Az Európai Bizottság és az OECD hétfőn kiadott jelentése szerint ugyan 2011 óta csökkent a rák miatti mortalitás, lakosságarányosan Magyarországon haltak meg a legtöbbek rákban a 29 vizsgált ország közül, 2021-ben a daganatos halálozás például kis híján harmadával haladta meg az EU-átlagot. – írja a Telex.

Az ún. rákügyi országprofil szerint aggodalomra ad okot, hogy mind a felnőttek, mind a serdülők körében nagy gyakorisággal fordulnak elő a rákos megbetegedések kockázati tényezői, a dohányzás, az ittasság és a túlsúly előfordulási gyakorisága egyaránt meghaladja az uniós átlagot, és a dohányzás mellett a gyümölcs- és zöldségfogyasztásnál a legrosszabb kategóriába kerültünk.

Ráktípus szerint a fő halálokok továbbra is a tüdőrák, a vastagbélrák és az emlőrák. A jelentés készítői hozzátették, bár a 2011–2021 közötti időszakban Magyarországon ezen ráktípusok mindegyike esetében csökkent a halálozási arány, 2021-ben még mindig EU-szerte itt volt a legmagasabb az e rákos megbetegedésekből eredő regisztrált halálozási arány. Úgy vélik, a magas szám magyarázható azzal, hogy más európai országokhoz képest Magyarországon magas a boncolások aránya.

Kiemelik azt is, hogy Nemzeti Rákregiszter népességalapú adatainak három egymást követő időszakot (2005–2009, 2010–2014 és 2015–2017) összehasonlító közelmúltbeli elemzése azt mutatta, hogy javult az ötéves nettó túlélés a magyar rákbetegek körében. A jelentésben emellett megemlítik a kormány olyan intézkedéseit, mint például a napi testnevelés, a népegészségügyi termékadó vagy a szigorúbb dohány-kiskereskedelmi engedélyezési rendszer, de megjegyzik, a 2022-ben a túlsúly a magyar 15 évesek körében gyakoribb volt az uniós átlaghoz képest, valamint azt, hogy a dohányboltokkal kapcsolatos szabályzásoknak minimális volt a fiatalkori dohányzási gyakoriságára gyakorolt hatás”.

Beszámoltak arról is, hogy ugyan voltak intézkedések, amelyek a magas színvonalú rákkezeléshez való hozzáférés javítására összpontosítottak, de az emberi erőforrások hiánya „tartós kihívást jelent a rákellátási rendszerben”.

Megemlítették azt is, bizonyítékok utalnak arra, hogy a világjárvány miatt később – előrehaladottabb stádiumban – derült fény felderítetlen rákos megbetegedésekre, és – mint a Telex írja – ezért lehet az, hogy 2020 és 2021-ben látszólagos visszaesés volt, majd ismét emelkedett az új megbetegedések száma.

A jelentésben szerepel az is, hogy 2023 és 2050 között Magyarország várhatóan egyike lesz azon országoknak, ahol a legnagyobb hatással lesz a rák a munkaerőre, és a rákos megbetegedések 2023 és 2050 között várhatóan két évvel csökkentik a várható élettartamot Magyarországon.