Érdemes volt megmutatni a NASA adathalmazát a Warwicki Egyetem algoritmusának. A program ezek alapján bukkant ugyanis olyan bolygókra, melyek létezéséről az űrhivatal sem tudott.
A frissen felfedezett planéta a Neptunuszhoz hasonló méretű. Nagyjából egy hét alatt kerüli meg a csillagát.
Bár a Kepler-programot leállították, az adatelemzés továbbra is zajlik. A tudósok nemrég új és izgalmas híreket osztottak meg.
Több olyan aszteroida is elmegy majd a Föld mellett, amit csak nemrég fedezett fel a NASA. Szerencsére egyik sem jön túl közel.
A KOI-456.04 nevű égitestről egyelőre 85 százalékban lehet kijelenteni, hogy bolygóról van szó. A szakemberek ugyanakkor nagyon bíznak benne, hogy felfedezésük valóban az, amire az adatok alapján következtetnek.
Immár biztos, hogy egy, a Földre nagyon hasonlító bolygó kering a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri körül.
A történelem során most először sikerült olyan felvételt készíteni, ami megerősítheti a bolygók keletkezéséről korábban alkotott elméletet.
A tőlünk igen messze lévő új exobolygó nagyjából akkora távolságban kering a csillagától, mint amilyen messze van a Vénusz a Naptól.
A Kepler-88 nevű rendszerben már azonosítottak két planétát, most pedig egy harmadikra is rátaláltak. A tömege háromszor nagyobb a Jupiterénél.
A Fomalhaut b egy különleges exobolygónak tűnt – aztán nyoma veszett.
A Kepler-1649c-re izgalmas körülmények közt bukkant rá a NASA, de ennél is érdekesebb, miféle exobolygóról van szó.
Azt már eddig is sejtették a tudósok, hogy a Föld geometriájában bekövetkező változásnak köze lehet a jégkorszakok változásának. Most egy lépéssel közelebb kerültek a feltételezés igazolásához.
A Wasp-76b nevű planétán elképesztően meleg van, annyira, hogy a felszínén lévő fémek is elolvadnak.
A Plútó 76 évig volt bolygó, de aztán lefokozták.
A Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri körül nem csak egy bolygó kering, egy másik is van ott a kutatók új felfedezése szerint.
Jelentős felfedezésen van túl a NASA TESS nevű exobolygóvadász szondája. Talált egy ismeretlen planétát, amin úgy tűnik, víz van.
Hunor nevű csillaggal és Magor elnevezésű bolygóval gazdagodott a Herkules csillagkép, miután egy magyar felfedezésű exobolygó és csillaga hivatalosan is magyar nevet kapott.
Szűk három évtized alatt több mint fél Celsius-fokkal nőtt a globális átlaghőmérséklet, a szén-dioxid légköri koncentrációja pedig 15 százalékkal emelkedett.
Őrültség, hogy egy másik bolygóra költözünk, ha egy napon már nem lehet a Földön élni – így vélekedik a fizikai Nobel-díjat kapott Michel Mayor. A svájci asztrofizikus szerint fontosabb, hogy vigyázzunk a Földre, mert még mindig abszolút élhető.
A csillagászok és a tudósok is gyakran figyelmeztetnek az átlagosnál nagyobb aszteroidákra. Ezúttal négy objektumról érkeztek a hírek, de a rosszabb, hogy közülük hármat csak az elmúlt 24 órában vettek észre a szakemberek.
