Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az Európai Unió is sorra kerülhet.
Aláírta Donald Trump amerikai elnök azokat a rendeleteket, amelyek vámot rendelnek el a Kanadából, Mexikóból, illetve Kínából származó termékekre. Kína esetében a vámtétel 10 százalék, míg Kanada és Mexikó esetében a büntetővám mértéke 25 százalékos, ez alól a Kanadából származó energiahordozók kivételek, azokra 10 százalékos vámot kell fizetni. Pénteken Trump már jelezte, hogy aláírja a rendeleteket, akkor azonban még kérdéses volt, vámot vet-e ki a kanadai olajra.
Az elnöki rendeletek ugyanakkor tartalmaznak egy olyan kitételt is, hogy ha az érintett országok válaszként maguk is büntetővámot vetnek ki az amerikai termékek ellen, akkor az viszontválaszként a vámok tovább növekedését hozhatja magával.
A büntetővámok nem csupán az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlegét hivatottak javítani a három országgal szemben, Trump célja nem titkoltan nyomásgyakorlás annak érdekében, hogy két szomszédja akadályozza meg az illegális bevándorlók és a kábítószer áramlását az USA-ba. Kína esetében a fentanilkereskedelem leállítása a vámpolitika egyik célja – jegyzi meg a New York Times.
Ennél azonban kiterjedtebb kétoldalú kapcsolatokat nehezít meg az elnök, hiszen a három ország együtt több mint a harmadát adja az Egyesült Államok importjának. Nem véletlen, hogy a mexikói és a kanadai vezetők ellenlépéseket helyeztek kilátásba, ami annak fényében sem meglepő, hogy a két állam kivitelének nagyjából 80 százalékát veszi fel az USA.
A kanadai és mexikói vezetéssel egyébként érdemi tárgyalásokat nem folytatott Washington – ellenben előző ciklusa alatt maga Trump volt, aki aláírta az USA, Mexikó és Kanada közötti új szabadkereskedelmi megállapodást. Ennek elődje, a NAFTA több mint 30 éve teremtette meg a vámmentes kereskedelmet a három ország között, aminek köszönhetően erősen integrált ellátási láncok alakultak ki az amerikai kontinensen.
Emiatt is kérdéses, mekkora áremelkedést hozhat Trump döntése. A New York Times az ING elemzőjét idézi, aki fejenként 835 dollárra becsülte az intézkedés árát.
És itt távolról sem tekinti Trump lezártnak a kereskedelmi háborút: az elnök pénteken azt nyilatkozta, az Európai Unióval szemben is hasonló lépésre készül, mivel „szörnyen bántak velünk”. Ezekre a lépésekre február közepén kell számítania a blokknak.
Ennek fényében igen nehezen érthető az, amit pénteken Orbán Viktor mondott a közrádióban: a miniszterelnök arról beszélt, az amerikai „hátszél dagasztani fogja a magyar vitorlákat is a gazdaságban”.
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 30. és 2025. augusztus 31. között.
Orbán Viktor szerint Magyarországnak el kell érnie egy „humánerőforrás-fölényt”, és jó úton is vagyunk ehhez, mert mi költjük a legtöbbet oktatásra. Az adatok szerint ez sajnos nem igaz.
Trump 8-10 napon belül dönthet az újabb szankciókról. Végignéztük, ez hogyan érintené Magyarországot és általában a világpiacot.
Békés Márton némileg árnyalta Orbán Viktorék narratíváját a Tisza elnökéről.