Egyre kevésbé jár pluszköltséggel, ám a gondos tervezést továbbra se tudjuk megspórolni, ha passzívházat szeretnénk építtetni -– a rezsiköltségünk viszont a tizede lesz. Az építészetben is egyre erőteljesebben teret kap a fenntarthatóság és az a szemlélet, hogy a környezetünknek is a lehető legkevesebbet ártsunk.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) kutatásából kiderül, hogy kevesen érzik az egyéni felelősségvállalás fontosságát, a globális összefogást és a döntéshozók szerepvállalását viszont a legtöbben elengedhetetlennek tartják.
Bár rengeteg pénzt költöttek rá, Chilében eléggé félrement az erdőültetési program.
Munkával és a természethez való közelséggel magyarázta a hosszú élet titkát Bálint György, aki 100 éves korában vasárnap este hunyt el. A fenntartható élelmezéssel, gazdálkodással kapcsolatban is számos hasznos tanácsot adott.
Ráadásul a cég által fejlesztett térkő állításuk szerint tartósabb a betonnál, és egy átlagos családi ház energiaszükségletét biztosítani tudja 20 négyzetméternyi ilyen burkolat.
Országonként eltérő okok vannak, de a fenntarthatóság szinte mindenhol a lista vége felé található.
Épületeinkkel jobban szennyezzük a levegőt, mint azzal, hogy közlekedünk. A fenntartható jövő érdekében tehát minél gyorsabban át kellene állnunk a passzívházakra. De mitől is passzív egy ház, mennyivel drágább, és miért ad okot az aggodalomra, ha az olcsó passzívházas technológiájával Kína megpróbálja átrendezni a piacot? Szekér László építészt kérdeztük, aki kifejtette elméletét a zöld városokról is.
Környezeti szempontból és az állatvédők szemszögéből is igencsak támadható a selyem. Már van olyan divatcég, amelyik felhagyott a forgalmazásával, ám van egy probléma: kistermelők millióinak megélhetése kerülhet veszélybe.
Algából a kozmetikumoktól és a gyógyszerektől elkezdve bioüzemanyagon át trágyáig bármi készíthető, de ételalapanyagként tartják a legértékesebbnek. Termesztésének egyik előnye, hogy az algák négyszázszor gyorsabban vonják ki a levegőből a szén-dioxidot, mint a fák.
Egyre több halat fogyasztunk, ami a környezeti terhelés szempontjából jó hír, azonban az is fontos, hogy a halgazdálkodás és a halászat fenntartható kereteken belül történjen.
Ez csökkentheti az élelmiszerpazarlást is.
Munkaközösség, lakásszövetkezet, építőközösség, kollektíva – ismerősen csenghetnek ezek a retró kifejezések, melyeket a közösségi lakhatási mozgalom hozna vissza a köztudatba. A spanyolviasz újbóli feltaláláshoz más hozzávalók is kellenek, például a fenntarthatóság – meg persze az, hogy e közösségek elődeik többségével szemben most önként és dalolva szerveződnek.
Az előkészületeket Szijjártó Péter koordinálja, fővédnöknek Áder Jánost kérik fel. A 2021-es budapesti esemény nagyjából 10 milliárd forintba fog kerülni.
Ismert emberek százai gondolják úgy, tévedés azt hinni, hogy a koronavírus-járvány előtti életünk normális volt. Új időszámítás kell – mondták Magyarországon is a nemzetközi kezdeményezéshez csatlakozó magyar színészek, aktivisták és kutatók. Szépnek szép ugyan ez a gondolat, de mit jelenthet a gyakorlatban? Hogy alakítsuk át az életünket a járvány után? Induló cikksorozatunkban a nyilatkozat magyar kutatóit fogjuk erről kérdezni. Először Tosics Iván városkutató és szociológus ad tippeket.
