Épületeinkkel jobban szennyezzük a levegőt, mint azzal, hogy közlekedünk. A fenntartható jövő érdekében tehát minél gyorsabban át kellene állnunk a passzívházakra. De mitől is passzív egy ház, mennyivel drágább, és miért ad okot az aggodalomra, ha az olcsó passzívházas technológiájával Kína megpróbálja átrendezni a piacot? Szekér László építészt kérdeztük, aki kifejtette elméletét a zöld városokról is.
Újrahasznosított luxusnejlon milliókért.
Össznemzeti sport lett a kenyérsütés. Hogyan készítsünk kovászt? Lehet-e kovász nélkül kenyeret sütni? Milyen a jó kenyérrecept? Kakaós csiga házilag? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre választ kereső, fotókkal és videókkal gazdagon illusztrált írásokkal lehet találkozni nem csupán a közösségi médiában, de a legnagyobb látogatottságú híroldalakon is. Úgy tűnik, a vírusjárvány megfékezésére bevezetett karantén hatására a magyarok ráébredtek arra az elvre, amivel nagyszüleink tökéletesen tisztában voltak: az önellátás bizony fontos dolog! Vélemény.
Környezeti szempontból és az állatvédők szemszögéből is igencsak támadható a selyem. Már van olyan divatcég, amelyik felhagyott a forgalmazásával, ám van egy probléma: kistermelők millióinak megélhetése kerülhet veszélybe.
Egyre gyarapodnak a húshelyettesítők és műhúsok, ám közel sem biztos, hogy fenntarthatóbb az előállításuk, mint a legtöbb hústerméknek. Itthon még csak módjával terjednek, de van olyan szereplő, amely szerint hamarosan a húskereskedelem 20 százalékát ilyen termékek adhatják.
Ez lesz az első ilyen besorolású terület Magyarországon.
Algából a kozmetikumoktól és a gyógyszerektől elkezdve bioüzemanyagon át trágyáig bármi készíthető, de ételalapanyagként tartják a legértékesebbnek. Termesztésének egyik előnye, hogy az algák négyszázszor gyorsabban vonják ki a levegőből a szén-dioxidot, mint a fák.
Egyre több halat fogyasztunk, ami a környezeti terhelés szempontjából jó hír, azonban az is fontos, hogy a halgazdálkodás és a halászat fenntartható kereteken belül történjen.
Munkaközösség, lakásszövetkezet, építőközösség, kollektíva – ismerősen csenghetnek ezek a retró kifejezések, melyeket a közösségi lakhatási mozgalom hozna vissza a köztudatba. A spanyolviasz újbóli feltaláláshoz más hozzávalók is kellenek, például a fenntarthatóság – meg persze az, hogy e közösségek elődeik többségével szemben most önként és dalolva szerveződnek.
Az előkészületeket Szijjártó Péter koordinálja, fővédnöknek Áder Jánost kérik fel. A 2021-es budapesti esemény nagyjából 10 milliárd forintba fog kerülni.
Ismert emberek százai gondolják úgy, tévedés azt hinni, hogy a koronavírus-járvány előtti életünk normális volt. Új időszámítás kell – mondták Magyarországon is a nemzetközi kezdeményezéshez csatlakozó magyar színészek, aktivisták és kutatók. Szépnek szép ugyan ez a gondolat, de mit jelenthet a gyakorlatban? Hogy alakítsuk át az életünket a járvány után? Induló cikksorozatunkban a nyilatkozat magyar kutatóit fogjuk erről kérdezni. Először Tosics Iván városkutató és szociológus ad tippeket.
Itthon is munkalehetőséget biztosítana a zöld fordulat annak a több mint százezer frissen munkanélkülivé vált magyarnak, akik a koronavírus-járvány miatt veszítették el most a munkájukat – írja Fazekas Dóra közgazdász, a Cambridge Econometrics kutató-tanácsadó cég budapesti irodájának vezetője.
Míg az egy főre jutó magyar GDP az uniós átlag több mint kétharmada, az egy öregségi nyugdíjasra jutó ellátás csak a fele. A demográfiai trendeket is figyelembe véve pár évtizeden belül katasztrófa közeleg, ezért lenne életbevágóan fontos például az öngondoskodás, de állami segítség nélkül ez sem megy. Pedig jó példákért nem is kell túl messzire menni, a lengyelektől és a szlovákoktól is lenne mit tanulni.
Bár az erdőirtás nem szűnt meg, a mértéke csökkent – közölte az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) legújabb jelentésében.
A klímamegoldások kulcsa a közösségben, az együttműködésben és az összmunkában rejlik – vallja Paul Hawken. Az alábbiakban a környezetvédelmi szakértő társadalmi párbeszédre és összefogásra buzdító írását közöljük.
A járvány idején egy dolognak azért örülhetünk: bolygónk lélegzethez jutott. A korlátozások miatt a Föld minden pontján tisztul a levegő és a víz. De vigyázat! A klímaváltozás nem állt le, csak lassul. Mindenki számára világos lehet, a jelenlegi társadalmi, gazdasági állapotok hosszú távon nem fenntarthatóak. De vajon meg lehet-e őrizni, és ki lehet-e szélesíteni a klímaváltozás szempontjából kedvező eredményeket? A gazdasági kényszerszünet ugyanis lehetőséget ad arra, hogy meglépjünk olyan dolgokat, amelyekben eddig csak apró eredményeket értünk el. Persze az is lehet, hogy minden marad a régiben. Sajnos.
Az utóbbi években egyre többen száműzték a vegyszereket a háztartásukból, a koronavírus-járvány alatt azonban fokozottan ügyelni kell a takarításra is. Bár koronavírus ellen még nem tesztelték a természetes összetevőjű tisztítószereket, zölden is hatásosan fertőtleníthetünk.
Ez csökkentheti az élelmiszerpazarlást is.
Radikálisan csökkentené az Európai Bizottság a növényvédőszereket és a haszonállat-tenyésztésben és az akvakultúra során használt antibiotikumokat.
Egyes előrejelzések szerint 2050-re 10 milliárd főre nő a Föld népessége, ez pedig azt jelenti, hogy a mostanihoz képest mintegy 30 százalékkal több élelmiszer előállítására lesz szükség, ami megnövekedett energiaigénnyel és hulladéktermeléssel is jár. A mostani, úgynevezett lineáris gazdasági modellben a hulladékok nagy részét nem forgatjuk vissza a termelési folyamatba, a körforgásos gazdaságban azonban semmi nem vész kárba, és még a lejárt ételmaradékból is bioenergia lesz. Vélemény.
