Jelenleg a rákellenes kezelések legtöbbje a gyorsan szaporodó tumorsejteket célozza meg, de nem pusztítják el azokat a specifikus sejteket, amelyek képesek alkalmazkodni a kezeléshez, és amelyek nagy eséllyel áttétet képezhetnek a szervezetben. Pedig a daganatos megbetegedések mintegy 70 százalékáért az áttétek a felelősek.

Ezen a problémán szeretne változtatni egy francia kutatócsoport. A Curie Intézet, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ és a Nemzeti Egészségügyi és Orvostudományi Kutatóintézet tudósai nemrég egy új molekulaosztályt fejlesztettek ki, amely elpusztítja a sejtmembránt, ezáltal pedig sejthalált idéz elő.

A szakemberek az úgynevezett gyógyszertoleráns perzisztáló tumorsejteket célozták meg, amelyek nagy mennyiségben expresszálják a CD44 nevű fehérjét. Ez a fehérje lehetővé teszi a számukra, hogy nagy mennyiségű vasat használjanak fel, így agresszívabbak lesznek, és képesek alkalmazkodni a standard kezelésekhez.

Ezek a sejtek ennek következtében érzékenyebbek a ferroptózisra, egy vas által katalizált sejthalál-folyamatra, amely oxidációt és a membránlipidek lebomlását okozza. A kutatók felfedezték, hogy a vas reakcióba léphet a hidrogén-peroxiddal, aminek következtében a sejtmembránt károsító kémiai anyagok termelődnek. A sejthalált végül az okozza, hogy a sejt nem képes regenerálni a sejtmembránt.

A kutatók ezt a felfedezést alapul véve hozták létre az új molekulaosztályt, amely képes aktiválni a ferroptózist. A molekulák egyik része a sejtmembránt célozza meg, míg a másik része a vashoz kezd kötődni, majd növeli annak reaktivitását. A fentomicin (Fento-1) nevű molekulát úgy tervezték meg, hogy világítson a sötétben, így a mikroszkópok segítségével sikerült nyomon követni a hatásmechanizmusát.

Az emlődaganatos sejteken végzett laboratóriumi tesztek során a szakemberek azt találták, hogy a daganat mérete jelentősen csökkent, de a hasnyálmirigyrákos és szarkómás betegektől vett minták esetében is hatékonynak bizonyult a fejlesztés. Ezek olyan daganatos megbetegedések, amelyeknél a kemoterápiás kezelés nem túl hatékony.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a jövőben klinikai vizsgálatokra lesz szükség ahhoz, hogy a való életben is meg tudják figyelni a molekula működését, az eredmények azonban már most is biztatóak.

A vizsgálat eredményét a Nature című tudományos lapban publikálták.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.