Nyitott szemmel kellett aludniuk az embereknek, hogy megfigyeljék őket – és ez egy fontos felfedezéshez vezetett
Az alvás maga a pihenés, amikor a szervezet is regenerálódik – úgy tűnik azonban, hogy ez nem teljes egészében igaz. Egy friss kutatás ugyanis rávilágított, hogy az agy még ilyenkor is meglepően aktív marad, legalábbis erre lehet következtetni a pupilla változásaiból.
HVG
Míg alszik, az agya nagyon is dolgozik: a svájci ETH Zürich kutatói alvó emberek pupilláit elemezték, és megállapították, hogy a csukott szemhéjak mögött több történik, mint gondolná.
A Nature Communications tudományos folyóiratban publikált elemzésből kiderült: alvás közben a pupillák folyamatosan változtatják a méretüket, ami az úgynevezett „agyi aktiváció” jeleit mutatja. Tehát az agy ilyenkor is reagál az ingerekre.
Mint a Caroline Lustenberger, a tanulmány társszerzője kifejti, a pupilla „dinamikája” tükrözi az éberségi állapotot, valamint azt, hogy az egyes, alvás-ébrenlét-szabályozásért felelős agyi régiók aktivitását. A szakember szerint ezek a megállapítások ellentmondanak az olyan korábbi feltételezéseknek, melyek úgy vélték, hogy alvás közben alacsony az éberség szintje.
Kuvaiti tudósok vizsgálata arra jutott, hogy már egyetlen napnyi alvásmegvonás is komoly gyulladásos állapotot válthat ki a szervezetben.
Az említett agyi régió neve locus coeruleus, és az agytörzsben helyezkedik el. A tanulmányozása közismerten nehéz, amikor az ember alszik; itt jött képbe a szem, amiről ismert, hogy tükrözi az agyi aktivitást. Lustenberger és kollégái úgy vélték, emiatt alkalmas az alvás közbeni agyi aktivitás megfigyelésére is.
Itt érdemes megállni egy kérdés erejéig: Hogyan? Elvégre, amikor az ember alszik, csukva van a szeme. Ezt természetesen a tudósok is nagyon jól tudták, és korábban nem is volt még példa arra, hogy alvás közben figyeljék meg valaki szemmozgását. De a kutatók megoldották, még ha a végeredmény hasonlít is egy kicsit egy horrorfilmre: az alanyok egyik szemét felragasztották, nedvesítették, majd egy áttetsző kötést tettek rá. Így nézett ki, és bár semmilyen durva dolog nincs a képen, jobb, ha egy nagy levegő után tekinti csak meg:
Figyelem!
A kép megtekintését kizárólag erős idegzetű, felnőtt látogatóinknak ajánljuk!
Neural Control of Movement Lab / ETH Zurich
A kutatók szerint az sem volt probléma, hogy a résztvevőknek nyitott szemmel kellett elaludniuk; mint a Gizmodo szerint elmondták, egy sötét szobában az ember egyszerűen megfeledkezik arról, hogy a szeme egyébként nyitva van.
De rákanyarodva az eredményekre, a kutatók a pupillamozgásból megállapították, hogy az alanyok agyi aktivitásának szintje folyamatosan változott alvás közben. Az is kiderült, hogy a hangra adott reakció attól is függ, hogy az ember agyi aktivitása épp milyen szinten van.
A csapat további vizsgálatokat tervez a területen, hogy kiderülhessen például az is, az agyi aktivitás miként befolyásolhatja az alvást. Ha erős ok-okozati összefüggést találnak, egy nap ez a módszer az alvászavarok és a poszttraumás stressz szindróma diagnosztizálásában, valamint a kómában fekvő betegek felépülésének figyelésében is hasznosítható lehet.
Egy lecsúszott zsákfaluban játszódik, ahhoz képest mégis meglepően pozitív kicsengésű a Loupe Színházi Társulás Az éjjel soha nem érhet véget című bemutatója. De mit jelent itt a fociultrák kedvenc dala? Kritika.