Az EU-tagság előnyös Magyarországnak, főleg gazdaságilag, de sok a szabály, és aggasztó a migráció – így viszonyul a magyarok többsége az EU-hoz. A Policy Solutions elemzéséből az is kiderül, hogy ahány szavazó, annyifélét vár Brüsszeltől. A kormánytól pedig azt, hogy betartsa a játékszabályokat, és az uniós pénzt egészségügyre, oktatásra költse. A bővítés – főleg Ukrajnával – már nem olyan népszerű, az euró viszont igen.
Magyar Péter nem gondolta volna, hogy pár hónap alatt eljut addig, hogy pártjával megközelíti a Fidesz támogatottságát, és még tart a lendület – mondta a pártelnök, EP-képviselő a HVG rendezvényén. Vitézy Dávidot dicsérve arról is beszélt, hogy szerinte a főpolgármester összejátszik a Fidesszel Budapesten, de szóba került az Ötkertes ügye és az is, hogy működik-e ellene a rogáni propaganda. Magyar beszélt a migrációról, olimpiarendezésről és a korábbi állami állásairól is.
Az Európai Bizottság első, nyári szünet utáni ülésén – mely egyúttal az intézmény történelmének 2500. ülése is volt – az energiaunió helyzetéről szóló 2024. évi jelentést tárgyalták meg. Az elmúlt pár évben radikálisan átalakult az EU energiastruktúrája.
A Tisza Párt elnöke szerint az a baj a kormány migrációs politikájával, hogy nincs összhangban az uniós joggal, és bírságokat kapunk érte.
Először készített az Európai Unió zenei piacára fókuszáló jelentést a hangfelvétel-kiadók nemzetközi szervezete, az IFPI. A dokumentum megállapítja: az unió zenei hangfelvételekből származó éves bevétele tavaly meghaladta Japán, az Egyesült Királyság és Kína adatait is.
Az EUrologus megerősített információi szerint jövő héten szerdán Orbán Viktor részt vesz és felszólal a magyar uniós elnökségről rendezett vitán.
Az első magyarországi ukrán iskoláról és az EU-csatlakozásról is beszélt Denisz Smihal ukrán miniszterelnök keddi kijevi sajtótájékoztatóján.
Két, technológiai óriásokat sújtó ítéletet hozott az Európai Bíróság, amelyekkel helybenhagyták az Európai Bizottság megközelítését – az Apple-nek és a Google-nek fizetnie kell.
A tervekkel ellentétben mégsem holnap, szerdán, hanem csak egy hét múlva ismerteti az új Európai Bizottság összetételét Ursula von der Leyen.
170 új intézkedés, évi 800 milliárd eurós beruházás, közös hitelfelvétel, kötvénykibocsátás – az EU versenyképességének javítása érdekében javasolta mindezeket Mario Draghi, aki az Unió versenyképességéről adott áttekintést. Jelentése fontos szempont lesz a magyar uniós elnökség számára is, amikor novemberben a tagállamok elfogadják az új uniós versenyképességi paktumot.
A kormány a napi 1 millió eurós büntetésre válaszul döntött úgy, hogy busszal Brüsszelbe küldi azokat a röszkei bevándorlókat, akik kérnek ebből a lehetőségből.
Néhány nap múlva kiderül, hogy Ursula von der Leyen melyik uniós biztosnak melyik szakterületet szánja. A kiszivárgott hírek és az előzetes esélylatolgatások szerint Magyarországnak egy úgynevezett gyenge portfólió néz ki, miközben közép-kelet-európai térség befolyása nőni fog az új testületben.
Három kulcsfontosságú területre épít a hétfőn nyilvánosságra hozott úgynevezett Draghi-jelentés, amely az EU versenyképességének alakulását, kilátásait és a feladatokat taglalja. A volt olasz kormányfőt, Mario Draghit arra kérte az EU vezetése, hogy vizsgálja meg az unió versenyképességének helyzetét, és tegyen javaslatokat a tagállamoknak.
A francia konyakgyártók fellélegezhetnek, Peking egyelőre nem vet ki dömpingellenes szankciókat az uniós borpárlatokra, ahhoz viszont ez kevés, hogy Kína elkerülje az elektromos autóira kivetett uniós vámokat. Peking eddig az uniós országok egymásnak ugrasztásával próbálkozott, ám mivel ez mostanáig nem jött be, nagyobb csapást készíthet elő.
Az ír adatvédelmi hatóságnak köszönhetően az X többé nem fogja engedély nélkül az európai felhasználók nyilvános bejegyzésein kiképezni a mesterséges intelligenciáját.
Megnéztük mire számíthatnak Európa kis és nagygazdái.
Újabb levelet küldött az Európai Bizottság a Nemzeti Kártya ügyében a magyar kormánynak, mivel az előző levélre adott válaszok nem adtak megnyugtató magyarázatot. Sőt, Brüsszel számára egyre érthetetlenebb, hogy miért kell Magyarországnak ilyen módon segítenie az oroszokat és a fehéroroszokat.
A volt miniszterelnök úgy látja, hogy a magyarok egyelőre még EU-pártiak, de a Fidesz ezen változtatna.
Politikai hisztériakeltésnek tartja, és kettős mércét emleget a magyar kormány képviselője Brüsszelben az orosz és belarusz állampolgároknak biztosított munkavállalási célú letelepedési kedvezmény kapcsán. Bóka János szerint az új rendszer első hónapjában 14 személy kapott ilyen engedélyt, de azt nem árulta el, hogy milyen területeken alkalmazzák majd őket.
Az írás szerzője az oldalon rendszeresen publikáló Eugen Olariu, egy kolozsvári újságíró.
