OTP Alapkezelő
OTP Alapkezelő
Tetszett a cikk?

Amikor megtakarításról, befektetésről van szó, a legtöbben bankbetétekben, esetleg állampapírokban gondolkoznak. Sokan a magasabb hozam reményében a részvénypiacokon is kipróbálják magukat, vagy részvényalapokba fektetnek. Pedig már itthon is vannak olyan befektetési alapok, amelyek csak felelősen gondolkozó, a fenntarthatóságot szem előtt tartó cégek részvényeibe fektetnek.

Nemrég még általános volt a vélekedés, hogy a felelős vállalatok részvényeibe fektető befektetési alapok gyakran hozamhátrányban vannak azokkal az alapokkal szemben, amelyek a részvénykiválasztás során csakis a várható megtérülést veszik figyelembe. A koronavírus globális terjedése által kiváltott februári-márciusi tőzsdei zuhanás azonban rávilágított arra, hogy az úgynevezett ESG, azaz a környezeti (environment), társadalmi (social) és felelős vállalatirányítási (governance) szempontokat szem előtt tartó alapok felül tudják teljesíteni a versenytársaikat. A krízis során ugyanis az ESG-alapok jobban állták a sarat.

„Az ESG-alapok a környezeti hasznosságot együtt kezelik a szociális és a vállalatirányítási szempontokkal” – mutat rá Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója, aki 2008-ban elindította és azóta is kezeli az OTP Klímaváltozás 130/30 Alapot. Amely nem egy klasszikus ESG-alap, hanem inkább egy tematikus részvényalap, amely a környezeti hatásokra, a fenntarthatóságra fókuszál. 

A részvényalap árfolyama augusztus 13-án több mint 30 százalékkal volt magasabb, mint a Covid-19 miatti veszélyhelyzet kihirdetésekor, március 11-én. De még ennél is jelentősebb, 50 százalékot meghaladó az értéknövekedés, ha március 18-ához viszonyítunk, vagyis ahhoz az időponthoz, amikor az alap árfolyama a járvány miatti pánik hatására az éves minimumára esett – a többi befektetési formához hasonlóan. Onnan indult el az árfolyam felfelé. Egy részvényalap esetében azonban a hosszú távú, legalább 5 éves teljesítmény a mértékadó, mivel rövid távon magas lehet az árfolyamingadozás a tőzsdéken, ami értelemszerűen megjelenik az alapok teljesítményében. Az OTP Klímaváltozás 130/30 Alap öt éves távon mért éves átlagos hozama 14,56%, tíz éves időtávon pedig 8,25% volt 2020. augusztus 13-i piaci árak alapján mérve.

Szempontok

Több olyan környezeti szempont is van, amelyeket az ESG-alapok kezelői figyelembe vesznek egy-egy befektetési portfolió összeállításánál. Mindenekelőtt azt, hogy az adott részvényt vagy kötvényt kibocsátó cég tevékenysége mennyire jelent kockázatot a klímára – azon vállalatok például szóba sem jöhetnek, amelyek csak még inkább hozzájárulnak a globális felmelegedéshez. Ez már átvezet ahhoz az ugyancsak fontos környezeti szemponthoz, hogy a megvizsgált cég hogyan gazdálkodik az erőforrásaival, mennyire használ (vagy termel akár önmaga) tiszta energiát, mennyi üvegházhatású gázt bocsát ki, valamint, hogyan kezeli a működése során óhatatlanul keletkező hulladékokat.

Társadalmi szempontból alapvetően azt veszik az alapkezelők górcső alá, hogy a befektetőket megcélzó társaságok hogyan állnak hozzá az emberi sokszínűséghez, mennyire fontos számukra az emberi jogok tiszteletben tartása, mit tesznek a társadalmi felelősségvállalás keretében és milyen szintű a kiberbiztonságuk, azaz mindenekelőtt az adataik védelme.

A vállalatirányítás szempontjából pedig az üzleti etika betartása, a lehetőleg minél nagyobb átláthatóság (ez a tőzsdére bevezetett cégeknél alapból jóval magasabb szintű, mint a többi vállalatnál) sarkalatos pont. No meg az, hogy természetesen a korrupció fel sem merülhet az esetükben.

