Mozdonyvezetők fordultak a bírósághoz, akik havi munkaidőkeretben végezték munkájukat, és elszámolási vitába keveredtek a munkáltatójukkal. Rendkívüli munkavégzésre járó bérpótlék megfizetését kérték, valamint azt, hogy a bíróság mondja ki, a munkáltató jogellenesen foglalkoztatta őket, amikor nem biztosította számukra a minimális 42 óra heti pihenőidőt – írta az Adózóna.

A mozdonyvezetők azzal érveltek: a kollektív szerződés úgy rendelkezik, hogy minden héten legalább 42 óra pihenőidőt kell biztosítani számukra, úgy, hogy abban benne legyen egy teljes naptári nap pihenőidő, és a munkaidőkeret egy hónapjában átlagosan legalább heti 48 óra pihenőidőt kell kapniuk. A bíróság első fokon nekik adott igazat, másodfokon a munkáltatónak, így az újabb fellebbezés után már a Kúria elé került az ügy.

Amikor valaki általános munkarendben dolgozik, a helyzet egyszerű, a heti két pihenőnap általában szombatra és vasárnapra esik. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál ettől el lehet térni, de az elszámolási időkeret átlagában biztosítani kell az előírt pihenőidőt és pihenőnapokat.

A Kúria elvi jelentőségű kérdésben döntött: amikor a munkáltató nem heti pihenőnapot, hanem csak heti pihenőidőt biztosít, jelentősen megrövidíti a munkavállaló tényleges pihenésének időtartamát. Ez a rendszer egy jóval intenzívebb munkavégzést jelent, amely hosszú távon a munkavállaló egészségi és szociális helyzetét is érinti.

A Kúria megállapította, hogy a munkavállalók jogszerűen igényeltek rendkívüli munkaidőre járó díjazást a különbözetként jelentkező időtartamokra.

Ha heti pihenőidőt számolnak el, akkor a munkáltató köteles hetenként legalább 40 órát kitevő pihenőidőt biztosítani munkavállalója számára, úgy, hogy a 40 órán belül legyen egy teljes naptári nap. Ha a munkáltató a kollektív szerződésében rögzített heti 42 óra pihenőidőt nem osztja be, a különbözetként jelentkező időtartamot úgy kell tekinteni, mintha a munkavállaló a heti pihenőnapján rendkívüli munkaidőben dolgozott volna, és e szerint illeti meg az adott időtartamra díjazás.

Megrendelhető a HVG Munkajog 2020-as különszáma, amely tartalmazza az előző kiadvány megjelenése óta beiktatott törvényi módosításokat, továbbá a Covid–19 vírus okozta rendkívüli jogalkotási rendben született munkaügyi kormányrendeleteket, valamint ezek magyarázatát is. A jogszabályok gyakorlati alkalmazását szerződésminták, kérdésekre adott szakértői válaszok, bírósági és kúriai esetek ismertetése segíti.

A HVG Munkajog 2020-as különszámát ide kattintva is megrendelheti.