Nem sokkal a beiktatása előtt, és nem sokkal Orbán Viktor hasonló látogatása után kereste fel Giorgia Meloni olasz kormányfő Donald Trumpot floridai birtokán. Szóba került köztük az ukrajnai háború, a Közel-Kelet és gazdasági témák is.
A lap karikaturistája, a Pulitzer-díjas Ann Telnaes az eset miatt fel is mondott, szerinte ilyen még nem történt a karrierje során. Bezos az Amazon mellett a Washington Post tulajdonosa is.
Negyed évszázaddal ezelőtt mondott le az Egyesült Államok a Panama-csatorna ellenőrzéséről, Donald Trump kijelentései nyomán azonban napirendre került, hogy újra az USA felügyelje a világkereskedelem egyik legfontosabb csomópontján áthaladó hajókat.
Képes lesz-e Donald Tusk erőteljesebbé és hitelesebb tenni az EU-t, kérdezi a Neue Zürcher Zeitung. Az Independent szerint Ukrajna helyesen járt el, amikor lezárta a vezetéket az orosz gáz előtt. Ha a Nyugat le akarja rövidíteni a háborút, érvényt kell szereznie az olajszankcióknak, írja a Bloomberg. A hírügynökség egy másik cikkének szerzője Kína és az Egyesült Államok együttműködésének szükségességéről, a Guardian a régi keletű orosz-kínai barátság új veszélyeiről ír. A brit lap a francia elnök hét évét is elemzi, szerinte Macron példája azt mutatja, mi történik akkor, ha a libereralizmust megfosztják az erkölcseitől és az értékeitől. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A megválasztott elnök éppen most bontja le azt a rendszert, amely biztonságot nyújt az országnak, és ennek minden amerikai meg fogja inni a levét – mutat rá Stephen Hanson, a Virginiai Állami Egyetem, illetve Jeffrey Kopfstein, a Kaliforniai Egyetem professzora.
Arról, hogy Ukrajnán keresztül nem érkezik már orosz gáz Európába, a The New York Times mellett a The Independent, a The Daily Telegraph és a The Times is beszámolt. Magyarország számára elszállt 1 milliárd eurónyi uniós támogatás, írja a Die Welt. Az ukrajnai béke Putyin végét jelentené, jelenti ki a Süddeutsche szerzője. A Nyugatnak hibrid ellentámadással kellene reagálnia az orosz hibrid hadviselésre, írja Max Boot a The Washington Postban. A közelgő Trump-elnökség elébe tekint a Financial Times.
A Teslát ugyanattól a társaságtól vették bérbe, mint a New Orleans-i gázolásos merénylethez használtat. A hatóságok vizsgálják, hogy lehet-e összefüggés a két eset között.
Ezerféle módon formabontó Donald Trump, de ha ezúttal nem szúrja el, a második elnöki mandátuma során a választóktól kapott erős felhatalmazásával átformálhatja Amerikát, s megerősítheti annak szerepét a világban. A hegemóniával szembeni kihívásokra reagálás viszont az utódjára maradhat.
Bár a tőzsdék kitörő örömmel fogadták a republikánus elnökjelölt győzelmét, az amerikai lap cikkének két szerzője, Roberto Foa, a Cambridge-i Egyetem tanársegédje, illetve Rachel Kleinfeld, a Carnegie Békekutató vezető munkatársa visszafogottságot ajánl, mivel a populisták gazdasági mérlege általában siralmas.
Bár a csalókkal Dunát lehetne rekeszteni, pénzügyi bűnügyekkel foglalkozó sorozatunkban olyan ügyeket szedtünk össze, amelyek a csalás mértéke és újszerűsége miatt kitűnnek a sorból. Írtunk arról, hogyan lesz egy vietnámi piaci árusból a világ egyik legnagyobb banki csalója; kiderült, ki a leghíresebb piramisjáték atyja; olvashatott arról, hogyan vitte csődbe egy huszonéves kereskedő azt a bankot, ahol még az angol királynőnek is volt számlája; emellett például arra is fény derült, miként volt képes Donald Trump több mint 4000 peres ügyet összehozni.
A humorista Barbárglamour című műsorából az is kiderül, hogy az Európai Unió magyar soros elnöksége olyan volt, mintha Ganxsta Zolee lenne az esztergomi érsek egy évig.
Trump szerint Carter keményen dolgozott azért, hogy Amerikát egy jobb hellyé tegye, míg Biden közleményében az ország történelmének egyik legbefolyásosabb politikusaként emlékezett meg a volt elnökről.