A GVH szerint nőtt az Árfigyelő felhasználóinak száma. A nyilvános adatok ezt nem támasztják alá. A GVH szerint az Árfigyelő nagy segítség a magyar családoknak – az oldal havi szinten 50 ezer körüli felhasználót vonz, miközben a Lidl honlapját például 2,5 millió körüli felhasználó látogatja.
Hétfőn egy árstoppal kapcsolatos fenyegetésre ébredhettünk, kedden egy arculcsapással felérő inflációs adatra. Szerdán mi lesz? Betiltjuk a piacgazdaságot? Vélemény.
Nem pusztán egyhavi megugrásról van szó, éves átlagban 5 százalék fölé várható az infláció. Az eddig vártnál magasabb infláció mellett valószínűtlen, hogy a jegybank idén még tud kamatot csökkenteni, de akár kamatemelés is benne lehet a pakliban.
Az NGM szerint a magas infláció majd elmúlik magától, de a kormány azért „intézkedik”. A legaggasztóbb, hogy a fogyasztóvédelem vizsgálja, hogy a nagy- és kiskereskedelmi árak alapján a piaci folyamatok „megfelelnek-e a fogyasztók érdekeinek”.
Magyarországon 2023 vége óta nem volt ennyire nagy az infláció, a havi áremelkedés pedig 2022–2023 fordulójának legrosszabb emlékeit idézi.
Az IKEA már nemcsak olyan áruház, amely ágyat akar eladni, hanem amelyik minden mást, amitől jó lesz az alvás – erről beszélt a HVG-nek a svéd óriáscég régiós vezérigazgatója. David McCabe-et arról is kérdeztük, tervezik-e új áruház nyitását, és azt is megtudtuk, hogyan teljesített az IKEA, hány adag ikonikus húsgolyó és hány komplett konyha fogyott tavaly a meglévőkben.
Bár korábban már elismerte, hogy fenntarthatatlan az árstop, a nemzetgazdasági miniszter úgy tűnik, most megint hisz benne. Pedig nem sok köszönet volt abban, amikor legutóbb ilyet lépett a kormány.
Szüntelenül keresik a horvát gazdaság vezető politikusai az átlagosnál magasabb infláció rejtélyes okát, miközben újabb ársapkákkal próbálják felvenni ellene a harcot, és persze megőrizni a népszerűséget. A kormány populista intézkedései mellett azonban a fogyasztók maguk is a kezükbe vennék a sorsukat, ezért immár többedjére hirdettek bojkottot a kereskedelmi láncok ellen.
Donald Trump a vámháború első köréből kihagyta az EU-t. A forint árfolyama gyengült, de egyelőre az erősödési trendsávban maradt. Az unió elleni vámok bejelentése csak idő kérdése, akkor a 420-as euró is benne lesz a pakliban. A vámháború rontja a magyar gazdaság növekedési kilátásait, emeli az inflációs kockázatokat. És lehet, hogy az USA-ban vámkárosult kínai Temu még jobban rámegy Európára.
A világ legnagyobb kereskedelmi bankja, a svájci UBS vezető közgazdásza szerint az Egyesült Államok rosszabbul járna egy kereskedelmi háborúval, mint Európa, Budapestnek pedig kockázatos vállalás lenne olimpiát rendeznie. Miért drágább ma már a tojás, mint a kokain? És mit éreznek majd az európai polgárok Donald Trump vámháborújából? Paul Donovannel az angliai Coventryben, a World Economics Summit (WES) közgazdasági konferencián beszélgettünk.
Alig érezhetően nőtt csak a magyar gazdaság a frissen kiadott 2024-es adatok szerint; Orbán Viktor az Emirátusokban ígéri, hogy minden rendben lesz Mini-Dubajjal; totális káoszt hozott a techszektorban az új kínai MI-modell. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Többek között a tört- és egészmogyorós és a fehércsokis termékeket érinti a méretcsökkenés.
A brutális áremelkedésről szólt az elmúlt négy év, de ahogy eltérnek az emberek vásárlási szokásai, úgy érezhettük eltérőnek az inflációt is. Kiszámoltuk, mekkora a különbség egy gyakran és egy soha nem autózó ember, egy távhővel és egy gázzal fűtő család, vagy épp egy gyerektelen és egy szülő inflációérzékelése között.
Ha az infláció meghaladja a hat százalékot, a rendelet hatályát veszti.
Januárban sem állt meg a drágulás a hazai üzletekben, és akármennyire szigorúan vonja össze a szemöldökét a kormány meg a GVH, a folyamat vélhetően folytatódhat. De emiatt tényleg a szakmai szervezeteket érdemes hibáztatni?
A Babakötvény hozama az inflációt követi kamatprémiummal, így most 20 százalék fölötti hozamot fizet.
Novemberben és decemberben megugrottak a termelői árak, decemberben már 9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az élelmiszeripar árai 4,5 százalékkal nőttek.
A magyar gazdaság két évig stagnált a kifutópályán, de most már „nagyobb” növekedési pályára vált – ígéri a nemzetgazdasági miniszter. Ugyanezt ígéri már évek óta, de mindig közbejött valami: az aszály, a viszály, az infláció, a szankciók, a németek. Idén újra az infláció jöhet közbe, lakossági fogyasztás nélkül ugyanis nem nagyon lesz növekedés, márpedig magas infláció mellett nem nő érdemben a lakossági fogyasztás. De már akkor sem, ha a lakosság csak úgy érzi, hogy magas az infláció.
A kamatcsökkentés opcióként sem merült fel a legutóbbi jegybanki kamatdöntésen, és a szó is kikerült az iránymutatásból. A jegybank szerint december óta romlottak az inflációs kilátások, a lakossági és vállalati várakozások pedig az indokoltnál még jobban zuhantak. A geopolitikai helyzet bizonytalan, a befektetői hangulat változékony, Magyarország „szembeszeles környezetben” van.
A kormány és a GVH szerint spórolt vele a lakosság, a kereskedők és az élelmiszergyártók szerint viszont fals összehasonlításokra alkalmas. A vevők pedig, nos, leginkább tudomást sem vesznek az Árfigyelőről. A kormány mindenesetre bővíti a rendszerben szereplő élelmiszerek listáját, így megnéztük, tényleg le tudja-e ezzel törni az újból feléledő élelmiszer-inflációt.
