A vegánok mentik meg a Földet?
Ha a bolygó összes lakosa vegán életmódra váltana, akkor több mint felére csökkenne az élelmiszer előállítással összefüggő károsanyag-emisszió.
#fenntarthatóság
"Ha fél órán át pucolod a krumplit, jobban odafigyelsz arra, hogy az étel ne menjen a szemétbe"
Külföldön mind népszerűbbek a "maradék nélkül" mozgalmak, amelyek célja, hogy akár állatot is, zöldségeket is hulladék nélkül használjanak fel. De miként jutottunk el onnan, hogy egy csirkének a csont kivételével mindenét feldolgozták, addig, hogy sokan ma már csak a mellfilét hajlandóak megenni? Szabó Esztivel, a Felelős Gasztrohős kommunikációs vezetőjével a hulladékmentes étkezésről beszélgettünk, miként arról is, mennyi mindenről nem tudjuk, hogy egyébként ehető.
Az IKEA-nál egy székre is úgy néznek, mint erőforrásbankra
Eltűnnek-e az IKEA papíralapú katalógusai, mire a jó a vízi jácint, hogyan halad a bútor-visszavásárlás, lesz-e bútorbérbeadás, és megéri-e fenntarthatónak lenni – egyebek mellett erről beszélt a Zhvg-nek Vladimír Víšek, az IKEA regionális fenntarthatósági vezetője.
A gazdaságnak is jót tenne, ha természetvédelmi terület lenne a Föld a harmada
Kutatók szerint gazdasági érdek is, hogy ne úgy tekintsünk a természetre, mint amit ki kell aknázni, hanem olyan tyúkként, amit óvni kell, hogy aranytojást tojjon.
Banánrosttal készít lebomló cipőket egy spanyol cég
Miután már nem hordjuk, a földbe ásva két év alatt teljesen le is bomlik a lábbeli – állítják a készítők.
Vízhiányos városokban fog élni az emberiség jelentős része
Komoly egészségügyi problémákhoz is vezethet, ha nincs elég víz. Ráadásul a vízhiány nem csak a közeljövő problémája: napjainkban, fejlett országokban is küzdenek ez ellen.
Még a trópusi növények fele is eltűnhet, akkora forróság lesz a klímaváltozás miatt
Arra figyelmeztetnek a kutatók, hogy a növények egy jelentős része képtelen lesz kicsírázni, annyira meleg lesz az elkövetkezendő ötven évben. Ha pedig nem tudnak csírázni, nem élik túl.
Átalakítja a világunkat a koronavírus, de ez nem baj
A koronavírus-járvány rövid távú hatása, hogy sosem látott arányban csökkent a világ CO2-kibocsátása. Amint a pandémia után az élet visszatér a normális kerékvágásba, a környezetszennyezés ismét lendületet vesz, ám a válság olyan változásokat is elindított, amelyek hosszabb távon is fenntarthatóbbá tehetik a társadalmunkat.
A hevesi hímzőasszonyok, akik szinte utolsóként maradtak a piacon
A hiteles kézműves termékekre világszerte egyre nagyobb a kereslet, a legtöbb hazai kézműves azonban nem tud ebből megélni. Szélmalomharcot vívnak a szuvenírboltok által kínált ázsiai tömegáruval, ugyanis semmilyen szabályozás nem vonatkozik arra, mit nevezünk kézműves terméknek. A gazdasági megtérülés és a hagyományőrzés között egyensúlyoz a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet.
Kutatók algákkal és rovarokkal etetnék a húsukért tenyészett állatokat
Az állateledelként is szolgáló szója miatt ugyanis erdőket irtanak ki. Két dolog azonban megakadályozza a fenntartható és környezetbarát állateledeket készítését: az ár és a jogszabályok.
Nálunk is terem a szuperélelmiszer, ne vegyen avokádót és chiamagot
Szabó Adrienn dietetikus most megjelent könyvében azt mutatja be, hogy minden külföldi szuperélelmiszernek megvan a hazai megfelelője. Arról beszélgettünk a szakemberrel, hogy a fenntartható, egészséges és környezetbarát étkezés nem mindig fedik egymást, hogy miért vette fel a harcot a bloggerekkel és influencerekkel, és hogy miért evett – kis túlzással – egy hétig jégcsapretket.
Tudjuk majd a L’Oréal termékeiről, hogy mennyire környezetszennyezőek
A kozmetikai óriáscég is feltünteti majd minden terméke esetén a weboldalon, hogy azok milyen környezeti és társadalmi hatásokkal járnak.
Luxusnak számít még egy passzívház?
Egyre kevésbé jár pluszköltséggel, ám a gondos tervezést továbbra se tudjuk megspórolni, ha passzívházat szeretnénk építtetni -– a rezsiköltségünk viszont a tizede lesz. Az építészetben is egyre erőteljesebben teret kap a fenntarthatóság és az a szemlélet, hogy a környezetünknek is a lehető legkevesebbet ártsunk.
A magyarok többsége szerint a kormányon és a vállalatokon múlik, elkerüljük-e a környezeti katasztrófát
A Természetvédelmi Világalap (WWF) kutatásából kiderül, hogy kevesen érzik az egyéni felelősségvállalás fontosságát, a globális összefogást és a döntéshozók szerepvállalását viszont a legtöbben elengedhetetlennek tartják.
Több száz millió dollárt költöttek faültetésre, kevesebb természetes erdejük lett
Bár rengeteg pénzt költöttek rá, Chilében eléggé félrement az erdőültetési program.
10 jó tanács Bálint gazdától arról, hogyan éljünk fenntarthatóbban
Munkával és a természethez való közelséggel magyarázta a hosszú élet titkát Bálint György, aki 100 éves korában vasárnap este hunyt el. A fenntartható élelmezéssel, gazdálkodással kapcsolatban is számos hasznos tanácsot adott.
Napi háromeurós jeggyel venné el az osztrákok kedvét az autózástól a bécsi kormány
Nagyszabású tervről beszélt a Bloombergnek az osztrák környezetvédelmi miniszter.
PET-palackokból csináltak napelemes térkövet magyar fejlesztők
Ráadásul a cég által fejlesztett térkő állításuk szerint tartósabb a betonnál, és egy átlagos családi ház energiaszükségletét biztosítani tudja 20 négyzetméternyi ilyen burkolat.
Készült egy felmérés arról, hogy miért is veszünk használt ruhát
Országonként eltérő okok vannak, de a fenntarthatóság szinte mindenhol a lista vége felé található.
Még emberi ürülékből is lehet szenet készíteni
Kidobásra ítélt élelmiszerek, kerti zöldhulladék, trágya, valamint emberi ürülék – egy spanyol cégnél egy új módszert dolgoztak ki arra, hogy a szerves hulladékból bioszenet készítsenek.