szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ha van egy üzenet, amelyet évek-évtizedek óta változatlan formában hallunk, akkor az az, hogy jönnek a robotok és velük együtt az automatizáció, amely megkönnyíti majd sok vállalkozás életét. És persze ezzel párhuzamosan mindig ott volt a félelem is: sok-sok munkahely meg fog szűnni emiatt.

Gondolhatnánk, hogy a koronavírus-válság miatt a cégek inkább eltolják a fejlesztési terveiket, hogy spórolhassanak, ám az EY 45 országra kiterjedő friss kutatása szerint épp ellenkezőleg: a vállalatok vezetőinek közel fele (41 százalék) már azt mondta, éppen a vírus okozta válság miatt fektetett be az automatizációba, hogy a pandémia elmúltával már versenyelőnyről tudjon indulni. És persze azért, hogy az otthonról dolgozó munkavállaló miatt egyáltalán ne akadjon meg a működés.

Márpedig az automatizáció kétségkívül versenyelőnyt is jelenthet: legegyszerűbben ezt úgy magyarázhatjuk meg, hogy egyrészt gyorsulnak a folyamatok, hiszen a gép vélhetően gyorsabban fogja elvégezni az adott feladatot, mint az emberi munkaerő, sőt vélhetően a hibák száma is csökkenthető lesz. Ezáltal pedig nemcsak a termelt hozzáadott érték növelhető, hanem a vállalatok termelékenysége is – hiszen miközben csökken a költség, úgy lehet egyre bonyolultabb, gondolkodást is igénylő feladatok ellátására is fordítani őket, illetve a gép sosem fog betegszabadságra menni, így kiszámíthatóbb a termelés, aminek következtében tervezhetőbbé válik a vállalat jövője –, amire bizony nagy szüksége lenne az országnak is.

Sőt, egyes kutatások szerint az automatizáció jobb együttműködést eredményez a cég dolgozói között, mondván a személyzetnek több ideje lesz arra, hogy a fontos dolgokra összpontosítson: ahelyett, hogy ugyanazokat a dolgokat végeznék újra és újra, együtt fognak működni az üzlet jobbá tétele érdekében – így pedig végső soron ott használjuk fel az emberi munkaerőt, ahol a leginkább szükség van rá és nem például a dobozok pakolására. Ez magával hozza azt is, hogy a munkák jobban szét vannak osztva, mindenki pontosan tudja, hogy ki, miért felelős. Ellenkező esetben, ha egy cégen belül sok kicsi feladat van, akkor azok sok esetben „senki felelősségévé” válnak, mivel senki sem felelős közvetlenül ezekért.

És hát az is efelé lökheti a vállalatokat, hogy az elmúlt években még a legegyszerűbb pozíciókba is egyre nehezebb volt új munkaerőt felvenni. Igaz, az új gépek kezelése, karbantartása is egy új szakma lesz, így egyes kutatások szerint az automatizáció legalább annyi munkahelyet is fog teremteni, mint amennyit elvesz: annyi különbséggel, hogy itt megfelelően képzett munkaerőre lesz szükség. Így pedig összességében mindez nemcsak az adott vállalkozás, hanem az ország versenyképességét is javítja majd.

Ezt mutatja az EY felmérése is, amely szerint a válaszadó közel 3 ezer cégvezető többsége szerint a válság inkább azt mutatta meg, hogy az eddigi működési modellen fejleszteni kell, ezért, ha most szüneteltetik is a fejlesztéseket, akkor utána szinte biztosan újra fogják gondolni üzletpolitikájukat.

Ebben pedig komoly szerepet szánnak az automatizációnak, ami már ma is hódít: az Amazonnak például már létezik kassza nélküli boltja Seattle-ben, ahol szenzorok segítségével állapítják meg, mit veszünk le a polcokról és a boltból való távozásunkkor számla formájában kapjuk meg a bevásárlás végösszegét. Nemcsak kényelmes, hiszen sorbanállás nélkül, akár pár perc alatt bevásárolhatunk, hanem biztonságos is – enélkül az Amazon aligha indította volna el a szolgáltatását.

Azért azt ne várjuk, hogy mindent robotok végeznek már jövőre

Persze nem minden szakma automatizálható: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) elemzése szerint az automatizálható foglalkozások aránya a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások esetében a legmagasabb: az ebbe a főcsoportba tartozó szakmák harmada az automatizálható kategóriába esik, további 38 százalékuk pedig olyan részfeladatokat tartalmaz, amelyek többsége automatizálható.

Az egyes automatizációs kategóriákhoz tartozó foglalkozások aránya a FEOR-ban nyilvántartott foglalkozás főcsoportok szerint
©

A kutatás szerint az ipari és építőipari szakmák 15 százaléka szintén automatizálhatónak tekinthető, további 43 százalékuk pedig többségében automatizálható. A gépkezelői, összeszerelői és járművezető foglalkozásoknak 51 százaléka, az irodai és ügyviteli foglalkozásoknak pedig 57 százaléka tartozik az említett két kategóriába. A 16 besorolt mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozás közül egy automatizálható, kilenc részfeladatai pedig többségében automatizálhatóak. A kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozáscsoport esetében már alacsonyabb a leginkább érintett szakmák aránya (az összes idetartozó szakma 20 százaléka), míg a felsőfokú végzettség alkalmazását és az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő szakmák esetében nem találtunk teljesen automatizálható szakmákat.

Mindez azt is jelenti, hogy Magyarországon 150-200 ezer fő dolgozik teljesen automatizálható szektorban, további több mint félmillió ember pedig olyanban, ami részben automatizálható.

A fő kérdés, hogy mindezek a változások mikorra válnak valósággá? A PwC Magyarország tanulmánya szerint a fő változások 2030-tól várhatóak és vélhetően mintegy 900 ezer embert fognak érinteni. Az ő felmérésük szerint is először főként a fizikai munka és a kézi precíziós feladatok kiváltása várható, így a magyar feldolgozóipart, szállítmányozást és az építőipart fogja drámai mértékben érinteni a technológiai változás.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Kepes András Demeter Szilárdról: Ez az ember így gondolkodik

Kepes András Demeter Szilárdról: Ez az ember így gondolkodik

Beválaszotta a parlament Gottfried Pétert a Monetáris Tanácsba

Beválaszotta a parlament Gottfried Pétert a Monetáris Tanácsba

Rudolf Péter az SZFE-ről: A megosztottság egyszerűsít

Rudolf Péter az SZFE-ről: A megosztottság egyszerűsít