Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A GDPR 4. cikke alapján adatvédelmi incidensnek „a biztonság olyan sérülése minősül, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi” – írja az Adózóna.hu.
Erre jellemző példa egy adathordozó vagy küldemény elvesztése, a téves címzett részére történő adattovábbítás vagy az informatikai rendszerbe történő jogosulatlan behatolás. Amennyiben ilyen eset történik, az adatkezelőnek azt haladéktalanul ki kell vizsgálnia, illetve annak súlyosságához igazodva meg kell tenni a szükséges intézkedéseket.
Ha ugyanis az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázatot jelent, abban az esetben azt mind a felügyeleti hatóságnak – erre 72 óránk van –, mind pedig az érintettnek jelezni kell. Magas kockázat hiányában az adatvédelmi incidenst elég csak a felügyeleti hatósághoz bejelenteni.
Ugyanakkor minden adatvédelmi incidenst nyilvántartásba kell venni – akár egy egyszerű Excel-táblázatban is –, akkor is, ha semmilyen kockázatot nem tár fel a vizsgálat.
Amennyiben egy adatvédelmi incidenshez kapcsolódóan a felügyeleti hatóság vizsgálódni kezd, a következőkről kell nyilatkoznunk:
- mikor és hogyan szereztünk tudomást az incidensről
- betartottuk a szigorú értesítési határidőt a hatóság, illetve esetlegesen az érintettek felé
- az incidens kockázatát milyen szempontrendszer alapján állapítottuk meg (mindezt azt is jelenti, hogy a vállalatnak rendelkeznie kell kockázatértékelési eljárásrenddel)
- mi vezetett az adatvédelmi incidenshez
- milyen intézkedésekkel akadályozzuk meg annak jövőbeli megismétlődését
Az általános forgalmi adó és más adószabályok gyakorlati alkalmazásához segítséget nyújt a HVG Adó 2020 adószakértők közreműködésével készített különszáma.
