szerző:
Arató László (EUrologus)
Tetszett a cikk?

Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az uniós tagállamok fegyveres erői egyelőre nem mobilizálhatók elég gyorsan az Európai Unió területén. Az Unió katonai mobilitásra vonatkozó legutóbbi cselekvési terve a tervezési hiányosságok miatt vegyes eredményeket ért el, és a végrehajtás útjában továbbra is akadályok állnak. Az Európai Bizottság változtatásokat ígért. 

A Számvevőszék szerint egyelőre nem sikerült elérni azt a célt, hogy biztosítsák a katonai állomány, a felszerelések és az eszközök gyors és zökkenőmentes mozgását, rövid reakcióidővel és nagy léptékben az Unió határain belül és azokon túl is. Emlékeztetnek, hogy az EU 2021–2027-es időszakra szóló költségvetése első alkalommal irányzott elő külön összeget kettős felhasználású (katonai és polgári) közlekedési infrastrukturális projektekre. A gyökeres változást azonban Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja idézte elő, amely nyomán még sürgetőbbé vált az Unió katonai mobilitásával kapcsolatos stratégiai szükséglet. Erre reagálva készítette el az EU 2022 novemberében a második, erre vonatkozó cselekvési tervét.

A katonai mobilitás elengedhetetlen ahhoz, hogy az Unió védelmi képességei megbízhatóak legyenek, és egyértelmű, hogy fel kell gyorsítanunk a felkészülést. Ezt azonban több akadály miatt eddig nem sikerült elérni 

– jelentette ki Marek Opioła, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. Hozzátette, hogy a csapatok mozgásának megszervezése például az adminisztratív terhek miatt jelentős késedelmet szenvedhet. Konkrétan: a harckocsik például nem mehetnek át az egyik uniós tagállamból a másikba, ha súlyuk meghaladja a közúti közlekedési szabályok által megengedett mértéket. Az sem a gyorsaságot erősíti, hogy az uniós országoknak rendes körülmények között jelenleg 45 nappal korábban kell értesítést küldeniük a határokon átnyúló mozgások engedélyezéséhez. 

A számvevők megállapították, hogy az Európai Bizottság a második cselekvési terv kidolgozása előtt nem mérte fel alaposan a szükségleteket, ezért nem tudott megbízható becslést adni a célkitűzéseinek eléréséhez szükséges finanszírozásról. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó összesen 1,7 milliárd eurós uniós katonai mobilitási költségvetés viszonylag szerény, de a tagállamok kedvezően fogadták azt, és úgy vélték, hogy ezzel sikerült egy lépést tenni a helyes irányba. “A kereslet azonban messze meghaladta a kínálatot, így ezt a keretet 2023 végére teljes mértékben felhasználták. Ezután tehát több mint négy évnek kell eltelni ahhoz, hogy újabb uniós források álljanak rendelkezésre a katonai mobilitásra, ami veszélyezteti a finanszírozás stabilitását és kiszámíthatóságát” – mutat rá a Számvevőszék.

Az is az uniós politika hiányossága, hogy a finanszírozandó kettős felhasználású infrastrukturális projektek kiválasztása során nem vették kellőképpen figyelembe a geopolitikai és katonai tényezőket. Ezenkívül a projekteket egyesével választották ki, stratégiailag nem mindig a legjobb helyszíneken, a szélesebb perspektíva figyelembevétele nélkül. Az uniós finanszírozású projektek többsége az Unió keleti részén zajlott, az Ukrajna felé vezető déli útvonalon azonban az Unió szinte alig támogatott projekteket. Az Unió egyébként összesen 95 projektet finanszírozott 21 tagállamban.

Felhívták a figyelmet arra, hogy olyan összetett az EU-n belüli katonai irányítási rendszer, hogy nehezen megállapítható, kinek mi a feladata. A számvevők javaslata szerint javítani kell az uniós fellépés irányítását és fókuszát, egyúttal kiszámíthatóbbá kell tenni a finanszírozást.  

Az EUrologus érdeklődésére az Európai Bizottság szóvivője elmondta, hogy a katonai mobilitás terén figyelembe fogják venni a Számvevőszék megállapításait.

Ami a koordináció hiányát illeti, a katonai mobilitás kormányzásának egészként történő megközelítése pártján állunk

– mondta a szóvivő, ami azt jelenti, hogy a szabályozási szempontokra, az infrastrukturális beruházási igényekre, a katonai mobilitási eszközökre és a NATO-val történő szoros együttműködésre összpontosítanak.

A kiválasztott projekteket és a beruházási igényeket illetően a túljelentkezés 4-5-szörös volt. Arra hivatkozik a Bizottság az uniós tagállamokkal és az EU Külügyi Szolgálatával együtt négy katonai mobilitási folyosót azonosítottak, amelyek az egész EU-ra kiterjednek és ezt vették figyelembe a döntések során.

A „politikai impulzus” alapján az Európai Számvevőszék ajánlásait és következtetéseit lehetőségnek tekintjük a katonai mobilitás terén oly nagyon szükséges előrelépésre

– fogalmazott a szóvivő.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!