A nemrég elkészült Millennium Gardens irodaházban jártunk (interjú)
Nemsokára a kétszeres FIABCI-díjas Millennium Városközpont utolsó eleme is elkészül, ahol a minőség, a fenntarthatóság és a kellemes irodai környezet hármasa köszön vissza. A belvárostól szinte pár lépésre találjuk Budapest egyik legizgalmasabb, legdinamikusabban fejlődő negyedét, ahol kicsit úgy érezhetjük magunkat, mintha a jövőbe lépnénk be. A TriGranit megküzdött a Covid okozta nehézségekkel, és átadták a Millennium Gardens északi tornyát, aminek apropóján Makk Károly Dömötörrel, a TriGranit bérbeadási igazgatójával és Borbély Csaba projektigazgatóval beszélgettünk.
A pandémia a mindennapjainkat rengeteg területen érintette, többek között a munkahelyi élet is átalakult. Hogy látják, hogyan változott az irodai kultúra, és ez mennyiben befolyásol egy ilyen projektet?
Makk Károly Dömötör: Én felelek a bérbeadásért, vagyis én ápolom a bérlői kapcsolatokat, és azt látom, hogy az irodák funkciója nem sérült. A covid alatt világossá vált, hogy hosszú távon kizárólag a home office nem működik: a távmunka például nehezíti az üzletágak közötti együttműködést, és az otthoni munkavégzést különböző tényezők lassíthatják, legyen az egy háziállat vagy a családi élet bármilyen eleme. Éppen ezért biztosan sokan várták, hogy visszatérhessenek az irodákba, ugyanakkor a pandémia hatással volt a belső tér kialakítására: nagyobb lett az asztalok közötti távolság, megnőtt a közösségi terek aránya, valamint minimum heti egy nap home office ma már általában elvárható.
Borbély Csaba: Kivitelezői oldalról nézve a Covid nagyon rossz időszakban ért el minket. Voltak olyan szakemberek, akik elkapták a vírust, és kiestek a munkából, illetve jelentősen megnőtt az anyagbeszerzések ideje, sőt, voltak olyan anyagok, amit meg sem tudtunk rendelni. Ezenkívül adódtak áttervezési feladataink, és hoztunk olyan döntéseket, amelyek felkészítették az épületet a pandémia hozta változásokra: a fertőtlenítés érdekében a légkezelőkbe UV-csírátlanító berendezéseket építettünk be, illetve erősebb szűrőket használtunk, ami tovább tisztítja a rendszereinket. A vizesblokkban az összes csaptelep, szappanadagoló és kézszárító érintésmentes: próbáltuk a Covid hatásait úgy lekövetni, hogy az a bérlőink kényelmét és egészségét szolgálja. A dolgozók gyakorlatilag kedvezőbb feltételek mellett fognak tudni dolgozni, mintha otthon maradnának.
A Millennium Városközpont kicsit olyan, mint egy város a városban. Mivel ad többet a projekt egy klasszikus irodánál?
M. K. D.: Az egész irodai sort a TriGranit fejlesztette, ami közel százötvenezer négyzetmétert jelent, és a projekt sikere abból is látszik, hogy fejlődik körülöttünk a környék. A belvárosi telkek egyre nehezebben érhetők el, az épületfejlesztés bonyolultabb, így tágulnak a városhatárok. A Millennium Gardens könnyedén megközelíthető villamossal, ráadásul az sem titok, hogy az ötös metró megállója pontosan az épület előtt lesz. Tényleg olyan, mint egy miniváros: lesz fogorvos, magánóvoda, és az út másik oldalán élelmiszerbolt vagy éppen posta működik.
A Duna közelsége és a másfél hektáros zöldövezet mind-mind hozzátesznek a környékhez, illetve kifejezetten büszkék vagyunk a Kantinra, ami egy nagyon nagy méretű, több száz fő befogadására alkalmas vendéglátóegység. A ház minőségéhez illeszkednek a szolgáltatások is.
Van, amelyik bérlő direkt ezek miatt választja az ingatlant?
B. CS.: Több bérlői bejáráson elhangzott, hogy az épület lokációja kiváló: könnyű megközelíteni, és a Müpa, valamint a Nemzeti Színház szomszédsága sem utolsó. Arra pedig szintén figyeltünk, hogy rendkívül sok kerékpártárolót alakítsunk ki, és a parkolónk is nagy befogadóképességű. Igyekeztünk egy vonzó helyet kialakítani, a kilátásról nem is beszélve, amit minden bérlő megcsodál.
A Millennium Gardenst kifejezetten szigorú energiahatékonysági szabályok mentén tervezték. Ez pontosan mit takar és mindez mennyit segít az üzemeltetési költségek terén az energiapiaci árak emelkedésénél?
B. CS.: Az energiaválság nemcsak a beruházókat, hanem a magánembereket is érinti, mindenki megérzi, és nem tudjuk kiiktatni a minket körülvevő globális gazdasági helyzetet. Az épületet úgy terveztettük, hogy a lehető legnagyobb energiahatékonysággal üzemeljen: az irodaház a BREEAM Excellent minősítést szerezte meg, ami a fenntartható épületek Magyarországon elérhető legmagasabb fokozatát jelenti. Gyakorlatilag minden olyan berendezés esetében, ahol az energiahatékonyság szempont volt, igyekeztünk a piacon beszerezhető legmagasabb minőségű eszközök közül választani.
