Az ukrajnai háború nyomán indult fegyverkezési hullámot Európában mindenütt toborzások kísérik. Szinte sehol sincs elég katonai és más védelmi erő. Az államok különböző toborzási technikákkal álltak elő a fizetések emelésétől a fiatalokkal történő másfajta kommunikációig.
Egy biztos, amennyiben a második Trump-kormányzat beváltja ígéretét, hamarosan sokkal kevesebb amerikai katona szolgál majd Európában. Most 100 ezer amerikai katona állomásozik a kontinensen, a washingtoni vezetés fokozatosan szeretné kivonni őket.
Pénz beszél?
Extra juttatások, magasabb fizetés, szombati képzés. Az európai államok ilyen és hasonló eszközökkel keresik a módját annak, hogy felkeltsék a polgárok érdeklődését a katonai kiképzés és szolgálat iránt.
Egyesek az önkéntesek intenzívebb motiválására építenek, míg mások – mint például Lengyelország és Litvánia – az Oroszországból érkező növekvő fenyegetésre. Megint mások az amerikai politika változásaira válaszul a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését fontolgatják.
A leglátványosabb változások Lengyelországban figyelhetők meg. Donald Tusk miniszterelnök márciusban bejelentette, hogy országa minden felnőtt férfit katonai alapkiképzésre kötelez annak a tervnek a részeként, mely félmilliós sorkatonaság létrehozását célozza meg.
A hivatásos hadsereg és a területvédelmi erők mellett ki kell építenünk egy tartalékosokból álló hadsereget
– magyarázta a miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy a képzés önkéntes lesz és arra nők is jelentkezhetnek.
A Gazeta Wyborcza emlékeztet, hogy Lengyelországban az elmúlt években, különösen 2021 és 2024 között folyamatosan nőtt a hivatásos katonák száma. Az országnak jelenleg valamivel több mint 200 ezer katonája van, beleértve a tartalékosokat is. Eközben Tusk terve szerint két éven belül további 100 ezer jelentkező kiképzését tervezik.
Emellett a tapasztalatokkal nem rendelkező civileknek szánt önkéntes katonai gyakorlatokat vezetnek be. Itt a jelentkezők megismerkednének a harcászat és a honvédelem alapjaival. Azok, akik már részesültek kiképzésben, ezután többnapos, speciális készségeket erősítő tanfolyamokon fejleszthetik majd képességeiket. A tervek szerint „Fejlődj a hadsereggel” jelszóval áprilistól júliusig rendszeres szombati képzéseket is tartanak, a nyári hónapokban pedig a fiatalokat célzó „Nyaralj a hadsereggel” című kampányt szerveznek. Az „Oktatás a hadsereggel” program keretében a hadsereg tanfolyamai az általános és középiskolásokat célozzák meg Lengyelország-szerte.
Bajban a németek
Németország is növelni kívánja a Bundeswehr létszámát, 2031-re 203 ezer főre. A toborzás azonban sajtóbeszámolók szerint eddig nem volt túl sikeres, a minden negyedik új tag a belépését követő hat hónapon kilép – írja a Financial Times.
A Bundeswehr zsugorodik és elöregszik, tagjainak átlagéletkora 34 év
– mondta Eva Högl, a német fegyveres erőkért felelős parlamenti biztos.
A német hadsereg különböző intézkedésekkel igyekszik megállítani a fiatal újoncok elvándorlását, például hosszabb felmondási időt ad, hogy az „érzelemvezérelt, utolsó pillanatban hozott döntéseket” megakadályozza. Ugyanakkor Németországban egyre több vita folyik a 2011-ben megszüntetett kötelező katonai kiképzés esetleges visszavezetéséről is.
Litván lutri
Litvánia már egy évtizeddel ezelőtt, a Krím orosz annektálása után újra bevezette a kötelező katonai kiképzést. Mivel a balti államnak nincsenek meg az eszközei arra, hogy minden fiatalembert kiképezzen, sorsolással választják ki a résztvevőket. Tavaly a kormány szigorította a sorkatonai szolgálat feltételeit, idén pedig a fontolgatja, hogy a kötelezettséget kiterjeszti a nőkre is. Mindenesetre más országokkal összehasonlítva Litvániában általában nagyobb az érdeklődés a képzés iránt. A hivatásos katonai szolgálatot választók száma az elmúlt tíz évben több mint másfélszeresére nőtt – írja a Delfi portál.
Különösen szembetűnő tendencia a Delfi szerint a Litván Lövészegyesület taglétszámának jelentős növekedése, amely 2020 óta – kevesebb mint négy év alatt – csaknem megduplázódott. A legnagyobb ugrás az ukrajnai orosz inváziót követően következett be. 2024 végén újabb növekedést regisztráltak.
