szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

A Curiosity 13 évvel a küldetése megkezdése után talált rá arra az ásványra, ami folyékony víz és szén-dioxid jelenlétében keletkezik.

A NASA Curiosity nevű Mars-járója már 13 éve szeli a kilométereket a vörös bolygó felszínén, mostanáig pedig összesen már 34 kilométert tett meg. A célja, hogy bizonyítékokat gyűjtsön arról, hogy a Marson egykoron jelen lehetett az élet. Most egy újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a NASA projektje, a közelmúltban tett felfedezése ugyanis választ adhat arra a régóta fennálló kérdésre, hogy mi történt a Mars légkörével évmilliárdokkal ezelőtt, és hogyan változhatott a bolygó nedves világból száraz sivataggá.

A Gizmodo beszámolója szerint a Curiosity nemrégiben nagy szénlerakódásokat fedezett fel a Mount Sharp nevű terület szulfátban gazdag rétegeiben. Ez a Mars egyik becsapódási medencéjében, a Gale-kráterben található. A Science című tudományos folyóiratban megjelent publikációba a kutatók azt írták, a Curiosity három különböző helyről vett mintákat, az elemzés pedig bőséges szideritet tárt fel a mintában. Ez egy karbonátásvány, amely eddig hiányzó darabja volt a Mars egykor nedves, lakható felszínére szolgáló bizonyítékoknak.

A víz és a szén-dioxid reakcióba lépve karbonátásványok keletkeznek. A feltételezések szerint a Mars légköre korábban szén-dioxidban gazdag volt, aminek köszönhetően folyékony víz volt a felszínén. Vagyis, ha víz és szén-dioxid is volt a bolygón, akkor korbanátásványoknak kellett keletkezniük. Csakhogy a korábbi felfedezések nem találtak eleget ahhoz, hogy megerősítsék ezt az elméletet. A Curiositynak azonban most ezt sikerült igazolnia.

Óriási szerves molekulákat találtak a Marson, olyat, amilyen a Földön is van

A NASA Curiosity nevű Mars-járója egy olyan mintát elemzett, ami az eddigi legnagyobb szerves molekulát tartalmazta, amit a vörös bolygón találtak.

Benjamin Tutolo, a kanadai Calgary Egyetem tudósa, a tanulmány vezető szerzője szerint a mostani felfedezés áttörést jelent a Mars geológiai és légköri evolúciójának megértésében. A szakember szerint a mostani felfedezés egyértelművé tette, hogy a korábbi, a bolygó lakhatóságára vonatkozó modellek helyesek voltak.

Ahogy a Mars légköre idővel elvékonyodott, a szén-dioxid kőzetté alakult. A szén-dioxid egészen addig melegítette a bolygót, de amikor szideritként kezdett kicsapódni, a bolygó elkezdett lehűlni, a felszíni víz pedig már nem tudott megmaradni.

Mivel a karbonátásványt a felszín alatt találták, a szakemberek szerint más ásványok takarhatták el azt eddig az infravörös kamerák elől, ami jól magyarázza, miért nem találtak eddig bizonyítékot a jelenlétére.

A szakemberek szerint a mostani felfedezés azt is segíthet megérteni, miért alakult nagyon másként a Föld és a Mars sorsa.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!