Két cikkében is foglalkozik a brit Economist ezen a héten Magyarországgal, vagyis a demokrácia és Magyarország kapcsolatával. Formailag hazánk egy virágzó demokrácia, de lélekben egypárti állam – írják.
The Transformer. Vagyis: Az átváltozó – ez Paul Lendvai Orbánról szóló cikkének címe. A magyar miniszterelnök újfent autokraták társaságába keveredett. Most a világ egyik legelismertebb külpolitikai lapja, a Foreign Affairs sorolja a világ diktátorai közé.
Évről évre kísérletet tesz Orbán Viktor arra, hogy ideológiai keretet adjon az alkotmányos jogállam lerombolásának. A Nyugat-ellenesség a magyar politika legrosszabb hagyományait követi. Erről ír a héten megjelent HVG hetilap.
A miniszterelnök elárulta, milyen, az Orbán-rendszerről szóló könyvekkel találkozott az idei tusványosi beszéde előtt. Csizmadia Ervin és Sárközy Tamás is próbálta értelmezni, mi történik Magyarországon. Egyikük szerint a Fidesz nem is hadakozik valójában Európával, a másikuk azt állítja, Orbánnak döntenie kell, folytatja a radikalizmust, vagy igazi kereszténydemokrata kormányzást hoz létre. Elolvastuk a két szerző művét, nagy kérdés, hogy vajon a kormányfőnek mennyire tetszettek az ott leírtak.
Amíg az ellenzék nem talál saját világképet, Orbánnak igaza lesz, mert a kérdéseket is ő teszi fel.
Orbán nem véletlenül hozta be a kereszténységet is az illiberális jelző mellé.
A magyar populisták – a Fidesz-szavazóknak és a Jobbik támogatóinak – egyik vágyott aranykora az 1980-as évek, derül ki egy friss tanulmányból. A populisták ráadásul megtanulták, hogyan tudnak hatalmon maradni: elmossák a valódi és hamis hírek közötti határvonalat. Az sem baj, ha a vezér korrupt, csak karizmatikus legyen.
Angela Merkelről, Soros Györgyről, a CEU-ról, a magyar sajtószabadságról és persze Orbán Viktorról is kérdezték.
Egy osztrák lapnak adott interjút a miniszterelnök. Orbán szerint három dolog különbözteti meg a liberálisoktól, ezekről is beszélt a Kleine Zeitungnak.
A zsarnokság, ami Európa szívében születik – ez volt Heller Ágnes spanyol nyelvű írásának a címe, ami az El País nyomtatott kiadásában jelent meg néhány napja. Online az írás már azzal a címmel jelent meg: „Miért adta meg magát Magyarország Orbánnak?”
Interjút adott a La Stampa olasz lapnak Orbán Viktor, ebben részletezte a különböző vízióit és nézeteit Európáról.
Hétfő este az osztrák parlament átmeneti üléstermében átadták a Concordia Sajtóklub idei kitüntetéseit. Sajtószabadság kategóriában az a tényfeltáró nemzetközi összefogás nyert, amelynek a HVG is a tagja. A hét szerkesztőségből álló csapat nevében kollégánk, Gergely Márton mondta el a köszönőbeszédet.
A volt LMP-társelnök szerint már az európai uniós tagságot veszélyezteti az Orbán-kormány. Szél Bernadett már állt a Momentum színpadán, a párt kitűzőjét is viselte, de a pártba nem lép be.
Az egyik leghíresebb filozófus és politikai gondolkodó tanácstalanul áll a jövő előtt. „Bárcsak tudnám, mit hoznak a következő évek.” Optimista, mert nem látja alternatíváját a liberalizmusnak, Orbánnak pedig komoly problémái vannak az illiberális demokráciájával.
Nem szokás álnéven írt cikket megjelentetni a Die Zeit német liberális hetilapban, Beda Magyarral most mégis kivételt tettek. Ez a demokrácia haláltánca – írja a szerző. A nagyon hosszú cikk akkora hullámokat vetett, hogy Anne Applebaum és Kovács Zoltán a szokásosnál is parázsabb vitát folytattak.
Az Európai Parlament igazságügyi bizottsága csütörtökön ismét napirendre vette a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7. cikk szerinti eljárást.
A világ legismertebb és legelismertebb élő filozófusa Bécsben adott elő. Nem híve az illiberalizmusnak, ezt most is világossá tette.
2018 már nem a populista diadalok éve volt, hanem az ellenállásé.
Egymást kiegészítő, átfogó intézkedésekkel kell fellépniük az EU intézményeinek a jogállamiságot aláásó antidemokratikus országok, köztük az egyre tekintélyelvűbb magyar kormány ellen.
