szerző:
MTI
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A Természetvédelmi Világalap (WWF) kutatásából kiderül, hogy kevesen érzik az egyéni felelősségvállalás fontosságát, a globális összefogást és a döntéshozók szerepvállalását viszont a legtöbben elengedhetetlennek tartják.

A városi magyar lakosság természet- és környezetvédelemhez való viszonyát vizsgálta friss reprezentatív kutatásában a WWF Magyarország.

A természetvédelmi szervezet kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a magyarok nagy része fontosnak és aktuálisnak tartja a környezeti problémákat, és készen áll a változtatásokra a fenntartható jövő érdekében.

A többség (49 százalék) a globális összefogást sürgeti, ők úgy gondolják, az egyes emberek már kevesek a környezeti katasztrófa elkerüléséhez, és világméretű összefogásra lenne szükség a kormányok és vállalatok részéről. A megkérdezettek 36 százaléka tartja csak kulcsnak az egyéni felelősségvállalást, szerintük, ha minden ember csökkentené a saját fogyasztását és környezettudatosan élne, visszafordíthatók lennének a mai káros folyamatok. A megkérdezettek 16 százaléka tartozik a tagadók (5 százalék) vagy lemondók (11 százalék) csoportjába.

Utóbbiak szerint már nem tehetünk semmit, hogy elkerüljük a környezeti katasztrófát, a tagadók viszont csak riogatásnak gondolják a klímaváltozást.

A WWF kutatásában arra is kereste a választ, hogy a magyarok életük mely területén szándékoznak fenntarthatóbban élni, vagy akár már aktívan tesznek-e is ezért.

A lakosság több mint fele (65 százalék) jelenleg is takarékoskodik a vízzel, igen magas viszont azok aránya (80 százalék), akik továbbra is kevesebb vizet szándékoznak fogyasztani vagy a jövőben tervezik meghozni ezt a döntést.

A megkérdezettek 74 százaléka szeretné kerülni az eldobható műanyagok használatát, 59 százalékuk pedig már így is tesz. A magyarok élelmiszerfogyasztása terén egyelőre a megkérdezettek 40 százaléka részesíti csak előnyben a helyi előállítású termékeket, 64 százalék pedig ezt továbbra is fenntartaná, vagy ha eddig nem tette, akkor elkezdené. 77 százalék szeretné minimalizálni a kidobott élelmiszer mennyiségét, 53 százalék már aktívan tesz is ezért.

A megkérdezettek 59 százaléka szeretne tömegközlekedéssel vagy kerékpárral munkába járni, és csak 28 százalék azok aránya, akik valóban ezt a közlekedési formát használják a mindennapokban. Hasonló a helyzet az autóhasználattal: a lakosság 54 százaléka kevesebbet autózna, de csak 18 százalék az, aki így is tesz.

A megkérdezetteknél az aktuális és fontos problémák közül a leglényegesebbek közé került többek között a műanyagszennyezés csökkentése, a globális felmelegedés lassítása, a természet védelme, a klímaváltozás hatásainak és a szén-dioxid kibocsátásának a csökkentése, az élelmiszerpazarlás visszaszorítása, a folyók és tavak állapotának megőrzése vagy az erdők fenntartható használata.

A legfontosabbnak és legaktuálisabbnak ítélt problémák közé bekerült egy új kihívás is, ami a legfontosabb problémák között nem szerepel: ez az őshonos magyar állat- és növényfajok és élőhelyeik védelme.

A kutatás a WWF Magyarország megbízásából 2019-ben készült 500 fő megkérdezésével, reprezentatív mintán, a magyarországi 18-59 éves városi lakosság körében.

Német kamionokkal jutott Észak-Olaszországba a koronavírus egyik törzse a kutatók szerint

Német kamionokkal jutott Észak-Olaszországba a koronavírus egyik törzse a kutatók szerint

12 éves pilóta Michelisz magyar versenycsapatában

12 éves pilóta Michelisz magyar versenycsapatában

Óriásit nőtt a tóparti nyaralók iránti kereslet

Óriásit nőtt a tóparti nyaralók iránti kereslet