A nemzetgazdasági tárca továbbra sem aggódik az idei költségvetés miatt, szerinte a büdzsé stabil, és a kormány fenntartja a szigorú fiskális fegyelmet.
A költségvetés bevételi oldala időarányosan majdhogynem jól teljesült. Nagy probléma (ezermilliárd forintos lyuk) van az uniós programoknál. A második fél évben az új kedvezmények miatt elmaradás várható az szja-ban is. Az államadósság fél év alatt 3,8 ezer milliárd forinttal nőtt úgy, hogy – a limit fölé emelt – devizaadósság még szépített is az eredményen a forint erősödése miatt.
A KT szerint a világkereskedelmi feszültségek jócskán odaverhetnek a 2026-os magyar gazdasági terveknek.
Összesen 37 alkalommal módosították a 2024-es költségvetést, összesen 3930 milliárd forintot mozgattak meg. Részletesen mutatjuk, honnan vettek el pénzt, és milyen célokra adtak az eredetileg tervezettnél többet.
A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 2024 harmadik negyedévben 3 százalék volt, míg az első három negyedévben 3,5 százalék jött össze.
Változott a költségvetés az országgyűlési végszavazás előtt, bekerült a tanárok és a bírók béremelése, a külképviseleti dolgozók illetményét dollárizálták, Lázár János pedig felső korlát nélkül finanszírozhatja a buszos tömegközlekedést. Maradt a Pénzügyminisztérium, pedig január 1-én már nem lesz. És maradtak az egyre irreálisabb gazdasági előfeltevések.
A kiemelt sportegyesületek és a nagyobb sportági szövetségek költségvetési támogatása is megnövekszik jövőre, igazán sok pénzt viszont a létesítmények fenntartása fogja elvinni. Átnéztük, milyen sportcélokra jut a 2025-ös költségvetésből pénz.
Bár 2026-ban már kevesebbet kell majd költeni a sztrádakoncessziókra, de jövőre kezdődnek a vállalt bővítések az M1-es háromsávúsításával.
Villanások a 2025-ös költségvetésből: mennyi jut az egészségügyre valójában?
Átlapozva a 2025-ös költségvetés tervezetét, a HVG igyekszik néhány érdekességre felhívni a figyelmet.
Villanások a 2025-ös költségvetésből: adócsökkentések és adóemelések, valamint a különadók változása.
A korábban vártnál sokkal gyengébb idén a magyar gazdaság, jövőre a növekedésünk egy kicsivel 3 százalék fölé lép fel a CIB előrejelzése szerint. Az igazán nagy baj nem a lakossági fogyasztással van, hanem a cégek és az állam beruházásai vannak olyan szinten, amivel csak a katasztrófa-forgatókönyvekben számoltak. Nagy kérdés, hogy Donald Trump mennyire ugrik neki a német autóiparnak, de ennek a hatásai csak évek múlva mutatkozhatnak.
Villanások a 2025-ös költségvetésből: a pártok és a pártalapítványok, valamint az állami média támogatása.
A védelmi kiadásokra többet szánt volna a kormány, ha Donald Trump veszít az amerikai elnökválasztáson. A pénzügyminiszter szerint a jövő évi büdzsé kellő óvatosság mellett az új lehetőségek költségvetése.
Most épp 2025-re ígérte Orbán Viktor a robbanásszerű növekedést, amit tavaly ilyenkor még 2024-re jósoltak a kormánypártiak. Összegyűjtöttük az elmúlt évek nagy ígéreteit, és azt kaptuk: az esetek háromnegyedében lett rosszabb a valóság, mint amit a politikusok előre jeleztek.
Jövőre erőteljesebb gazdasági növekedéssel, az államadósság és a hiány további csökkenésével, a szociális juttatások emelésével számol a pénzügyminiszter. Varga Mihály éves beszámolói keretében roadshow-t tartott a parlamentben, ahol igyekezett mindenkit megnyugtatni: nincs baj, az ismét év végére elkészülő költségvetés viszont még tartalmazhat meglepetéseket.
Az amúgy is magas devizaadósságát most újabb jüanhitellel tetézte a magyar állam. A teljes tartozás után a kamatok törlesztésére idén az egészségügynél is többet kell költeni.
Az eredeti idei éves hiánycél 105,6 százaléka jött össze a költségvetésben fél év alatt, a megemelt deficitcélhoz képest 66,7 százalékon állt az egyenleg. A Pénzügyminisztérium szerint javulnak a költségvetési folyamatok. Ebből annyi látszik, hogy valamelyest kezdenek magukra találni a fogyasztásiadó-bevételek. A hevített termékek magasabb forgalma miatt nőtt a dohányáfa-bevétel, az üzemanyagok jövedéki adójának emelése pedig plusz 89 milliárd forintot hozott fél év alatt.
Augusztustól egy sor pénzbüntetés összege megugrik, jóval nagyobb közlekedési bírságokkal, e-matricás pótdíjakkal kell számolni, híznak a céges bírságok is, a kiszabható munkaügyi bírságok pedig már márciusban megnőttek. Összeszedtük a fő tudnivalókat.
A 2019-ben indult, már a végéhez közeledő önkormányzati választási ciklus egyik legnagyobb újítása a közösségi költségvetés. Több mint két tucat magyarországi önkormányzat kísérletezett a módszerrel, amely lehetőséget ad arra, hogy a lakosok közvetlenül vehessenek részt a döntéshozatalban – változó sikerrel. Összegyűjtöttük, mi lett a nagy tervekből.
