül keringő gázóriások pályája gyakran nagyon közel halad el napjuk mellett. A bevett elmélet szerint ezek a bolygók, mint Naprendszerünkben a Jupiter, a csillagtól nagy távolságra alakultak ki, majd innen vándoroltak közelebb hozzá.