Tíz év alatt 22,5 millió eurót kellett fizetnie a magyar államnak azért, mert megsértette az emberi jogokat. Az Európa Tanács éves jelentéséből az is kiderül, hogy jelenleg 283 magyar ügy fut az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. Magyarország gyakori vendégnek számít ezen a fórumon.
A vád szerint Chauvin "túlzott és ésszerűtlen erőt" alkalmazott George Floyd letartóztatásakor.
Kérvényezte, hogy a menedzsere, Jodi Montgomery felelhessen a személyes ügyeiért.
Mind a négy gyereke bölcsőhalálban halt meg, amit a bíróság nagyon valószínűtlennek tartott, és annak ellenére ítélték 30 év börtönre, hogy a boncolás nem igazolta a gyilkosságot. Még mindig nem szabadult.
Kétszer annyit költhetett az elnöki kampányára, mint amennyi a megengedett.
Az Európai Szövetség a Szabadságjogokért jelentése szerint Magyarországon aggasztó a sajtóra gyakorolt nyomás vagy a gyülekezés szabadságának korlátozása.
Az ügyészség az ítélőtáblánál indítványozta, hogy volt jobbikos EP-képviselőt ítéljék el kémkedésért. Első fokon Kovácsot nem ítélték el kémkedés miatt, az ügy másodfokon fog folytatódni.
Közel százan kerültek egyszerre bíróság elé Olaszországban, mert a vádak szerint tízmillió eurónyi uniós támogatást nyúltak le válogatott módszerekkel. A helyi közvélemény bizakodó, hogy most talán sikerül fogást találni a maffián, ám mások szerint félő, hogy a bűnszervezetek igazi vezetői most is megússzák.
Először egy fővárosi pszichiátrián tombolt a férfi, később Józsefvárosban rátámadt egy nőre.
A gyanú szerint az üzletember ügyvédje 70 millió forintot kapott azért, hogy az ügyet befolyásolja egy hivatalos személyen keresztül. Az ügyészség szerint a vállalkozót átverhették.
Az eddig ismert oltási tervben nem szerepeltek kiemelt csoportként az igazságszolgáltatásban dolgozók.
Hogyan épült le a jogállamiság az elmúlt 11 évben? Maradt-e még szabad, elfoglalható terület? Mi az igazsága a kormánynak abban, hogy alaptalanul vádolja a külföld? Ezekről beszélgettünk Krekó Péterrel, a Political Capital ügyvezető igazgatójával a hvg.hu közéleti podcastjában, a Fülkében.
A „csengeri örökösnő” állítása szerint a számlájára befolyó pénz egy része valójában nem is az övé, hanem Kósáé volt, csak a számláját adta volna „kölcsön”. Az ügyészség sem Kósa Lajost, sem a vele és az asszonnyal Zürichben tárgyaló svájci bankárokat nem szeretné bíróság elé citálni.
Nem fogadja el Donáth László a bíróság büntetővégzését.
Biztonságos közlekedésre alkalmatlan volt az autó, amelynek a sofőrje a zebrán gázolt, majd továbbhajtott.
Az eset még 2017 decemberében történt, ám csak most döntött a bíróság.
Az ügyészség nem kérte a tárgyalás megtartását, most Donáthnak kell döntenie, él-e ezzel a jogával.
A bíróság úgy ítélte meg, nem általános rendezvényen, hanem politikai gyűlésen vett részt a politikus, amit már nem lehet rajta számon kérni.
Az ügyészség szerint a férfi azt ígérte az ügyésznőnek, hogy mindenkit letarol, nem lesz neki se gyereke, se férje.
A bíróság szerint reális annak az esélye, hogy a legsúlyosabb kényszerintézkedés hiányában a vádlott újabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményt követne el.