Bulgária és Spanyolország is pénzzel csábít
Bulgária 30 százalékkal emelte a fizetéseket a hadseregben, mert szintén létszámhiánnyal küzd, az állások negyede betöltetlen. A védelmi minisztérium elemzései szerint az orosz hibrid hadviselés és a dezinformáció is szerepet játszott abban, hogy vonakodnak jelentkezni a hadseregbe. A múlt hónapban Atanasz Zaprjanov védelmi miniszter bejelentette, hogy fontolgatják a kötelező katonai képzés egy formáját, de ez csak bizonyos szakmákra vonatkozna.
Spanyolországban 13 ezer katonával kevesebb szolgál, mint egy évtizeddel ezelőtt. Ezért a kormány 400 millió euróval megemelt a hadiköltségvetést. Ebből finanszírozzák a 200 eurós fizetésemelést, az aktív szolgálatot teljesítő katonák és tengerészek további 100 eurót kapnak havonta.
Sógorok zubbonyban
Az újoncok hiánya, a nyugdíjazási hullám és a hivatás presztízsének csökkenése is létszámhiányt okoz az osztrák hadseregben. A Der Standard szerint azonban a tendencia lassan, de változik. Ez az Európára leselkedő fenyegetéseknek, valamint a védelmi kiadásokra szánt költések érdemi növelésének is köszönhető. Az Ukrajna elleni orosz támadást óta az állam jelentős összegeket fektet a hadseregbe, új harckocsikat és vadászgépeket szerez be. Ezek vezetésére és irányítására új, hivatásos katonákat is ki kell képeznie.
Cseh katonai tervezés
A katonák megélhetésének kérdése mostanában Csehországban is napirenden van. Karel Rehka vezérkari főnök szerint a hadseregből többségében azért lépnek ki, mert rosszak a fizetések. A hadseregnek évi 1200 katonát kellene rekrutálnia, ám ez évek óta nem jön össze.
A védelmi minisztérium szerint az eddig maximum 250 ezer koronás toborzási pótlék négyszeresére emelése segíthet az alulfoglalkoztatottságon. Más juttatásokat is adnak: az állandó foglalkoztatási juttatást, a lakhatási támogatást és a külföldi szolgálatért járó pótlékot. „A pénznél jobb motivációt senki sem talált ki” – mondta Černochová miniszter a változásokkal kapcsolatban.
Tavaly év elején a cseh hadseregben mintegy 24 ezer katona volt, ők a védelmi erőkkel együtt 27 ezer főt tettek ki, és volt még 4266 aktív tartalékos – 2030-ra 30 ezer hivatásos katonát és 10 ezer aktív tartalékost szeretnének. A NATO kollektív védelmi rendszerén belül több mint 37 ezer cseh katonára lenne szüksége.
Magyarország: öt év alatt 10 ezer új katona kellene
Magyarország védelmi kiadásai igen jelentősen nőttek az elmúlt 10 évben. 2015-ben még csak a GDP 0,75 százalékát érte el ez az összeg, jelenleg már meghaladta a 2 százalékot, ami a NATO-tagállamok közös célkitűzése volt 2024-ra, azonban nem teljesítette mindegyik. A Magyar Honvédség katonai létszáma 2023-ban valamivel több mint 20 ezer volt. A cél igen ambiciózus: az évtized végére 30 ezerre szeretnék emelni a létszámot. A honvédség toborzóoldala a következőkkel csábítja az érdeklődőket:
- kiszámítható életpálya,
- fix és versenyképes jövedelem,
- továbbtanulási, fejlődési lehetőség,
- tervezhető jövő a katonának és családjának.
A toborzók a katonáskodás egyik vonzerejének azt tartják, hogy
ha közénk tartozol, sosem kell aggódnod: mindig időben a számládon lesz a teljes fizetésed.
Ezen kívül a honvédség ígéri, hogy segítenek a lakhatási költségekben, az élelmezésben, a katona és családtagjai maga színvonalú orvosi ellátásában és a honvédségi üdülők is várják a pihenni vágyókat. A fizetesek.com összefoglalója szerint a Zrínyi 2026 program támogatásával megvalósult kétlépcsős béremelés drasztikusan növelte a honvédségi fizetéseket 2022–2024-ben. Egy tiszthelyettes (altiszti beosztású katona) 2022-ben még nettó 267 ezer forintot keresett, 2024 elején már 463 ezret. Egy tiszti besorolású katona (pl. főhadnagy) a 2022-es 393 ezer helyett 2024-ben már 589 ezer forintos nettó fizetést kapott. Ugyanakkor megjegyzik: a jelentős nominális emelések reálértékét csökkentette az infláció. (Az illetményekről és juttatásokról itt olvasható egy szakszervezeti összefoglaló.)
Ez a cikk a PULSE projekt keretében készült határokon átnyúló újságírói kezdeményezés keretében. A cikk létrejöttéhez hozzájárultak: Leva Kniukštienė (Delfi, Litvánia), Martin Tschiderer (Der Standard, Ausztria), Nikola Lalov (Mediapool, Bulgária), Lola García-Ajofrín (El Confidencial, Spanyolország), Julie Šafová (Denik Referendum, Csehország), Arató László (EUrologus, Magyarország)
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
