Továbbra is a magyar infláció a legmagasabb az EU-ban
A februári uniós átlag több mint duplája a hazai érték.
#infláció
Az alapkamat változatlan, Varga színt vall a kormány intézkedéseiről
Ahogy várható volt, a jegybank Varga Mihály elnöksége alatt is tartja a 6,5 százalékos alapkamatot. A döntés utáni tájékoztatót személyesen Varga tartja – amikor legutóbb jegybankelnök ilyen tájékoztatót tartott, árfolyamválság alakult ki. Ettől most nem kell tartani, de kérdés, mit szól Varga a legújabb kormányzati intézkedésekhez (készpénzesítés, árréssapka, szja-mentesség, áfa-visszatérítés).
Magas, hullámzó inflációra és visszafogott gazdasági növekedésre számít idén a CIB Bank
A tavalyi évet 71,9 milliárdos nyereséggel zárta a CIB Csoport, de a jövőre nézve visszafogottak a vállalat kilátásai.
Eljött az idő: Varga Mihály most ölti magára Matolcsy György gúnyáját
A jegybank a monetáris politikában Varga Mihály alatt sem térhet le a Matolcsy György idején taposott útról. A kommunikációban várhatóak változások. Rögtön kérdés, hogy a korábban kritikusan elemző jegybank mit és hogyan mond a romló gazdasági kilátásokról; az Orbán-kormány költségvetési lazításairól; a minimum kérdéses, illetve inflációnövelő intézkedéseiről, mint az árréssapka, a nyugdíjasok áfa-visszatérítése és a gyerekes nők adó-visszatérítése.
Erdogan annyira le akar számolni kihívójával, hogy még a török gazdaságot is hajlandó a tönk szélére sodorni
A török elnök még ha akarta volna, sem tudta volna ennél jobban kiütni a tőzsdét és a lírát. Azzal, hogy támadást indított legnagyobb politikai ellenfele ellen, lényegében a saját munkáját teszi tönkre, hiszen az elmúlt két évben valamennyire sikerült helyrerázni a török gazdaságot és növelni a befektetők bizalmát. Éppen ezért sokan felteszik a kérdést, hogy akkor miért tette. Az szinte biztos, hogy Trump nélkül mindez nem történt volna meg.
Az inflációs adatok mutatják, mennyire üres szólam a nyugdíjak értékének megőrzése
Januárban és februárban is a hivatalos várakozás közel kétszerese volt az infláció, ami azt is jelenti, hogy a nyugdíjasok ismét a költségvetés nettó befizetői lettek, hiába sző meséket az ellenkezőjéről a kormány.
Az árrésstopról is kötelező tájékoztató táblákat kitenni a boltokban
De most egy kis csúszással jelent meg a rendelet, és csak jövő szombattól hatályos.
A magas infláció miatt korrekcióra szorulhatnak ősszel a nyugdíjak
A 3,5 százalék fölötti gazdasági növekedés ugyan nem fenyeget, de akkor meg prémiumot kapnának.
A kormány saját maga és az egész ország alatt vágja a fát az árrésstoppal
Elindult hétfőn a kormány legújabb gazdaságpolitikai innovációja, az árréssapka, amelytől az árak visszafogását várják a döntéshozók, bár azt maga Nagy Márton is elismerte, az intézkedés aligha fogja érdemben csökkenteni az inflációt. És nem is ez a legnagyobb baj vele: végigvettük a fogyasztói bizalomtól a forintárfolyamig miért többet árt, mint használ az árrésstop.
És akkor a kormány rendeletbe írta, hogy tilos elfogynia a boltokból az árunak
Tovább nőtt és ismét EU-rekorder a magyar infláció; erre válaszul a kormány meghirdette, mekkora lehet a maximális bolti árrés; az EU és az USA is egymásnak ugrott a vámháborúban. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Megugrott az infláció, érdemes mégis megtartani a prémium állampapírokat?
