„Nehéz döntések a magyarországi családok számára, mivel a megélhetés költsége az egekbe szökött” címmel jelent meg egy riportfilm a kínai, de angol nyelven sugárzó CGTN-en.
Egyszer még külön neve lesz a gazdaságtörténeti könyvekben annak, amit Donald Trump e pár nap alatt művelt a vámháborúval; Magyarországon eközben sorra adják meg magukat a cégek az árszabályozással fenyegető Nagy Mártonnak, és azt is még csak számolgatják, hogy a száj- és körömfájásjárvány mekkora károkat okoz. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója egy olyan hétről, amelyet nagyon sokáig fogunk még emlegetni.
Még a tavaly tavaszi inflációkövető áremelések miatt volt jóval magasabb a telekomszolgáltatások ára most január-februárban, mint egy évvel korábban. A tényleges januári áremelést nagyrészt az őszi akciók vége és új csomagok bevezetése okozta. Ha változik a csomagkínálat, akkor a KSH a minőségváltozást is figyelembe veszi.
Hiába értékelte át gazdasági prognózisát a kormány, az még mindig túl bizakodó.
Vizsgálatot kezdeményez a kormány annak kiderítése érdekében, hogy mesterségesen vagy természetes úton jött-e létre a ragadós száj- és körömfájást okozó vírus - közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. A tájékoztatót Vitályos Eszter kormányszóvivővel és Koncz Zsófiával, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkárával közösen tartotta.
A gazdasági minisztérium kész a gazdaság bármely szektorában beavatkozni, ha az „indokolatlan” áremelés veszélye felmerül. A szaktárca üdvözli a bankok „önkéntes” díjcsökkentéseit.
Ez persze nem jelenti, hogy a banki díjak nem fognak emelkedni, a pénzintézet mindössze azt vállalta, hogy nem az inflációnak megfelelő mértékben fogja emelni ezeket.
Még az húzza lefelé az árakat, hogy a szolgáltató szektorban az év eleji áremeléseket újabbak nem nagyon követték, az majd igazán áprilisban látszódhat, hogy a kormány beavatkozása az árrésbe és más árazásokba mire elegendők – állítják a szakértők.
Jelentős hatása van az árrés csökkentésének abban, hogy lassult az infláció – írja a Nemzetgazdasági Minisztérium, pedig a legtöbb élelmiszer még az előtt bekerült az adatbázisba, hogy az új árrésszabály életbe lépett volna.
Sokkal olcsóbb lett a benzin, a szolgáltatásoknál működik a bázishatás, a rezsit a sok vitára okot adó módszertannal sokkal olcsóbbra hozta ki a KSH, az élelmiszerek ára pedig stagnált, így jött ki az, hogy 4,7 százalékosra lassult az infláció.
Higiéniás termékekhez még csak-csak, fájdalomcsillapítókhoz és görcsoldókhoz viszont aligha jutnak hozzá a rászoruló magyar nők és lányok, pedig a menzesszel járó görcsök sokaknál okoznak extrém fájdalmat. A gyógyszerek jelentős drágulása miatt aligha jutnak enyhüléshez, akik egy csomag betétet sem tudnak megvásárolni.
Elvárja a kormány a telekommunikációs cégektől az árkorlátozást, ha pedig ezt nem teszik meg, akkor az idei díjemeléseket kötelező lesz visszacsinálni. Számoltunk egy sort, mit jelenthet ez az ügyfeleknek és mit a cégeknek.
Az elnök szerint a kormány beismerte, hogy tévedett, amikor 3,2 százalékos inflációval számolt idénre, miközben legalább 4,5 lesz. Örül a beígért kiegészítő emelésnek, de már áprilisban kérné, januárig visszamenőleg, hiszen az átlagnyugdíj most havonta 3047 forint mínuszban van.
Május végéig lehet bírni a kormányzati beavatkozást a kiskereskedelmi árrésbe – véli Heiszler Gabriella, a SPAR elnök-ügyvezető igazgatója.
Olcsóbb tejtermékek, zuhanó árak a laktózmenteseknél, drágább étolaj: körülnéztünk a boltokban az árréskorlátozás bevezetése után is. Az is kiderült, egy év alatt mennyit drágult a bevásárlásunk.
A lakosság majdnem fele a romló egészségügyet, közel 40 százalékuk pedig az ország gazdasági-politikai helyzetét jelölte meg, mint napjaink legaggasztóbb tényezőjét.
Nagy Márton borúsabb jóslata Varga Mihály múlt heti borongását követi.
Januárban az átlagkeresetek csak bő 10 százalékkal nőttek éves alapon, a medián (közepes) keresetek csak bő 9 százalékkal. A közepes havi kereset nettója 374 ezer forint volt. A reálkereset csak 4,6 százalékkal nőtt.
Tovább gyűrűzik az MNB-botrány; Varga Mihályék szerint már a legjobb esetben sem lehet elérni a kormány idei inflációs és GDP-célját, úgyhogy marad kampányígéretnek az ATM-telepítés; az amerikaiak újabb vámokat ígértek, és a háborús terveikkel ellentétben ezt nem a Signalon jelentették be. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Már a kormány is úgy látja, hogy a januári nyugdíjemelés túl kicsi volt, az infláció magasabb lesz a vártnál. A nyugdíjkorrekciót mégsem hajtják végre novemberig.
