A NASA vizsgálata szerint volt olyan időszaka a Marsnak, amikor élet lehetett a felszínén.
Régóta foglalkoztatja a tudósokat a kérdés, hogy miért kopár és lakhatatlan a Mars, amikor a Földön virágzott és virágzik az élet. A NASA kutatói úgy vélik, megtalálhatták a választ: egy új, a Nature-ben megjelent publikációban azt írják, az egyik Mars-járó felfedezése oldhatja meg a rejtélyt. Az adatok arra engednek következtetni, hogy bár korábban voltak folyók a Mars felszínén, a bolygó sorsa az volt, hogy sivatagos égitestté váljon.
A szakemberek úgy vélik, jelenleg minden feltétel adott a Marson az élet kialakulásához, egyetlen dolgot kivéve: a folyékony vizet. A felszínen jelenleg több rover is kutatja, hogy volt-e ősi élet ott, a NASA Curiosity nevű eszköze pedig az év elején olyan felfedezést tett, ami segíthet pontosabban látni a kérdésben: karbonátásványokban gazdag kőzetekre bukkant.
Ezek a karbonátok – mint például a Földön található mészkő – szivacsként működnek: magukhoz vonzzák a légkörből és csapdába ejtik a szén-dioxidot. A NASA kutatói ezért azt modellezték, hogy ezeknek a kőzeteknek a létezése hogyan változtathatja meg a Mars múltjáról alkotott ismereteket.
Edwin Kite, a tanulmány vezető szerzője szerint a vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a bolygón bizonyos időszakokban és helyeken voltak „lakható időszakok”. Ezek az „oázisok” azonban inkább kivételt jelentettek, és nem egy általános tendenciát.
Ötből három marsi kommunikációs műhold is leállhat az amerikai elnök költségcsökkentési tervei miatt, ez pedig súlyosan érintheti a NASA céljait a vörös bolygón – miközben éppen bővíteni kéne ezt a hálózatot.
A Földön a szén hosszú időn keresztül csapdában marad az olyan kőzetekben, mint a karbonátok, majd a vulkánkitörések visszajuttatják a gázt a légkörbe. Ez kiegyensúlyozott éghajlati ciklust hoz létre, amely lehetővé teszi, hogy állandóan jelen legyen a folyékony víz. A Marson azonban a Földhöz képest „gyengébb” a vulkáni gázkiáramlás mértéke, ami felborítja az egyensúlyt, így a Mars sokkal hidegebb és kevésbé élhető lesz.
A modellezés alapján a szakemberek azt találták, hogy a folyékony víz rövid időszakát egy 100 millió éves száraz (sivatagos) periódus követte, ami túl hosszú idő volt ahhoz, hogy bármi túlélje – írja a Science Alert.
Kite szerint még mindig lehetséges, hogy a Marson mélyen a felszín alatt van folyékony víz, amelyeket azonban még nem sikerült megtalálni. A szakember úgy véli, az ősi élet megtalálásának legjobb módja az lenne, ha a Perseverance által begyűjtött felszíni mintákat meg lehetne vizsgálni a Földön, erre azonban eddig még nem volt lehetőség, a NASA megvágott költségvetése miatt pedig kérdés, hogy valaha is lesz-e egyáltalán.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