Az újra 5 százalék fölé emelkedett infláció miatt az inflációkövető állampapírok tulajdonosai közül most sokan elgondolkozhatnak azon, érdemes-e mégis inkább megtartani a PMÁP-jukat. A Bank360.hu elemzésében végigszámolta a lehetőségeket 5 százalék felett ragadó inflációra is.
Négy év alatt többet drágult az élelmiszer, mint az előző 11 évben, részben az árstop és a különadó miatt
Eközben 2023-ban az élelmiszerboltok 15,6 százalékos átlagos árréssel dolgoztak.
Így csak a gazdagok járnak jól – árrésstopról Németh Dáviddal és Kovács Gáborral a Fülkében
Ez nem árstop, hanem valami enyhébb, valami más, de nem zárja ki, hogy radikálisabb intézkedések is jöjjenek hamarosan. Az árrésstop politikai termék, méghozzá a demagóg fajtából. Inflációról, gazdaságpolitikáról Németh Dáviddal és Kovács Gáborral a HVG közéleti műsorában.
A magyar infláció ismét megelőzte a románt, zsebben az Európa-bajnoki cím
Míg Magyarországon 5,6 százalék volt az infláció februárban, addig Romániában csak 5 százalék. Az élelmiszerek és a szolgáltatások drágulása is jóval gyorsabb volt Magyarországon, mint Romániában.
Az infláció úgy érdekli a magyarokat, mint amikor 26 százalék volt
Az internetes keresések is alátámasztják, hogy az inflációs válság hosszú árnyékot vet: 2022 óta a korábbi évekhez képest sokkal nagyobb az érdeklődés az infláció iránt. Akkor is, amikor az infláció éppen egyáltalán nem magas.
Orbán Viktor csak a gazdagoknak veri le az élelmiszerárakat, és hogy csinosabb legyen a statisztika
Az árrés nem egyenlő a nyereséggel, a boltok abból fedezik a költségeiket, beleértve a kormányzati különadót. Az olcsóbb, saját márkás termékeken nincs nagy árrés, a hamarosan érkező 10 százalékos sapka a drágább, márkás termékeket érinti majd elsősorban – amelyeket nyilván azok vásárolnak, akik megengedhetik maguknak. Nagy Márton miniszter szerint az árréssapka 2 százalékponttal szépíti majd az élelmiszer-inflációs statisztikát.
Nagy Márton is elismeri, hogy az árréssapka alig fogja vissza az inflációt
A nemzetgazdasági miniszter már 9-10 százalékos élelmiszer-inflációval számol márciusra, ezt akarják 2 százalékponttal mérsékelni az árréssapkával. Az intézkedés ráadásul már nem csak a legnagyobb láncokat szorongatja, de így is csak a most februári, 2023 óta nem látott inflációs mértéket tudják majd tartani, ha sikerül.
MNB: A három hónapja készített előrejelzés legrosszabb forgatókönyvénél is nagyobb az infláció
Miközben a kormány az élelmiszerárak elszállása ellen harcolna, a jegybank azt mutatta be, hogy csúnyán drágultak az év eleje óta a lakbérek, a magánegészségügy, de már a használt autók is.
Ezekre a termékekre vezetheti be az árrésstopot a kormány
A kiszivárgott listán rajta van a far-hát, a zsír és a párizsi is.
Infláció: repülőrajt behúzott kézifékkel, és már éledezik Nagy Márton mumusa, az „óvatossági motívum” is
Az év első két hónapja alapján az infláció idén a vártnál jóval nagyobb lehet, éves átlagban 5,6 százalék a friss prognózis. A magas infláció miatt sok háztartás vásárlóereje csökkenhet, ráadásul a még magasabb érzékelt infláció erősíti az „óvatossági motívumot”. Márpedig a kormány a háztartások fogyasztásának erősödésétől várta a gazdasági felpattanást.