A jegybank nem emeli tovább az immár 13 százalékos alapkamatot, de annak csökkentése sincs terítéken. A továbbiakban azt akarják elérni, hogy ez a magas kamatszint megjelenjen a tényleges pénz- és tőkepiaci termékekben. Az infláció egyelőre még tovább gyorsul, a csúcs nem az idei év végén, hanem jövő év elején lesz, az év első felében pedig csak lassú csökkenés várható.
A brit jegybank ugyanakkor egyenes utalást tett arra, hogy nem készül soron kívüli kamatdöntő ülésre.
Az Európai Központi Bank elnökét hallgatták meg az Európai Parlament Gazdasági és Pénzügyi Bizottságában, ahol kiderült, hogy a válság ellenére tovább növekszik az eurózóna gazdasága, de létezik forgatókönyv a recesszióra is.
Bernhard Haider szerint az infláció miatt a vásárlók tudatosabban vásárolnak, alaposan megtervezik, mit mikor vegyenek.
Magyarország az egyik legrosszabb helyzetben lévő ország Európában, de az OECD-országok között is – mondta a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatóságának elnöke.
A számítások alapján a rácsok mögötti infláció mértéke akár a 20–30 százalékot is elérheti.
A Nyugdíjas Parlament elnöke szerint a kormánynak cselekednie kell.
A kormányfő szerint a szankciókat brüsszeli bürokraták kényszerítették ki, és nem is Oroszországnak fájnak, hanem az európai embereknek.
A teherautóknál viszont az inflációt fogja követni az emelés mértéke, azonban nem január elsejétől, hanem októbertől fogják emelni az árakat.
Elterjedt az elektronikus fizetés, nincs szükség új bankjegyre.
Egész Európában sehol nem drágul a kenyér úgy, mint nálunk, sőt, mások a kanyarban sincsenek hozzánk képest: még a második legnagyobb, 33,3 százalékos litván kenyérár-emelkedésnek is majdnem a duplája a magyarországi.
Ugyan a magyarországi könyvkiadók a működésüket egyelőre biztosítottnak érzik, a kata szigorítása azonban nagy érvágás volt a szakágnak, de a papír drágulása, valamint az egyre növekvő infláció is komoly bajokat okozhatnak az elkövetkezendő hónapokban.
Az árstopok sokkal több kárt csinálnak, mint hasznot, ám kivezetésükkel az infláció októberre borítékolhatóan 20 százalék fölé gyorsulna. A plusz áremelkedést nagyon megérezné a lakosság, a Fidesz számára pedig komoly politikai vereség lenne.
Az uniós statisztikai hivatalnál már az augusztusi inflációban figyelembe vették a magasabb lakossági rezsidíjakat. A magyarországi immár a negyedik legmagasabb érték az EU-ban, csak a balti országokban nőnek gyorsabban az árak.
1998 elején láttunk utoljára a mostanihoz fogható inflációt, azzal a nem kis különbséggel, hogy akkor már a lecsengő ágában járt, most viszont még mindig nem tudjuk, hol lesz a vége. Ennél is fájóbban idézi a mostani helyzet az 1970-es évek közepi állapotokat: egy külső sokk mutatja meg azt, hogy az addigi gazdaságpolitika mennyire képtelen a válság kezelésére.
Az Erste korábban minden dolgozójának 350 euró értékű részvényt adott, most további juttatásokat kínál.
A támogatást a tartós távolléten lévő kismamák is megkapják.
A megkérdezettek 89 százaléka állítja: bérük növekedése nem követi az infláció rohanását.
Biztos támpont híján nehéz kiszámolni, de legfeljebb 300 milliárdja lehet majd a kormánynak arra, hogy a legkritikusabb pontokon besegítsen. Ám valószínűtlen, hogy ezt is a rezsiköltségek áttételes hatásainak a csillapítására szánná.
Két éve az aktuális pénzromlás mértéke automatikusan beépül a következő évi matricák árába.
