Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Aláírta Donald Trump amerikai elnök azokat a rendeleteket, amelyek vámot rendelnek el a Kanadából, Mexikóból, illetve Kínából származó termékekre. Kína esetében a vámtétel 10 százalék, míg Kanada és Mexikó esetében a büntetővám mértéke 25 százalékos, ez alól a Kanadából származó energiahordozók kivételek, azokra 10 százalékos vámot kell fizetni. Pénteken Trump már jelezte, hogy aláírja a rendeleteket, akkor azonban még kérdéses volt, vámot vet-e ki a kanadai olajra.
Az elnöki rendeletek ugyanakkor tartalmaznak egy olyan kitételt is, hogy ha az érintett országok válaszként maguk is büntetővámot vetnek ki az amerikai termékek ellen, akkor az viszontválaszként a vámok tovább növekedését hozhatja magával.
A büntetővámok nem csupán az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlegét hivatottak javítani a három országgal szemben, Trump célja nem titkoltan nyomásgyakorlás annak érdekében, hogy két szomszédja akadályozza meg az illegális bevándorlók és a kábítószer áramlását az USA-ba. Kína esetében a fentanilkereskedelem leállítása a vámpolitika egyik célja – jegyzi meg a New York Times.
Ennél azonban kiterjedtebb kétoldalú kapcsolatokat nehezít meg az elnök, hiszen a három ország együtt több mint a harmadát adja az Egyesült Államok importjának. Nem véletlen, hogy a mexikói és a kanadai vezetők ellenlépéseket helyeztek kilátásba, ami annak fényében sem meglepő, hogy a két állam kivitelének nagyjából 80 százalékát veszi fel az USA.
A kanadai és mexikói vezetéssel egyébként érdemi tárgyalásokat nem folytatott Washington – ellenben előző ciklusa alatt maga Trump volt, aki aláírta az USA, Mexikó és Kanada közötti új szabadkereskedelmi megállapodást. Ennek elődje, a NAFTA több mint 30 éve teremtette meg a vámmentes kereskedelmet a három ország között, aminek köszönhetően erősen integrált ellátási láncok alakultak ki az amerikai kontinensen.
Emiatt is kérdéses, mekkora áremelkedést hozhat Trump döntése. A New York Times az ING elemzőjét idézi, aki fejenként 835 dollárra becsülte az intézkedés árát.
És itt távolról sem tekinti Trump lezártnak a kereskedelmi háborút: az elnök pénteken azt nyilatkozta, az Európai Unióval szemben is hasonló lépésre készül, mivel „szörnyen bántak velünk”. Ezekre a lépésekre február közepén kell számítania a blokknak.
Ennek fényében igen nehezen érthető az, amit pénteken Orbán Viktor mondott a közrádióban: a miniszterelnök arról beszélt, az amerikai „hátszél dagasztani fogja a magyar vitorlákat is a gazdaságban”.
