Interjút adott a La Stampa olasz lapnak Orbán Viktor miniszterelnök, akit a lap úgy jellemez, mint "az ember, aki át akarja rajzolni az EU hatalmi térképét".

A cikk szerint Orbán 1993-ban találkozott először Berlusconival, aki tanácsot is kért tőle, mondván mondja el, milyen a mozgalma felépítése. 

A legjobb barátom még mindig Berlusconi, nagy ember, korszakos. De Salvini szerepe most fontosabb

- mondta az interjúban Orbán, aki a lapnak  arról beszélt, hogy Magyarország érdeke, hogy Matteo Salvinival jó viszonyt alakítson ki, ugyanis szerinte Salvinit itt sorstársnak látják az emberek. "Mi ketten sorsközösségben vagyunk, mindketten támadásokat szenvedünk el. Ő az a hős, aki elsőként állította meg a tengeren keresztüli migrációt, mi a szárazföldön tettük ezt" - mondta.

Orbán elmondta, Salvini csütörtökön Budapestre érkezik, ekkor pedig elmennek Röszkére is megnézni a határt.

Az európai parlamenti terveiről és az Európai Néppártról Orbán azt mondta,

a néppárt most egy öngyilkosságra készül. Össze akarja kötni magát a baloldallal, hogy aztán így, együtt süllyedjünk el.

Ő ezt el akarja kerülni, nem akarja összekötni magát a baloldallal, inkább másik utat keresne, az európai jobboldallal való együttműködés útját. A Salvini által összehozni próbált jobboldali pártszövetségről atózt mondta, reméli, hogy erős formációt tud majd létrehozni, de Orbán azt szeretné, ha Salvini együttműködne az Európai Néppárttal.

Arról, hogy a bevándorlási kérdésre építette fel a Fidesz EP-választási kampányát, Orbán azt mondta:

Nemcsak a kampányunkat, hanem a következő tízéves munkánkat is.

Azt fejtegette, hogy szerinte a migráció a legfontosabb kérdés, ezt ő népvándorlásnak, egy hatalmas tömeges embermozgásnak nevezi, és szerinte egy vezető felelőssége az, hogy észben tartsa a problémát, és megelőző jelleggel cselekedjen, hogy a bajokat távol lehessen tartani, még mielőtt ideérkezne a következő hullám.

Arról is beszélt, hogy ellenzi a kvótarendszert, ehelyett szerinte haza kell vinni a bevándorlókat és helyben kell nekik segíteni. Orbán közölte azt is, hogy Magyarország erején felül költ a Hungary Helps nevű programra, erről itt írtunk bővebben.

Orbán azt is mondta, hogy Nagy-Britannia távozásával felbomlott a politikai egyensúly az EU-ban, ezért újat kell létrehozni, ráadásul szerinte Közép-Európa országainak a fejlődése a vártnál gyorsabb, olyannyira, hogy nagyjából 2030-tól az unióban nettó befizetők lesznek.

Szerinte összesen három Európa létezik: az első a pénz Európája, az eurózóna; a második a biztonság Európája, vagyis a schengeni térség országai; a harmadik a közös piac Európája. Orbán szerint mindenki maga döntse el, ezek közül hiva akar tartozni, de szerinte Magyarország a politikai unióban nem akar részt venni.

Arról is beszélt, hogy bár az európai terminológiában ma a nacionalizmus egy negatív kifejezés, ezt az értékelést ő nem osztja, szerinte a történelemben nem a nacionalizmus okozta a problémákat, hanem "a különböző európai birodalmak létrehozására irányuló kísérletek", és ő ezt a veszély látja most Brüsszelben is.

A brüsszeli elit azt mondja, hogy mi a nacionalizmust tápláljuk, mi viszont úgy gondoljuk, hogy a brüsszeli elit az, amely egy nagy veszélyt generál azzal, hogy birodalmat akar kiépíteni. De rendben, hagyjuk magunk mögött a nacionalizmussal kapcsolatos terminológiai küzdelmet, írja azt, hogy patrióta vagyok.

Beszélt a Trianon-emléknapról is, erről azt mondta, a revans a múltba tekint, de az összetartozás az a motor, ami a jövő felé hajt, és ők ezért nevezik június 4-ét nemzeti összetartozás napjának.

Azt is közölte, hogy tőle idegen az a gondolkodásmód, amely progresszívnek tekinti Európa posztkeresztény és posztnemzeti irányba fordulását, szerinte ez inkább az identitás feladása. "Nem vonom kétségbe azt a jogot, hogy valaki örüljön a multikulturalizmusnak, viszont azt szeretném, hogy ők meg vegyék tudomásul, hogy Magyarország nem követi ebben őket. Sőt, alkotmányunk az ellenkezőjét mondja ki: azt, hogy a kereszténység nemzetmegtartó erő" - mondta.

Orbán az interjúban megpróbálta definiálni az illiberális demokráciát is:

A kereszténységre alapozott demokrácia, amit illiberálisnak hívunk, nem szükségszerűen jelenti azt, hogy antiliberális, ez fontos megkülönböztetés. Mára a liberális demokraták a szabadság ellenségei lettek. Mivel én a szabadság pártján állok, ezért illiberálisnak kell lennem.

Szerinte ő illiberálisként védi a szólásszabadságot is. "Tudom, hogy ez a dolog furcsának tűnik a nyugati fővárosokból nézvést, de itt, Közép-Európában ezt mindenki így gondolja" - jelentette ki.

A CEU-ügyről csak annyit mondott, hogy arról persze senki nem beszél, "hogy az utóbbi két-három évben számos külföldi egyetem érkezett Magyarországra, jóval több, mint amennyi távozott".

Orbán az interjúban beszélt a magyar gazdasági növekedésről és a közfoglalkoztatásról is, azt mondta,

én csak annak akarok pénzt adni, aki csinál valamit.

Azt is kijelentette, hogy a magyar kormány az antiszemitizmussal szemben zéró toleranciát folytat, és hogy Magyarország a zsidók számára a legbiztonságosabb hely Európában.

Az orosz, kínai és török kapcsolatok ápolásáról azt mondta, ő nem ért egyet azzal, hogy Európában a külpolitikát arra használják, hogy értékrendszereket exportáljanak, és hogy "bebizonyítsák a Nyugat morális felsőbbrendűségét az emberi jogokkal, a demokráciával, a humanizmussal".

"A demokráciaexport megbukott, bárhol próbálkoztak is vele. Az erkölcsi magasabbrendűségről pedig megvan a véleményem, hiszen bennünket odaadtak Sztálinnak, ’56-ban bár ígérték, de nem jöttek, de akár a gyarmati korszakra is gondolhatunk. Számomra a külpolitika az az eszköz, amivel érdekessé lehet tenni hazámat mások számára, barátokat lehet szerezni, és érdekeltté lehet tenni fontos államokat Magyarország sikerében" - mondta.

Trumpról azt mondta, "vele egyfajta szellemi közösségünk áll fenn", és hogy teljesen egyetért az America first jelmondattal, azzal, hogy nyíltan megvallja és érvényesíti a nemzeti érdekeket.