Fegyverkezik Európa, de lakói nemigen lelkesednek azért, hogy katonának álljanak

Az ukrajnai háború nyomán indult fegyverkezési hullámot Európában mindenütt toborzások kísérik. Szinte sehol sincs elég katonai és más védelmi erő. Az államok különböző toborzási technikákkal álltak elő a fizetések emelésétől a fiatalokkal történő másfajta kommunikációig.

Egy biztos, amennyiben a második Trump-kormányzat beváltja ígéretét, hamarosan sokkal kevesebb amerikai katona szolgál majd Európában. Most 100 ezer amerikai katona állomásozik a kontinensen, a washingtoni vezetés fokozatosan szeretné kivonni őket.

Pénz beszél?

Extra juttatások, magasabb fizetés, szombati képzés. Az európai államok ilyen és hasonló eszközökkel keresik a módját annak, hogy felkeltsék a polgárok érdeklődését a katonai kiképzés és szolgálat iránt.

Egyesek az önkéntesek intenzívebb motiválására építenek, míg mások – mint például Lengyelország és Litvánia – az Oroszországból érkező növekvő fenyegetésre. Megint mások az amerikai politika változásaira válaszul a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését fontolgatják.

A leglátványosabb változások Lengyelországban figyelhetők meg. Donald Tusk miniszterelnök márciusban bejelentette, hogy országa minden felnőtt férfit katonai alapkiképzésre kötelez annak a tervnek a részeként, mely félmilliós sorkatonaság létrehozását célozza meg.

A hivatásos hadsereg és a területvédelmi erők mellett ki kell építenünk egy tartalékosokból álló hadsereget

– magyarázta a miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy a képzés önkéntes lesz és arra nők is jelentkezhetnek.

A Gazeta Wyborcza emlékeztet, hogy Lengyelországban az elmúlt években, különösen 2021 és 2024 között folyamatosan nőtt a hivatásos katonák száma. Az országnak jelenleg valamivel több mint 200 ezer katonája van, beleértve a tartalékosokat is. Eközben Tusk terve szerint két éven belül további 100 ezer jelentkező kiképzését tervezik.

Emellett a tapasztalatokkal nem rendelkező civileknek szánt önkéntes katonai gyakorlatokat vezetnek be. Itt a jelentkezők megismerkednének a harcászat és a honvédelem alapjaival. Azok, akik már részesültek kiképzésben, ezután többnapos, speciális készségeket erősítő tanfolyamokon fejleszthetik majd képességeiket. A tervek szerint „Fejlődj a hadsereggel” jelszóval áprilistól júliusig rendszeres szombati képzéseket is tartanak, a nyári hónapokban pedig a fiatalokat célzó „Nyaralj a hadsereggel” című kampányt szerveznek. Az „Oktatás a hadsereggel” program keretében a hadsereg tanfolyamai az általános és középiskolásokat célozzák meg Lengyelország-szerte.

Bajban a németek

Németország is növelni kívánja a Bundeswehr létszámát, 2031-re 203 ezer főre. A toborzás azonban sajtóbeszámolók szerint eddig nem volt túl sikeres, a minden negyedik új tag a belépését követő hat hónapon kilép – írja a Financial Times.

A Bundeswehr zsugorodik és elöregszik, tagjainak átlagéletkora 34 év

– mondta Eva Högl, a német fegyveres erőkért felelős parlamenti biztos.

A német hadsereg különböző intézkedésekkel igyekszik megállítani a fiatal újoncok elvándorlását, például hosszabb felmondási időt ad, hogy az „érzelemvezérelt, utolsó pillanatban hozott döntéseket” megakadályozza. Ugyanakkor Németországban egyre több vita folyik a 2011-ben megszüntetett kötelező katonai kiképzés esetleges visszavezetéséről is.

Litván lutri

Litvánia már egy évtizeddel ezelőtt, a Krím orosz annektálása után újra bevezette a kötelező katonai kiképzést. Mivel a balti államnak nincsenek meg az eszközei arra, hogy minden fiatalembert kiképezzen, sorsolással választják ki a résztvevőket. Tavaly a kormány szigorította a sorkatonai szolgálat feltételeit, idén pedig a fontolgatja, hogy a kötelezettséget kiterjeszti a nőkre is. Mindenesetre más országokkal összehasonlítva Litvániában általában nagyobb az érdeklődés a képzés iránt. A hivatásos katonai szolgálatot választók száma az elmúlt tíz évben több mint másfélszeresére nőtt – írja a Delfi portál.

Különösen szembetűnő tendencia a Delfi szerint a Litván Lövészegyesület taglétszámának jelentős növekedése, amely 2020 óta – kevesebb mint négy év alatt – csaknem megduplázódott. A legnagyobb ugrás az ukrajnai orosz inváziót követően következett be. 2024 végén újabb növekedést regisztráltak.

