szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Míg régen teljesen általános volt Budapesten is, hogy családok vágtak bele házépítésbe, és maguk szervezték vagy épp kivitelezték a munkát, mára gyakorlatilag eltűntek az ingatlanpiacról.

Nagyon kevés az üres telek a budapesti kerületekben, jellemző, hogy házak bontásával húznak fel új ingatlanokat a beruházók. Ők viszont nem családok, hanem befektetők, akik Budán társasházakat, a külső pesti kerületekben pedig leginkább főleg ikerházakat építenek. Ma már legfeljebb az agglomerációban próbálkozhat, aki családi házat akar építeni.

Miközben a XIV. kerületben gyakorlatilag nincsenek eladó telkek, addig a XVI. kerületben valamivel több akad, de ott is elsősorban olyanok, melyeken bontandó házak állnak. Ugyanez a helyzet a mellette fekvő XV., illetve IV. kerületben, valamint a dél-pesti XVIII. kerületben is, ahol leginkább csak a kerület legszélén találni még üres telket. Balla Frigyes, a Balla Ingatlan IV. és XV. kerületi szakmai vezetője szerint jellemzően öreg, rossz állapotú, bontandó házakat vesznek meg most telekként az érdeklődők.

Ezeknél azonban a bontási költséggel is számolni kell, ami 3-5 millió forint, mely hozzáadódik az ingatlan eladási árához, mely a XVI. kerületben jellemzően 30 millió forintnál indul és 40-45 millió forintig tart. A XV. és a XVIII. kerületben 25 millió forintba kerül a legolcsóbb telek, a IV. kerületben pedig 30 milliónál kezdődnek az árak. Észak-Pesten az átlag valahol 30-50 millió forint között mozog, de a központibb részek felé tartva a 100 millió forintos árak sem ritkák.

Buda északi részén is nagyon hasonló a helyzet. A II., XII. kerületekben kevés az üres telek, de azért a külső részeken még akad néhány – jelezte Nagy Andrea, a Balla Ingatlan bel-budai és észak-budai irodáinak szakmai vezetője. Itt is az a jellemző, hogy meglévő családi házakat bontanak le vagy építenek át teljesen a kivitelezők.

A III. kerületben valamivel nagyobb telekkínálattal találkozhatunk, ugyanakkor itt sem beszélhetünk bőséges választékról, ráadásul sok olyan telek található most a piacon, melyeknek rosszak az adottságai – hívta fel a figyelmet a szakértő. Például osztatlan közös tulajdonról, nyeles vagy nadrágszíjtelekről van szó, esetleg nincs odavezetve még valamennyi közmű. Egy ilyen gyengébb paraméterekkel rendelkező telket már meg lehet kapni akár 30 millió forintért is a III. kerületben vagy a II/a-ban, de az elfogadható, átlagos adottságú telkek ára 40-60 millió forintnál kezdődik. És innen emelkednek az árak egészen a XII. kerületi 400-500 millió forintos árakig.

A XVI. vagy a XVIII. kerület mögött fekvő agglomeráció, azaz Csömör, Kistarcsa, Kerepes, Gyál, Vecsés, Üllő esetében viszont lényegesen nagyobb a kínálat, és az árak is jóval kedvezőbbek: a dél-pesti agglomerációban 15 millió forintért már hozzájuthatunk egy-egy építési ingatlanhoz, de ugyanez a helyzet a délkeleti agglomerációs részeken is.

Az alacsonyabb árak ellenére nem kapkodnak annyira az itt található telkekért a vevők, Budapest vonzóbbnak bizonyul, ráadásul itt is jellemző, hogy a telkek nem családi házak építése céljából kelnek el, hanem befektetők veszik meg, akik figyelembe véve a kerület helyi építésügyi előírásait, elsősorban ikerházakat vagy társasházakat építenek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!