Különleges felvételt készítettek tudósok a Földtől nagyjából 520 fényévnyire lévő csillag, az AB Aurigae környezetéről. A kutatók nem a fiatal égitestre koncentráltak, hanem arra, ami körülötte zajlik, és úgy vélik, a történelem során először sikerült megfigyelniük egy bolygó születését.

Az Astronomy & Astrophysics című tudományos szaklapban megjelent tanulmányuk szerint a csillag körül kavargó gáz- és porfelhőben egy kettős spirált összekötő csavarodást fedeztek fel, ami egyrészről jelezheti az épp formálódó bolygó helyszínét, másrészről pedig megerősítheti a bolygók születéséről alkotott korábbi elméletet is. A spirált ugyan már korábban is megfigyelték, most először azonban részletes képet is kaptak arról, hogy pontosan mi is történik ott.

A tudósok az Európai Déli Obszervatórium (ESO) által is üzemeltetett chilei Very Large Telescope (VLT) távcsőrendszer segítségével figyelték meg az említett régiót. Mindez 2019 végén, 2020 elején vezetett eredményre, amikor is a belga, francia, tajvani és amerikai kutatóknak sikerült az eddigi legrészletesebb felvételt készíteniük az AB Aurigae környezetéről. Számításuk szerint a kettős spirált összekötő csavarodás olyan messze lehet a csillagtól, mint a Neptunusz a Naptól.

ESO

A képen a sárga részek jelentik a csavarodást, amely a tudósok szerint a bolygó aktuális pozícióját mutatja. Az égitest annak köszönheti gyarapodását, hogy a két spirál közül az egyik a pályája belső, míg másik a külső részén helyezkedik el.

A tudósok néhány év múlva még tisztább képet kaphatnak a jelenségről, az ESO ugyanis már építi a 39 méter tükörátmérőjú teleszkópját, ami még jobb megfigyelést tesz majd lehetővé. A tervek szerint az eszközt 2024-ben adják át.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.