Bulgária és Spanyolország is pénzzel csábít

Bulgária 30 százalékkal emelte a fizetéseket a hadseregben, mert szintén létszámhiánnyal küzd, az állások negyede betöltetlen. A védelmi minisztérium elemzései szerint az orosz hibrid hadviselés és a dezinformáció is szerepet játszott abban, hogy vonakodnak jelentkezni a hadseregbe. A múlt hónapban Atanasz Zaprjanov védelmi miniszter bejelentette, hogy fontolgatják a kötelező katonai képzés egy formáját, de ez csak bizonyos szakmákra vonatkozna.

Spanyolországban 13 ezer katonával kevesebb szolgál, mint egy évtizeddel ezelőtt. Ezért a kormány 400 millió euróval megemelt a hadiköltségvetést. Ebből finanszírozzák a 200 eurós fizetésemelést, az aktív szolgálatot teljesítő katonák és tengerészek további 100 eurót kapnak havonta.

Sógorok zubbonyban

Az újoncok hiánya, a nyugdíjazási hullám és a hivatás presztízsének csökkenése is létszámhiányt okoz az osztrák hadseregben. A Der Standard szerint azonban a tendencia lassan, de változik. Ez az Európára leselkedő fenyegetéseknek, valamint a védelmi kiadásokra szánt költések érdemi növelésének is köszönhető. Az Ukrajna elleni orosz támadást óta az állam jelentős összegeket fektet a hadseregbe, új harckocsikat és vadászgépeket szerez be. Ezek vezetésére és irányítására új, hivatásos katonákat is ki kell képeznie.

Cseh katonai tervezés

A katonák megélhetésének kérdése mostanában Csehországban is napirenden van. Karel Rehka vezérkari főnök szerint a hadseregből többségében azért lépnek ki, mert rosszak a fizetések. A hadseregnek évi 1200 katonát kellene rekrutálnia, ám ez évek óta nem jön össze.

A védelmi minisztérium szerint az eddig maximum 250 ezer koronás toborzási pótlék négyszeresére emelése segíthet az alulfoglalkoztatottságon. Más juttatásokat is adnak: az állandó foglalkoztatási juttatást, a lakhatási támogatást és a külföldi szolgálatért járó pótlékot. „A pénznél jobb motivációt senki sem talált ki” – mondta Černochová miniszter a változásokkal kapcsolatban.

Tavaly év elején a cseh hadseregben mintegy 24 ezer katona volt, ők a védelmi erőkkel együtt 27 ezer főt tettek ki, és volt még 4266 aktív tartalékos – 2030-ra 30 ezer hivatásos katonát és 10 ezer aktív tartalékost szeretnének. A NATO kollektív védelmi rendszerén belül több mint 37 ezer cseh katonára lenne szüksége.

Magyarország: öt év alatt 10 ezer új katona kellene

Magyarország védelmi kiadásai igen jelentősen nőttek az elmúlt 10 évben. 2015-ben még csak a GDP 0,75 százalékát érte el ez az összeg, jelenleg már meghaladta a 2 százalékot, ami a NATO-tagállamok közös célkitűzése volt 2024-ra, azonban nem teljesítette mindegyik. A Magyar Honvédség katonai létszáma 2023-ban valamivel több mint 20 ezer volt. A cél igen ambiciózus: az évtized végére 30 ezerre szeretnék emelni a létszámot. A honvédség toborzóoldala a következőkkel csábítja az érdeklődőket:

• kiszámítható életpálya,
• fix és versenyképes jövedelem,
• továbbtanulási, fejlődési lehetőség,
• tervezhető jövő a katonának és családjának.

A toborzók a katonáskodás egyik vonzerejének azt tartják, hogy

ha közénk tartozol, sosem kell aggódnod: mindig időben a számládon lesz a teljes fizetésed.

Ezen kívül a honvédség ígéri, hogy segítenek a lakhatási költségekben, az élelmezésben, a katona és családtagjai maga színvonalú orvosi ellátásában és a honvédségi üdülők is várják a pihenni vágyókat. A fizetesek.com összefoglalója szerint a Zrínyi 2026 program támogatásával megvalósult kétlépcsős béremelés drasztikusan növelte a honvédségi fizetéseket 2022–2024-ben. Egy tiszthelyettes (altiszti beosztású katona) 2022-ben még nettó 267 ezer forintot keresett, 2024 elején már 463 ezret. Egy tiszti besorolású katona (pl. főhadnagy) a 2022-es 393 ezer helyett 2024-ben már 589 ezer forintos nettó fizetést kapott. Ugyanakkor megjegyzik: a jelentős nominális emelések reálértékét csökkentette az infláció. (Az illetményekről és juttatásokról itt olvasható egy szakszervezeti összefoglaló.)

Ez a cikk a PULSE projekt keretében készült határokon átnyúló újságírói kezdeményezés keretében. A cikk létrejöttéhez hozzájárultak: Leva Kniukštienė (Delfi, Litvánia), Martin Tschiderer (Der Standard, Ausztria), Nikola Lalov (Mediapool, Bulgária), Lola García-Ajofrín (El Confidencial, Spanyolország), Julie Šafová (Denik Referendum, Csehország), Arató László (EUrologus, Magyarország)