2020 áprilisában elindult a Zhvg, a hvg.hu fenntarthatósággal foglalkozó alrovata. És ahogy minden mást, úgy a Zhvg évét is teljes mértékben meghatározta a koronavírus.

Ez egyrészt jó, másrészt rossz hír a klímaváltozás és a fenntarthatóság szempontjából: rossz, mert az egészségük és a higiénia miatt több egyszer használatos műanyagot dobnak el az emberek. Másfelől azonban tudatosságra is ösztönözte a világjárvány az embereket: ilyen tendencia például, hogy egyre inkább a hazai termékek felé fordulnak az emberek, de sokakat kezdett el foglalkoztatni az is, hogy megtermeljék maguknak, amit megesznek. A környezetünk, a biodiverzitás pusztulása és a világjárványok összefüggnek – a kérdés már csak az, mit teszünk, hogy megelőzzük egy következő pandémia kitörését.

De természetesen a koronavírus témakörén túl is számtalan interjút és videós tartalmat is készítettünk és bizony néhány anyagunk rendkívüli olvasottságra tett szert: ilyen volt például az a cikk, amely azzal foglalkozott, hogyan vegyük fel a harcot az invazív rovarfajok, a poloskák és a szúnyogok ellen. A legnagyobb örömünkre rendkívül foglalkoztatja a Zhvg olvasóit az is, hogy ők maguk a közvetlen környezetüket hogyan tehetnék zöldebbé. Az egyik legolvasottabb 2020-ban megjelent anyagunk volt, ami arról szólt, hogy itthon is megterem minden szuperélelmiszer, nem kell avokádót és chia magot vennünk és az is, amiben szakértők segítségével különböző praktikákat gyűjtöttünk össze arra vonatkozólag, hogyan érhetjük el egyszerű trükkökkel, hogy minél később romoljanak meg az élelmiszerek. Emellett azt a cikkünket is sokan olvasták, hogyan száműzhetjük a háztartásból a vegyszereket és takaríthatunk természetesen, valamint, hogy kiválthatja-e vajon Európában a vonat a repülést.

Ezen felül téma volt többek között a szúnyogirtás, a Hajógyári-szigetre tervezett gátépítés, Magyarország vízgazdálkodása, illetve a Zhvg és a WWF Magyarország szervezésében egy videós kerekasztalbeszélgetésen neves szakemberekkel beszélgettünk arról, hol tart most a társadalom, a gazdaság és a környezet – és hogy milyen úton kellene továbblépni. A biológiai – és ezen belül a növényi – invázió is egy fontos téma, elég, ha csak az egyelőre korlátlanul terjedő allergén növényekre gondolunk. Ha pedig klímaváltozás és fenntarthatóság, az is nagyon fontos, hogyan (nem) beszélünk a témáról és hogy milyen berögződések, ősi ösztönök gátolnak meg minket abban, hogy zöldebb útra lépjünk.

Egy együttműködésünk is elindult a Másfél fokkal: a szakértői csapatuk rendszeresen jelentkezik a Zhvg-n is éghajlatváltozás témájú cikkekkel, például, hogy vízhiányos városokban fog-e élni az emberiség jelentős része hamarosan, vagy hogy fogunk-e még havas lankákon síelni a klímaváltozás miatt.

Amellett, hogy folyamatosan figyelemmel kísértük a nemzetközi fejleményeket, megemlékeztünk Greta Thunberg klímasztrájkjáról annak 100. hetén, de a párizsi klímaegyezmény 5. évfordulóján is mérlegeltük, milyen változások történtek azóta.

Az egyik legnagyobb projekt, amiben a Zhvg is részt vett, a HVG Konferenciák és Szeminárium szervezésében megvalósuló Green Revolution konferencia volt októberben: a járványhelyzetre reagálva élő közvetítésen keresztül követhették az érdeklődők az előadásokat, valamint a kerekasztal-beszélgetéseket, a közönséget a helyszínen pedig kizárólag a növények alkották. Az előadások és kerekasztal-beszélgetések középpontjában az összefogás és az együttműködés, valamint a jó példák: úttörő és bátor megoldások voltak. „Ezt a válságot még viszonylag simán túl fogjuk élni, de nem biztos, hogy a következőt is sikerül majd. Ha nem változtatunk, mindenképpen lesz következő járvány. Az önpusztítás pedig már régóta tart, a felmelegedés csak felgyorsítja a kedvezőtlen változásokat” – hívta fel a figyelmet Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-európai Egyetem Környezettudományi Tanszékének professzora.

Dombóvári Tamás

Mi, emberek vagyunk minden változás motorja. Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója pedig beszélt ember és természet kapcsolatáról a XXI. században. Litkai Gergely, a Dumaszínház jogász végzettségű alapítója szerint számos sebből vérzik a magyar társadalom: nem tiszteljük sem magunkat, sem pedig másokat, így az sem meglepő, hogy a természetet sem tiszteljük. „Apokalipszis, paralízis, szomorú csoportdinamika” – ekképp foglalná össze a magyar társadalom viselkedését Litkai, aki arra is kitért, milyen válaszlépéseket tudunk adni a klímaváltozásra.

„Bizonyos mértékben már elértük a kritikus tömeget, például a kiábrándultságban. Azt is megértettük, hogy változtatni kell azon, hogyan élünk, és nagyon sokan vannak, akik tartanak attól, mit okoz a klímaváltozás” – mondta el előadásában Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, a Zöld Egyenlőség podcast házigazdája.

A klímaváltozás és a fenntarthatóság kéz a kézben járnak: Bakonyi András, MKB Kockázatkezelési vezérigazgató-helyettese a bankok szerepébe nyújtott betekintést a fenntartható fejlődésben, Papp Zoltán, a Progress Étteremhálózat Kft. vezetője pedig a beszállítói láncokról beszélt. Marsi Norbert az elektromobilitás jövőjéről osztotta meg a gondolatait, Horváth Tamás, a KSR MOTO Magyarország vezetője pedig az okos városi mobilitásról beszélt. A különböző iparágak is változás előtt állnak: ezekről Kadlok Nelli, a Rossmann PR és ügyfélszolgálati csoportvezetője, Hőgyész Anna, a Nestlé Hungária Kft. fenntarthatósági és vállalati kapcsolatok menedzsere, valamint Papp Zoltán és az MKB oldaláról pedig Kollega-Tarsoly Dániel számoltak be.

2020 sok mindent felülírt, számos folyamatot lelassított, azonban rengeteg pozitív kezdeményezést elindított és új irányokat jelölt ki. Maradjanak velünk ezentúl is és fenntarthatóbb új évet kívánunk!