Olyan befektetéseket szoktak zöld jelzővel illetni, amelyek az alábbi területekre irányulnak: 

• megújuló energia,

• energiahatékonyság,

• szennyezés megelőzés és kontroll,

• környezetileg fenntartható mezőgazdaság és állattenyésztés,

• szárazföldi és vízi biodiverzitás megőrzés,

• tiszta közlekedés,

• fenntartható vízgazdálkodás, szennyvízgazdálkodás,

• klímaváltozáshoz való alkalmazkodás,

•„ökohatékony” illetve körkörös gazdaság termékei, technológiái,

• zöld épületek.

A fenntartható befektetések térnyerését jól szemlélteti, hogy míg 2012-ben világviszonylatban még csupán 13 milliárd dollár értékű befektetés tartozott az ilyen típusú befektetések körébe, 2015-ben már 340 milliárdnyi, a napokban viszont már a mintegy 3500 ESG-alapban kezelt vagyon értéke átlépte az ezermilliárd dollárt. Az ESG-alapok népszerűségét jelzi az is, hogy idén júliusban már több tőke áramlott e konstrukciókba, egészen pontosan 320 millió angol fontnyi, mint a hagyományos globális részvényalapokba (285 millió font). Az élen Európa jár a fenntartható befektetések támogatásában, azonban az USA egyre inkább felzárkózik, s Japán példája is kiemelkedő.

„A zöld gondolatot Al Gore Kellemetlen igazság című dokumentumfilmje ültette el bennem, amely nyíltan kimondta, hogy a globális felmelegedés az emberi tevékenység, az iparosodás eredménye” – idézte fel az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. E tekintetben a 2000-es évek közepén még bőven voltak kételyek, sokan úgy gondolták, hogy természetes jelenségként időnként üvegházhatású gázok halmozódnak fel a légkörben, majd aztán el is tűnnek. Al Gore filmje azonban jól megmutatta, hogy ez nem így van, és komoly veszély leselkedik az emberiségre, méghozzá nem is a távoli jövőben. „Ezért vetődött fel bennem, hogy ez egy olyan tematika, ami a következő évtizedekben a befektetési piacokat befolyásolni fogja. Úgy gondoltam, inkább előbb, mint utóbb komoly tőkepiaci érdeklődést generál olyan cégek iránt, amelyek segíthetnek a fenntartható fejlődésben” – hangsúlyozta Czachesz Gábor.

Bár Magyarországon igazából csak az elmúlt egy-két évben kezdtek megjelenni az ESG-alapok, mint már említettük, az OTP Klímaváltozás 130/30 Alap 2008-ban indult. Mondhatni, a lehető legnehezebb időszakban, épp a 2008-2009-es globális válság előtti pillanatban kapta a működési engedélyét, akkor kezdhette el feltölteni a portfoliót. Akkor még azzal a nehézséggel szembesültek, hogy a tőkepiacon egyáltalán nem volt könnyű találni olyan részvényeket, amelyeknek a kibocsátói tisztán szolgálták a fenntartható fejlődést. Ilyeneknek akkor szinte csak a német napelemgyártó cégek számítottak. Ezeket aztán elsöpörte részben a kínai dömping támasztotta verseny, részben a 2008. őszén kirobbant világgazdasági válság.

Ma már szerencsére jóval több lehetőség közül lehet választani, amikor az Alap lehetséges befektetéseit keresik. A válságot követően a befektetési politikájukat finomhangolták. Ennek keretében három részportfoliót alakítottak ki: az egyikbe az úgynevezett zöldenergiás cégek részvényei kerültek, a másikba a vízgazdálkodással, a fenntartható hulladékgazdálkodással foglalkozó vállalatokéi, a harmadikba pedig azokéi, amelyek a fenntartható élelmiszertermelésre fókuszálnak. Ezek közül a legnagyobb súllyal továbbra is a zöldenergiás befektetések szerepeltek. Az OTP Klímaváltozás 130/30 Alap nyilvános részvényalap, így bárki lehet zöld befektető. Az alap befektetési jegyeit az OTP Bank forgalmazza.

A tartalom az OTP Alapkezelő Zrt. megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk előállításában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Orbán populista kiáltványa: a Magyar Nemzet-cikk politikai kommunikációs szemszögből

Orbán populista kiáltványa: a Magyar Nemzet-cikk politikai kommunikációs szemszögből

Összeomlik a Microsoft böngészője az Apple gépén

Összeomlik a Microsoft böngészője az Apple gépén

Hatalmas közös hadgyakorlatot tart Kína és Oroszország, bevonták Fehéroroszországot is

Hatalmas közös hadgyakorlatot tart Kína és Oroszország, bevonták Fehéroroszországot is