szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A jegesmedvék sebezhető természetvédelmi besorolása nem tükrözi az állatok helyzetét egy új kutatás szerint. Azok ugyanis 2100-ra teljesen eltűnhetnek.

Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Friss cikkek a témában

A klímaváltozás miatt halhatnak ki a jegesmedvék 2100-ra – állapítja meg egy új tanulmány. A Nature Climate Change című folyóiratban publikált eredmények szerint a zsugorodó tengeri jég miatt az állatoknak kevesebb idejük van fókára vadászni. A lesoványodott állatok pedig kisebb eséllyel élik túl az északi-sarkvidéki telet élelem nélkül – idézi az eredményeket a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A jegesmedvéknek hosszabb koplalási időszakot kell átvészelniük, mielőtt újraképződik a tengeri jég és ismét táplálkozhatnak

– nyilatkozta Steven Amstrup, a Polar Bears International nevű szervezet vezető kutatója. A jelenlegi tendencia szerint a vizsgált 13 alpopulációból 12 súlyosan megfogyatkozhat a következő nyolcvan évben az Északi-sarkvidéken zajló gyors ütemű változások következtében. A régió kétszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál. 2100-ra talán már csak a kanadai szigettengerben lévő Erzsébet királynő-szigeteki alpopulációban születnek jegesmedvék.

A tanulmányban felvázolt forgatókönyv az iparosodás előtti szinthez képest 3,3 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedéssel számol. Már a jelenlegi 1 Celsius-fokos emelkedés is a hőhullámok és az aszályok megszaporodásához vezetett, az emelkedő tengervízszint pedig pusztítóbbá tette a szuperviharokat.

A kutatók szerint, ha az emberiségnek sikerülne is 2,4 Celsius-fokban maximalizálnia a globális felmelegedést – ami még így is csaknem fél Celsius-fokkal haladná meg a párizsi klímaegyezmény célkitűzését –, azzal is valószínűleg csupán késleltetni tudná a jegesmedvék kihalását. 

Az a probléma, hogy az élőhelyük gyakorlatilag elolvad

– magyarázta Amstrup. A fenyegetést nem maga a hőmérséklet emelkedése jelenti, hanem az, hogy a ragadozók nem tudnak alkalmazkodni a gyorsan változó környezetükhöz. Mára nagyjából 25 ezer jegesmedve maradt a vadonban.

Az állatok testtömegének megbecslésével és az energiahasználatuk modellezésével a kutatóknak sikerült kiszámolniuk, hogy legfeljebb hány napig bírják az állatok a koplalást mielőtt a bocsok és a felnőtt példányok túlélési rátája csökkeni kezdene. A koplalási időszak hossza régiónként változik és fél évig vagy akár hosszabb ideig is elhúzódhat. A bocsok nélküli nőstényeknek van a legnagyobb esélyük az élelem nélküli hosszú időszakok átvészelésére.

Az egyetlen mód a megmentésükre, ha a globális felmelegedés megfékezése révén megóvjuk az élőhelyeiket

– húzta alá Amstrup. A szakemberek hangsúlyozták, hogy a jegesmedvék sebezhető természetvédelmi besorolása nem tükrözi megfelelően az állatok helyzetét. 

Kiszámolták, melyik az olcsóbb: az agglomerációból ingázni Budapestre vagy a fővárosban lakást venni

Kiszámolták, melyik az olcsóbb: az agglomerációból ingázni Budapestre vagy a fővárosban lakást venni

Csillagporos emlékek, bűnök és vétkek Woody Allen új önéletrajzában

Csillagporos emlékek, bűnök és vétkek Woody Allen új önéletrajzában

Fél évvel tovább megmarad a Szép-kártyák extra kedvezménye

Fél évvel tovább megmarad a Szép-kártyák extra kedvezménye