Megvan a válasz: ezért nem találhatta meg eddig az élet nyomait a NASA a Marson

A NASA vizsgálata szerint volt olyan időszaka a Marsnak, amikor élet lehetett a felszínén.

  • HVG HVG
Megvan a válasz: ezért nem találhatta meg eddig az élet nyomait a NASA a Marson

Régóta foglalkoztatja a tudósokat a kérdés, hogy miért kopár és lakhatatlan a Mars, amikor a Földön virágzott és virágzik az élet. A NASA kutatói úgy vélik, megtalálhatták a választ: egy új, a Nature-ben megjelent publikációban azt írják, az egyik Mars-járó felfedezése oldhatja meg a rejtélyt. Az adatok arra engednek következtetni, hogy bár korábban voltak folyók a Mars felszínén, a bolygó sorsa az volt, hogy sivatagos égitestté váljon.

A szakemberek úgy vélik, jelenleg minden feltétel adott a Marson az élet kialakulásához, egyetlen dolgot kivéve: a folyékony vizet. A felszínen jelenleg több rover is kutatja, hogy volt-e ősi élet ott, a NASA Curiosity nevű eszköze pedig az év elején olyan felfedezést tett, ami segíthet pontosabban látni a kérdésben: karbonátásványokban gazdag kőzetekre bukkant.

Ezek a karbonátok – mint például a Földön található mészkő – szivacsként működnek: magukhoz vonzzák a légkörből és csapdába ejtik a szén-dioxidot. A NASA kutatói ezért azt modellezték, hogy ezeknek a kőzeteknek a létezése hogyan változtathatja meg a Mars múltjáról alkotott ismereteket.

Edwin Kite, a tanulmány vezető szerzője szerint a vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a bolygón bizonyos időszakokban és helyeken voltak „lakható időszakok”. Ezek az „oázisok” azonban inkább kivételt jelentettek, és nem egy általános tendenciát.

Súlyos csapás lehet a Mars-programnak Donald Trump terve

Ötből három marsi kommunikációs műhold is leállhat az amerikai elnök költségcsökkentési tervei miatt, ez pedig súlyosan érintheti a NASA céljait a vörös bolygón – miközben éppen bővíteni kéne ezt a hálózatot.

A Földön a szén hosszú időn keresztül csapdában marad az olyan kőzetekben, mint a karbonátok, majd a vulkánkitörések visszajuttatják a gázt a légkörbe. Ez kiegyensúlyozott éghajlati ciklust hoz létre, amely lehetővé teszi, hogy állandóan jelen legyen a folyékony víz. A Marson azonban a Földhöz képest „gyengébb” a vulkáni gázkiáramlás mértéke, ami felborítja az egyensúlyt, így a Mars sokkal hidegebb és kevésbé élhető lesz.

A modellezés alapján a szakemberek azt találták, hogy a folyékony víz rövid időszakát egy 100 millió éves száraz (sivatagos) periódus követte, ami túl hosszú idő volt ahhoz, hogy bármi túlélje – írja a Science Alert.

Kite szerint még mindig lehetséges, hogy a Marson mélyen a felszín alatt van folyékony víz, amelyeket azonban még nem sikerült megtalálni. A szakember úgy véli, az ősi élet megtalálásának legjobb módja az lenne, ha a Perseverance által begyűjtött felszíni mintákat meg lehetne vizsgálni a Földön, erre azonban eddig még nem volt lehetőség, a NASA megvágott költségvetése miatt pedig kérdés, hogy valaha is lesz-e egyáltalán.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.