Egyre kisebb köröket taposunk, olyan helyzetekbe kerülünk, amelyekből kilátni sem lehet – szembesít a diktatúrák személyiségtorzító hatásával Selyem Zsuzsa, aki új kötetében, a Kicsi kozmoszban hőseivel bejárja a fél világot.
Itt a nyár, talán több időnk van olvasni a vakáció alatt. Mutatunk újabb hét könyvet, amit nyugodt szívvel ajánlunk akár a strandra, akár utazáshoz vagy csak otthoni bekuckózáshoz.
A karikaturistaként ismert Marabu hatvanhárom évesen megírta az első felnőtteknek szánt regényét: egy fantasyt, amelyben bár beszélő állatok és mágusok szerepelnek, mégis nagyon ismerősek benne a szituációk 2025 Magyarországán, a NER tizenhatodik évében. Kritika.
Közelgő apasága miatt önvizsgálatot tart, és egy múltbeli bűnre bukkan Breier Ádám első regényének, a Hetvenegy farkasnak a főhőse. A szerzőt a szintén részben családja ihlette Lefkovicsék gyászolnak film rendezőjeként ismerte meg a közönség.
Amikor egy miniszterelnök és ámokfutó kormánya regnálásakor egyszerre csúszik ki a lábam, a globális lábunk alól Magyarország és Amerika, a Közel-Kelet és Európa, akkor egy magyar–brazil–zsidó–biszexuális–ateista amerikanista hova álljon? Vélemény.
Ha a vakációzáshoz, a szobában való hűsöléshez, vagy egy hosszú vonatozáshoz keres betűalapú társaságot, van néhány ajánlatunk. Idén is összegyűjtöttük, és megosztjuk az olvasókkal azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Thomas Mann korának egyik, vagy a legnagyobb hatású írója volt. Settembrini, Naphta, Cippola, Leverkühn, József, Aschenbach és Kröger – kis- és nagyregényei alakjainak elhíresült mondatai mélyen beépültek a világ szellemi életébe. Súlyos konfliktusok kísérték végig az életét. Magyarországon volt olyan is, hogy átkozták, de kiadták, és olyan is, hogy magasztalták, de nem adták ki.
A végső simításokat végzi Margaret Atwood a memoárján, addig is itt a legújabb novelláskötete, az Elveszve a rengetegben. Kiről mintázta magyar hősnőjét, Csillát a 85 éves kanadai író, és milyen kontextusban nevezte bébinek a HVG munkatársát? Miért éppen úgy képzelte el az amerikai diktatúrát A szolgálólány meséjében, és meglepte-e, hogy Donald Trump véget vetett a kanadai–amerikai barátságnak?
A latin-amerikai irodalmi boom utolsó nagy alakjaként emlegetik Mario Vargas Llosa perui írót, aki élete nagy részét Európában élte le, a halál azonban szülőföldjén érte.
Úgy döntött, hogy nem kezeli úgy József Attilát, mintha kezelhető beteg lenne, de nem hagyja el, megpróbálja „tartani, hogy ne essen össze” – így emlékezett vissza évtizedekkel a terápia után a költő pszichoanalitikusa, Gyömrői Edit. A drámai találkozásukról készült, Reménytelenül című filmet nemrég mutatták be.
Ha a hatalom állandóan az ellenségről beszél, és mindenkit ellenségnek lát, aki nem azt gondolja, amit ő, akkor úgy tudunk túlélni, ha észrevétlenek maradunk. Ha nem hiszik, ki is próbálhatják egy most megjelent kalandkönyvvel.
Évente 1,2 millió forintos jutalomban részesítenek egy pályakezdő vagy középgenerációs írót.
Az igazi világpolgár határokon túl él, nem viseli és nem fogadja el a korlátozást, a horizontok szűkítését, a talpalatnyi földön is érzi a szabadságot. Tolnai Ottót „vajdasági magyar” vagy határon túli íróként búcsúztatják ma sokan, noha annak a művésze volt, hogyan szabadítsuk fel önmagunkat a megfosztottság és korlátozottság szélsőséges helyzeteiben – életműve időszerű és nélkülözhetetlen a mai Magyarországon.
A francia elnök hiába szólította fel az algériai hatóságokat, hogy engedjék el a rákkal küzdő Boualem Sansalt.
Két novelláskötet és egy családregény után Kollár-Klemencz László legújabb kötetében a középkori Magyarországra, a pilisi erdőbe és a Duna-kanyarnál fekvő kicsiny faluba kalauzolja el az olvasóját, hogy ember és természet, ember és állat olyan összetartozását és egyszerre harmonikus, ám könyörtelen együtt létezését beszélje el, amely ma már szinte ismeretlen.
Ha olvasási szokásai kimerülnek a Facebook-bejegyzések, rövid hírek vagy a gyorsrizs csomagolásán található utasítások böngészésében, akkor sok mindenről lemaradhat, és nem is csak az olvasmányélményekre gondolunk. A könyvek ugyanis a kreativitásra, a koncentrációkészségre és a stressz-szintre is hatással lehetnek, de még ezen kívül van egy sor jótékony hatása a napi olvasásnak.
A világhírű író szerint ez a jó szexjelenetet kulcsa.
Petőfi Sándort, az író barátját annyira feldúlta a küszöbön álló házasság híre, hogy elrohant az eljegyzési ebédjükről. Sőt még az évtizedekkel későbbi, Mikszáth-féle Jókai-életrajzban is az volt a narratíva, hogy a Nemzeti Színház vezető tragikája, „a hervadó nő” számító módon behálózta a nála fiatalabb, tapasztalatlan írót, aki még csak nem is az első férfi volt az életében. Hogy ez mennyire volt igaz vagy sem, kiderül Szécsi Noémi Jókai és a nők című könyvéből, amely az író születésének 200. évfordulója alkalmából jelent meg.
Miben előzte meg a korát, mit kellene tananyagba tenni tőle Az arany ember helyett, miért volt nagy dolog, hogy a fiatal Csehov paródiát írt róla, és hogyan segíthet a fake news felismerésében – erről beszélgettünk Szilágyi Márton irodalomtörténésszel Jókai Mór 200. születésnapja alkalmából.
