Az USA utolsó vámháborújának csak vesztesei voltak, de Trumpot ez nem érdekli

7 perc

2025.02.16. 07:30

Az USA piacvédő jelszavakkal legutóbb egy évszázada kezdett vámháborúba, és annak sem lett jó vége. Az 1930-ban elfogadott törvény s az arra reagáló ellenintézkedések lefagyasztották a nemzetközi kereskedelmet, elmélyítették a gazdasági világválságot, ezzel hozzájárultak a szélsőségesek megerősödéséhez.

Donald Trump az első hivatalban lévő elnök, aki megtekintette a helyszínen a legnépszerűbb sporteseményt, az amerikai futball idén New Orleansban rendezett szuperdöntőjét, de még az odavezető úton sem tétlenkedett. Az Air Force One különgépen jelentette be, hogy 25 százalékos büntetővámot vet ki minden acél- és alumíniumimportra, érkezzen az akár az USA szövetségeseitől is. Rövidesen vámmal sújt minden országot, amely szerinte akadályozza az amerikai termékek piacra jutását, s magasba emelt tarifákkal védi meg az USA olyan stratégiainak minősített iparágait, mint a gyógyszer- és félvezetőgyártás. Kínára már kiszabott az eddigieken felül 10 százalékos különvámot, s ha az egy hónapos halasztás alatt a tárgyalások nem vezetnek eredményre, az USA két legnagyobb kereskedelmi partnerétől is plusz 25 százalékos teherrel érkezhetnek az áruk, noha Kanadát és Mexikót éppen Trump első mandátuma alatt újratárgyalt szabadkereskedelmi megállapodás fűzi az Egyesült Államokhoz.

Trump bemutatta a bosszúvámokról szóló tervét, India pedig egyből fejet is hajtott neki

Ahogy az amerikai elnök korábban már belengette, ha egy ország vámot vet ki az USA termékeivel szemben, az Egyesült Államok automatikusan kiveti a viszontsarcot. A bosszúvám-mechanizmus sem egyből élesedik, csak április elején, de Narendra Modi már most megértette az üzenetet.

Ahogy a Grönlandra bejelentett vásárlási és a Panama-csatornára szóló visszavételi ajánlatával, úgy

a vámfalak felhúzásával is a távoli múltba vezeti vissza a XXI. századi országát Trump.

Az újonnan alakult Egyesült Államoknak a szövetségi kormány 1789-es létrejöttétől természetes eszköze volt a vámok kivetése a gyenge belső piac védelmére – elsősorban a volt gyarmattartó Nagy-Britanniától –, illetve a költségvetés finanszírozásához. Az 1828-as durva vámemelés azért majdnem kettészakította – a későbbi polgárháborús vonal mentén – Északot és Délt, mert az intézkedés az előbbi kialakulóban lévő iparát védte, de az európai ellenlépések miatt az utóbbi gyapotexportját fenyegette, s öt év múlva a fokozatos kivezetéséről döntöttek.