Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
Mint a Gizmodo kifejti: a Michigani Egyetem kutatói a közelmúltban ismertették a fehérjét érintő munkájukat. Egerekkel végzett vizsgálatok során megállapították, hogy ez a fehérje meghosszabbította a rákellenes T-sejtek élettartamát, ami ahhoz vezetett, hogy a tumorok kevésbé növekedtek.
A kutatók hangsúlyozzák: az eredmények azt mutatják, hogy ezzel a megközelítéssel tovább erősíthető az immunrendszerrel összefüggő rákellenes kezelések eszköztára. A szakemberek a saimiri herpeszvírusból nyerték a fehérjét, ami nevét az általa elsődlegesen fertőzött majmokról kapta. (Magyarul ezeket mókusmajmoknak nevezik.)
A kutatók felfedezték, hogy a vírus olyan fehérjéket foglal magába, amelyek a T-sejtekben aktiválnak olyan útvonalakat, amelyek hozzájárulnak a hosszabb élettartamukhoz. Márpedig ezek a T-sejtek az immunrendszer legfontosabb fegyverei a fertőzések és a rákos megbetegedések elleni küzdelemben.
A figyelem középpontjában a TIP (tyrosine kinase interacting protein) nevű fehérje volt, ennek készítették el a módosított változatát. Abban bíztak, hogy a TIP ezen módosított változata kötődik a T-sejtek egy olyan fehérjéjéhez, ami serkenti más, STAT nevű fehérjék termelését, amelyek végső soron növelik a T-sejtek élettartamát, valamint erősítik a rákellenes képességeit.
A fehérje valóban növelni tudta a STAT-szintet a T-sejtekben, legalábbis petri-csészékben. Ezt követően limfomás és melanomás egerekkel tesztelték a megoldást, és esetükben is meghosszabbodott a T-sejtek élettartama, és a tumoros sejtek ellen is hatékonyabban védekeztek. Ennek eredményeképp nem tudott a szokásos mértékben növekedni a daganat. A kutatók a Science Immunology tudományos folyóiratban publikálták a megállapításaikat.
Mivel az elmúlt években több, az immunrendszert érintő kezelési módot is kifejlesztett a tudomány, a mostani felfedezés kombinálható lehet ezekkel, hogy „csúcsformában” lehessenek a T-sejtek a rák elleni küzdelem során.
Egyelőre azonban további kutatások szükségesek, hogy kiderüljön, biztonsággal alkalmazható-e embereken is ez a megközelítés.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
