A magas infláció miatt korrekcióra szorulhatnak ősszel a nyugdíjak
A 3,5 százalék fölötti gazdasági növekedés ugyan nem fenyeget, de akkor meg prémiumot kapnának.
#infláció
A kormány saját maga és az egész ország alatt vágja a fát az árrésstoppal
Elindult hétfőn a kormány legújabb gazdaságpolitikai innovációja, az árréssapka, amelytől az árak visszafogását várják a döntéshozók, bár azt maga Nagy Márton is elismerte, az intézkedés aligha fogja érdemben csökkenteni az inflációt. És nem is ez a legnagyobb baj vele: végigvettük a fogyasztói bizalomtól a forintárfolyamig miért többet árt, mint használ az árrésstop.
És akkor a kormány rendeletbe írta, hogy tilos elfogynia a boltokból az árunak
Tovább nőtt és ismét EU-rekorder a magyar infláció; erre válaszul a kormány meghirdette, mekkora lehet a maximális bolti árrés; az EU és az USA is egymásnak ugrott a vámháborúban. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Megugrott az infláció, érdemes mégis megtartani a prémium állampapírokat?
Az újra 5 százalék fölé emelkedett infláció miatt az inflációkövető állampapírok tulajdonosai közül most sokan elgondolkozhatnak azon, érdemes-e mégis inkább megtartani a PMÁP-jukat. A Bank360.hu elemzésében végigszámolta a lehetőségeket 5 százalék felett ragadó inflációra is.
Négy év alatt többet drágult az élelmiszer, mint az előző 11 évben, részben az árstop és a különadó miatt
Eközben 2023-ban az élelmiszerboltok 15,6 százalékos átlagos árréssel dolgoztak.
Így csak a gazdagok járnak jól – árrésstopról Németh Dáviddal és Kovács Gáborral a Fülkében
Ez nem árstop, hanem valami enyhébb, valami más, de nem zárja ki, hogy radikálisabb intézkedések is jöjjenek hamarosan. Az árrésstop politikai termék, méghozzá a demagóg fajtából. Inflációról, gazdaságpolitikáról Németh Dáviddal és Kovács Gáborral a HVG közéleti műsorában.
A magyar infláció ismét megelőzte a románt, zsebben az Európa-bajnoki cím
Míg Magyarországon 5,6 százalék volt az infláció februárban, addig Romániában csak 5 százalék. Az élelmiszerek és a szolgáltatások drágulása is jóval gyorsabb volt Magyarországon, mint Romániában.
Az infláció úgy érdekli a magyarokat, mint amikor 26 százalék volt
Az internetes keresések is alátámasztják, hogy az inflációs válság hosszú árnyékot vet: 2022 óta a korábbi évekhez képest sokkal nagyobb az érdeklődés az infláció iránt. Akkor is, amikor az infláció éppen egyáltalán nem magas.
Orbán Viktor csak a gazdagoknak veri le az élelmiszerárakat, és hogy csinosabb legyen a statisztika
Az árrés nem egyenlő a nyereséggel, a boltok abból fedezik a költségeiket, beleértve a kormányzati különadót. Az olcsóbb, saját márkás termékeken nincs nagy árrés, a hamarosan érkező 10 százalékos sapka a drágább, márkás termékeket érinti majd elsősorban – amelyeket nyilván azok vásárolnak, akik megengedhetik maguknak. Nagy Márton miniszter szerint az árréssapka 2 százalékponttal szépíti majd az élelmiszer-inflációs statisztikát.
Nagy Márton is elismeri, hogy az árréssapka alig fogja vissza az inflációt
A nemzetgazdasági miniszter már 9-10 százalékos élelmiszer-inflációval számol márciusra, ezt akarják 2 százalékponttal mérsékelni az árréssapkával. Az intézkedés ráadásul már nem csak a legnagyobb láncokat szorongatja, de így is csak a most februári, 2023 óta nem látott inflációs mértéket tudják majd tartani, ha sikerül.
MNB: A három hónapja készített előrejelzés legrosszabb forgatókönyvénél is nagyobb az infláció
Miközben a kormány az élelmiszerárak elszállása ellen harcolna, a jegybank azt mutatta be, hogy csúnyán drágultak az év eleje óta a lakbérek, a magánegészségügy, de már a használt autók is.
Ezekre a termékekre vezetheti be az árrésstopot a kormány
A kiszivárgott listán rajta van a far-hát, a zsír és a párizsi is.
Infláció: repülőrajt behúzott kézifékkel, és már éledezik Nagy Márton mumusa, az „óvatossági motívum” is
Az év első két hónapja alapján az infláció idén a vártnál jóval nagyobb lehet, éves átlagban 5,6 százalék a friss prognózis. A magas infláció miatt sok háztartás vásárlóereje csökkenhet, ráadásul a még magasabb érzékelt infláció erősíti az „óvatossági motívumot”. Márpedig a kormány a háztartások fogyasztásának erősödésétől várta a gazdasági felpattanást.
Az étolaj 27, az internet 15 százalékkal drágult, a tűzifa viszont olcsóbb lett – így számolták ki az inflációt
Részletesen, 140 áru- és szolgáltatáscsoportra bontva mutatjuk, hogyan jött ki az 5,6 százalékosra nőtt februári infláció.
Magyar Péter azonnali radikális áfacsökkentést követel az összes egészséges élelmiszernél
Egyúttal követeli Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter távozását.
Orbán árstop helyett árrésstopot jelentett be
Legfeljebb 10 százalék maradhat a kereskedőnél 30 alapvető élelmiszer esetén. Ez ugyan nem konkrét árstop, de a korábbihoz képest bő háromszor annyi termékre érvényes.
Még tovább nőtt az infláció, az élelmiszerek drágulása 2023 óta nem volt ekkora
Másfél évvel ezelőtti rossz emlékeket idéz az, ahogy az élelmiszerek ára elszáll, a szolgáltató szektorban pedig nagyon nagy év eleji áremeléseket látunk – így jött ki az, hogy a januári meglepően magas adat után februárban még tovább gyorsult az infláció a KSH friss adata szerint.
Mi magyarázza, hogy a 200 forintos tejért több mint 500-at kérnek el a boltban?
A fogyasztók mellett a kormányt is bosszantja a tejtermékek drágulása, de hagyja, hogy Mészáros Lőrinc sorra vásárolja fel a gazdaságokat.
Úgy égettük a gázt februárban, mint az előző két télen soha, és ez megemelheti az inflációt is
Jelentősen megnőtt az idei télen a földgázfogyasztás Magyarországon: a december és február közötti három hónapban félmilliárd köbméterrel több gázt égettünk el, mint egy évvel korábban – írja a G7.hu.
Két év alatt 50 százalékkal nőtt a felvett személyi hitelek összege, már 3 millió forint az átlag
Két éve még csak 2 millió forint volt az átlagos kölcsönösszeg. Az emelkedés egyik oka, hogy minden sokkal drágább lett, ugyanakkor ma már inkább nagyobb kiadásokat finanszíroz a lakosság személyi hitelből.