Hogy néhány példát említsek: a hulladékhőt hővisszanyerőkön keresztül lehet felhasználni, illetve hőszivattyús rendszer működik az épületben, amivel a hűtést és a fűtést is biztosítjuk. Hangsúlyoznám, hogy az épületnek nincs gázellátása, távfűtése viszont igen. Az emelkedő távhőszolgáltatás befolyásolja költségeinket, de az üzemeltetéssel karöltve igyekszünk olyan megoldást találni, melynek nyomán a távhőt minél kisebb mértékben legyen szükséges használni. A fűtési rendszerünk úgy áll fel, hogy alapvetően a hőszivattyús rendszerre támaszkodunk, és csak nagyon szélsőséges hideg esetén szükséges a távhő igénybevétele. Optimalizáltuk az energiafelhasználást, és a csaptelepek, mosdók tekintetében szintén kedvező felhasználású, energia- és víztakarékos eszközöket építettük be.
Mennyire fontos kérdés a bérlőknél az energiatakarékosság?
M. K. D.: Az ESG direktívái minden cég életében egyre fontosabbak. Azt látjuk, hogy a nagyobb vagy nemzetközi hátterű vállalatoknál az energiahatékonyság és a BREEAM-klasszifikáció alapkövetelmény, és hozzátenném, hogy az energetikai besorolásunk dupla B-s, ami közel nulla karbonkibocsátást jelent.
Ezek a szempontok nem minden cég életében ennyire lényegesek, de mi olyan méretű vállalatokkal tervezünk, akiknél az. Ha a bérleti díj magasabb is, az üzemeltetési költségek alacsonyabbak az előbb említett megoldások miatt, és így akár anyagilag jobban jöhetnek ki a bérlők egy olcsóbb, de kevésbé korszerű irodaházhoz képest.
A Millennium Gardens második, 16 500 négyzetméter alapterületű ütemének átadását 2024 első negyedévére tervezik. Különbözik ez a szárny bármiben az elsőtől?
M. K. D.: Igazából nem. A Covid okozta csúszás miatt beszélhetünk egyáltalán első és második ütemről.
B. CS.: Leszögezném, hogy a komplett külső burkolat kész, az épület teljes vízrendszerét és hőszigetelését kiépítettük, illetve biztosítani tudjuk az összes parkolót. A déli torony belső munkálatai esnek a második ütemre: belül szerkezetkész állapotot találunk. A koncepción alapvetően nem fogunk változtatni, a nívó marad, ugyanakkor a piacon beszerezhető anyagokhoz igazítjuk a kivitelezési munkálatokat.
A bérlőknél milyen szektorok képviselőire számítanak?
M. K. D.: Főleg FMCG, jogi, IT, valamint olyan cégeket várunk, akik a Covid alatt nőttek nagyra, a korábbi, kisebb irodáikból költöznének, és az sem mindegy, hogy a munkavállalóikat hogyan csábítják vissza az otthonaikból. Ez olyan szektoroknál – például az IT területén – különösen fontos kérdés, ahol drága a munkaerő, erős a fluktuáció, és meg kell tartani az alkalmazottakat.
Azokra a cégekre számítunk, akik felismerik a munkaerőforrásban rejlő lehetőségeket és annak értékét. Nem az lesz náluk az elsődleges kritérium, hogy minél könnyebben bejussanak reggel a kollégák, hanem hogy egy olyan pihentető, természeti elemekben gazdag környezetben tudjanak dolgozni, ahol jól érzik magukat, és szívesen térnek vissza a home office-ból.
Pár évtizeddel ezelőtt teljesen máshogy nézett ki a környék, és sokan nem is ismerték Ferencváros ezen részét. Önök szerint mit adtak a kerülethez az új ingatlanok, és milyennek látják a jelenlegi hangulatot?
B. CS.: Annak idején, a kilencvenes években a túloldalra, a Műszaki Egyetemre jártam, és amikor hévvel itt mentem el, lepusztult állapotokat láttam. Ahhoz képest ezek a fejlesztések egy nagyon komoly ugrást jelentenek, ami pedig vonzza az embereket, az irodákat és a lakóingatlan-beruházásokat. Ha pedig kinézünk a Millennium Gardens ablakán, láthatjuk, hogy nem állt meg az élet, nincs megtorpanás a fejlesztések vonatkozásában.
M. K. D.: Az itt lakóknak is ad egyfajta pluszt, hogy minél több szolgáltatás érhető el. Nem ragadhatunk a múltban: a fejlődés velejárója, hogy más a látkép, de előre kell menni. Ha megfelelő minőségű épületeket adnak át, az hozzátesz a városhoz, a kerület életéhez. Ez a város egyik egyedi üzleti és kulturális negyede, élen a Művészetek Palotájával és a Nemzeti Színházzal. Demján Sándor (a 2018-ban elhunyt üzletember 1997-től volt az általa létrehozott TriGranit Fejlesztési Zrt. elnöke – a szerk.) igazi pionír volt, és felismerte a környékben rejlő lehetőségeket.
További információ: https://trigranit.com/
Nyitókép: Bielik István
A tartalom a TriGranit támogatásával a HVG BrandLab produkciójában készült, létrehozásában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
