A sportcipők még nagyon távol vannak attól, hogy „zöldek” legyenek, és a márkáknak is fontosabb, hogy a vásárlást ösztönözzék, mint azt, hogy a fenntarthatóságot. De hogyan lenne ezen változtatni? Buza Dániellel, a Rapcity alapítójával beszélgettünk.
A pamut alapját is adó gyapot színezése rendkívül környezetszennyező, ausztrál kutatók azonban rájöttek, hogyan termeszthetünk színes gyapotot.
A megvásárolt élelmiszerek közel harmada a szemetesben végzi, ami nemcsak a Földnek, de a pénztárcánknak is árt. A Zhvg jó tanácsai ahhoz, hogy ne penészedjen meg a sajt, ne romoljon ránk a tojás és a paradicsom se rohadjon meg.
Két és félszer nagyobb valószínűséggel hordoznak magukban emberre is veszélyes fertőzést azok az állatok, amelyeknek a természetes élőhelyét pusztítjuk. A kis testű, gyorsan mozgó állatok – például a rágcsálók és a denevérek – pedig könnyen beviszik ezeket a városokba is.
Az óceánokba érkező műanyaghulladék mennyisége 2029-ben érheti el a csúcspontját. Jelenleg nagyjából 399 ezer tonnányi úszik rajtuk és bennük.
Sokkal több állatfaj pusztulhat ki a kókuszültetvények miatt, mégis a pálmaolaj a közellenség.
Ha a bolygó összes lakosa vegán életmódra váltana, akkor több mint felére csökkenne az élelmiszer előállítással összefüggő károsanyag-emisszió.
Eltűnnek-e az IKEA papíralapú katalógusai, mire a jó a vízi jácint, hogyan halad a bútor-visszavásárlás, lesz-e bútorbérbeadás, és megéri-e fenntarthatónak lenni – egyebek mellett erről beszélt a Zhvg-nek Vladimír Víšek, az IKEA regionális fenntarthatósági vezetője.
Komoly egészségügyi problémákhoz is vezethet, ha nincs elég víz. Ráadásul a vízhiány nem csak a közeljövő problémája: napjainkban, fejlett országokban is küzdenek ez ellen.
A koronavírus-járvány rövid távú hatása, hogy sosem látott arányban csökkent a világ CO2-kibocsátása. Amint a pandémia után az élet visszatér a normális kerékvágásba, a környezetszennyezés ismét lendületet vesz, ám a válság olyan változásokat is elindított, amelyek hosszabb távon is fenntarthatóbbá tehetik a társadalmunkat.
Az állateledelként is szolgáló szója miatt ugyanis erdőket irtanak ki. Két dolog azonban megakadályozza a fenntartható és környezetbarát állateledeket készítését: az ár és a jogszabályok.
Szabó Adrienn dietetikus most megjelent könyvében azt mutatja be, hogy minden külföldi szuperélelmiszernek megvan a hazai megfelelője. Arról beszélgettünk a szakemberrel, hogy a fenntartható, egészséges és környezetbarát étkezés nem mindig fedik egymást, hogy miért vette fel a harcot a bloggerekkel és influencerekkel, és hogy miért evett – kis túlzással – egy hétig jégcsapretket.
