Autópornó Brad Pittel, magyar kanyarral - kritika az F1 című filmről
A kocsik hasítanak, de a sztárok csak gügyögnek Brad Pitt új filmjében.
A NASA Curiosity nevű Mars-járója már 13 éve szeli a kilométereket a vörös bolygó felszínén, mostanáig pedig összesen már 34 kilométert tett meg. A célja, hogy bizonyítékokat gyűjtsön arról, hogy a Marson egykoron jelen lehetett az élet. Most egy újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a NASA projektje, a közelmúltban tett felfedezése ugyanis választ adhat arra a régóta fennálló kérdésre, hogy mi történt a Mars légkörével évmilliárdokkal ezelőtt, és hogyan változhatott a bolygó nedves világból száraz sivataggá.
A Gizmodo beszámolója szerint a Curiosity nemrégiben nagy szénlerakódásokat fedezett fel a Mount Sharp nevű terület szulfátban gazdag rétegeiben. Ez a Mars egyik becsapódási medencéjében, a Gale-kráterben található. A Science című tudományos folyóiratban megjelent publikációba a kutatók azt írták, a Curiosity három különböző helyről vett mintákat, az elemzés pedig bőséges szideritet tárt fel a mintában. Ez egy karbonátásvány, amely eddig hiányzó darabja volt a Mars egykor nedves, lakható felszínére szolgáló bizonyítékoknak.
A víz és a szén-dioxid reakcióba lépve karbonátásványok keletkeznek. A feltételezések szerint a Mars légköre korábban szén-dioxidban gazdag volt, aminek köszönhetően folyékony víz volt a felszínén. Vagyis, ha víz és szén-dioxid is volt a bolygón, akkor korbanátásványoknak kellett keletkezniük. Csakhogy a korábbi felfedezések nem találtak eleget ahhoz, hogy megerősítsék ezt az elméletet. A Curiositynak azonban most ezt sikerült igazolnia.
Benjamin Tutolo, a kanadai Calgary Egyetem tudósa, a tanulmány vezető szerzője szerint a mostani felfedezés áttörést jelent a Mars geológiai és légköri evolúciójának megértésében. A szakember szerint a mostani felfedezés egyértelművé tette, hogy a korábbi, a bolygó lakhatóságára vonatkozó modellek helyesek voltak.
Ahogy a Mars légköre idővel elvékonyodott, a szén-dioxid kőzetté alakult. A szén-dioxid egészen addig melegítette a bolygót, de amikor szideritként kezdett kicsapódni, a bolygó elkezdett lehűlni, a felszíni víz pedig már nem tudott megmaradni.
Mivel a karbonátásványt a felszín alatt találták, a szakemberek szerint más ásványok takarhatták el azt eddig az infravörös kamerák elől, ami jól magyarázza, miért nem találtak eddig bizonyítékot a jelenlétére.
A szakemberek szerint a mostani felfedezés azt is segíthet megérteni, miért alakult nagyon másként a Föld és a Mars sorsa.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
