Iszapbirkózás lett Trump vámháborújából
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Mintegy 20 milliárd eurót, vagyis nagyjából 8120 milliárd forintot költene az Európai Unió a következő generációs mesterséges intelligencia kifejlesztésére – számolt be róla a The Guardian. A pénzből szuperszámítógépekkel felszerelt új központokat hozhatnak létre Európa több pontján. Henna Virkkunen, az Európai Bizottság alelnöke szerint a cél, hogy Európa „MI-kontinenssé” váljon, a technológia pedig versenyképesebbé, biztonságosabbá és technológiailag szuverénebbé teszi majd az EU-t is.
A lap megjegyzi: jelenleg az Egyesült Államok és Kína tölt be vezető szerepet a mesterséges intelligencia fejlesztése terén, az Európai Uniónak azonban határozott célja, hogy felzárkózzon hozzájuk. Az előrejelzések szerint a jövőben az egészségügyben, a biztonságban, a védelemben és a fejlett gyártásban is egyre nagyobb szerep jut majd a mesterséges intelligenciának.
Jelenleg a világon a vezető szerepet az Egyesült Államok tölti be. A Stanford Egyetem felmérése szerint az USA eddig 40 „figyelemreméltó MI-modellt” alkotott meg, szemben a 15 kínaival és a 3 európaival. Utóbbiak mindegyike francia. Az egyetem 2024-es jelentése szerint azonban egyetlen uniós ország sem került be a TOP 5-be abban a vizsgálatban, ami azt mutatja, hogy mennyi szabadalom, kutatás és magánbefektetés köthető az MI-hez. A rangsorban az Egyesült Államok és Kína mögött az Egyesült Királyság került a harmadik helyre, míg a franciák a hatodik, a németek pedig a nyolcadik helyen találhatók.
Az EU korábban már elindította 13 „MI-gyár” felépítését: olyan szuperszámítógépekkel és adatközpontokkal felszerelt helyszíneket, ahol a kutatók mesterségesintelligencia-modelleket fejlesztenek és tesztelnek.
Az új gigagyárak ezeknél sokkal nagyobbak lennének, a cél pedig, hogy jelentős innovációt hozzanak az egészségügybe, a biotechnológiába, az iparba, a robotikába és a tudományos felfedezésekbe. Míg a legerősebb MI-gyárak szuperszámítógépei akár 25 000 fejlett mesterségesintelligencia-processzorral is rendelkezhetnek, egy gigagyáraknál ez meghaladná a 100 000 processzort.
Ezek működéséhez persze rengeteg energia és víz szükséges. Az uniós tisztviselők szerint amennyire csak lehet, a zöldenergiára kell támaszkodni, a hűtéshez használt vizet pedig újra kell hasznosítani. A lap szerint 2024-ben az Európában megtermelt energia 47 százaléka zöldenergia volt, a szakemberek azonban attól tartanak, hogy az MI-tervek alááshatják az európai klímapolitika célkitűzéseit.
Az uniós tisztviselők három-öt mesterségesintelligencia-gigagyárat terveznek az EU-ban, egyenként körülbelül 3-5 milliárd eurós költséggel. Ez jóval több, mint a kisebb MI-gyárak 600 millió eurós ára. A 20 milliárd eurót az Európai Beruházási Bank segítségével, közpénz felhasználásával gyűjtenék össze, hogy ösztönözzék vele a magánbefektetéseket is. Emellett európai félvezetőket és chipeket is fejlesztenének, amelyek képesek kiszolgálni a szuperszámítógépeket.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
