Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Jóllehet a miniszterelnök a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján arról beszélt a múlt héten, hogy a foglalkoztatottak száma decemberre már elérte az előző év végén mért szintet, a GKI friss felmérése legalábbis árnyalja ezt a képet. A gazdaságkutató felhívja a figyelmet arra, hogy a statisztikai hivatal foglalkozási adatait a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások alapján méri fel, a munkanélküliek becsült száma pedig azokra vonatkozik, akik regisztráltak a szolgálatnál, nem pedig mindenkire, aki elveszítette a munkáját.
A GKI Zrt. ezer fős reprezentatív felmérésben vizsgálta azt, hogy a novemberben bevezetett korlátozások hogyan hatottak a foglalkoztatásra. A felmérésből kiderül:
a júliusi és a szeptemberi adatokhoz képest jelentősen nőtt a távmunkában dolgozók aránya, decemberben már a munkavállalók 16 százaléka dolgozott ilyen formában.
Szintén jelentősen nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a júliusi 1, illetve a szeptemberi 3 százalékos értékről 9 százalékra. Ennek az lehet a magyarázata, hogy sok vendéglátóhelyen, kereskedelmi szálláshelyen jelenleg nincs szükség teljes állású személyzetre.
Csökkent a teljes állású bejárók aránya, a júliusi 89 százalékról, illetve a szeptemberi 94 százalékról, 70 százalékra.
Vagyis a járvány második hullámára a vállalkozások rugalmasan reagáltak: ahol lehetett, lehetővé tették a távmunkát, illetve az elbocsátások helyett igyekeztek növelni a részmunkaidősök számát, reménykedve a gyors újranyitási lehetőségben. Ugyanakkor a nehezebb pénzügyi helyzetben levő kisebb vállalkozások nagy valószínűséggel tovább csökkentették a létszámot – állapítja meg a GKI.
