Francia kutatók egy új molekulacsaláddal álltak elő, ami az előzetes kísérletek alapján hatékonyan képes csökkenteni a tumor méretét.
Jelenleg a rákellenes kezelések legtöbbje a gyorsan szaporodó tumorsejteket célozza meg, de nem pusztítják el azokat a specifikus sejteket, amelyek képesek alkalmazkodni a kezeléshez, és amelyek nagy eséllyel áttétet képezhetnek a szervezetben. Pedig a daganatos megbetegedések mintegy 70 százalékáért az áttétek a felelősek.
Ezen a problémán szeretne változtatni egy francia kutatócsoport. A Curie Intézet, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ és a Nemzeti Egészségügyi és Orvostudományi Kutatóintézet tudósai nemrég egy új molekulaosztályt fejlesztettek ki, amely elpusztítja a sejtmembránt, ezáltal pedig sejthalált idéz elő.
A szakemberek az úgynevezett gyógyszertoleráns perzisztáló tumorsejteket célozták meg, amelyek nagy mennyiségben expresszálják a CD44 nevű fehérjét. Ez a fehérje lehetővé teszi a számukra, hogy nagy mennyiségű vasat használjanak fel, így agresszívabbak lesznek, és képesek alkalmazkodni a standard kezelésekhez.
Ezek a sejtek ennek következtében érzékenyebbek a ferroptózisra, egy vas által katalizált sejthalál-folyamatra, amely oxidációt és a membránlipidek lebomlását okozza. A kutatók felfedezték, hogy a vas reakcióba léphet a hidrogén-peroxiddal, aminek következtében a sejtmembránt károsító kémiai anyagok termelődnek. A sejthalált végül az okozza, hogy a sejt nem képes regenerálni a sejtmembránt.
A kutatók ezt a felfedezést alapul véve hozták létre az új molekulaosztályt, amely képes aktiválni a ferroptózist. A molekulák egyik része a sejtmembránt célozza meg, míg a másik része a vashoz kezd kötődni, majd növeli annak reaktivitását. A fentomicin (Fento-1) nevű molekulát úgy tervezték meg, hogy világítson a sötétben, így a mikroszkópok segítségével sikerült nyomon követni a hatásmechanizmusát.
Az emlődaganatos sejteken végzett laboratóriumi tesztek során a szakemberek azt találták, hogy a daganat mérete jelentősen csökkent, de a hasnyálmirigyrákos és szarkómás betegektől vett minták esetében is hatékonynak bizonyult a fejlesztés. Ezek olyan daganatos megbetegedések, amelyeknél a kemoterápiás kezelés nem túl hatékony.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a jövőben klinikai vizsgálatokra lesz szükség ahhoz, hogy a való életben is meg tudják figyelni a molekula működését, az eredmények azonban már most is biztatóak.
A vizsgálat eredményét a Nature című tudományos lapban publikálták.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
Egyelőre nem tudni, milyen rakétával hajtott végre csapást Irán Izrael ellen csütörtök reggel, de az biztos, hogy a lövedék sikerrel jutott át a Vaskupolán.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
