Berg Judit: Izgultam, nehogy a Ruminit is utálják a gyerekek, mint minden kötelezőt

Nemrég jelent meg Berg Judit Rumini-sorozatának tizedik kötete, de a kalandos életű mesehős – miután új illusztrációkat kapott – már a világhír felé kacsintgat, és film is készülne, ha a Filmalappal nem rekedtek volna meg a tárgyalások. Magyarország talán legnépszerűbb meseírójával ezúttal olyan, egyáltalán nem mesés témákról is beszélgettünk, mint a könyvdarálás, hogy ki lehet-e lépni egy stabil, de boldogságot nem adó házasságból, vagy hogy miért is próbálják a liberális értelmiség magyarságát megkérdőjelezni a jelenlegi kurzus támogatói.

Berg Judit: Izgultam, nehogy a Ruminit is utálják a gyerekek, mint minden kötelezőt

hvg360: Kevés olyan magyar mesehős van, aki akkora karriert futott be, mint az ön által kitalált furfangos és kalandkereső kisegér, Rumini. Játszótér, szabadulószoba, társasjáték, színházi előadások vannak e témában, és a most megjelent kötet már a 10. a Rumini-könyvek sorában. Gondolta volna másfél évtizede, amikor a gyerekének kezdte el mesélni a kisegér kalandjait, hogy ekkora siker lesz?

Berg Judit: Egyáltalán nem számítottam erre. A legnagyobb lányomnak találtam ki, amikor nagycsoportos ovis volt. Éveken át meséltem neki otthon, és egy idő után már nagyon elegem lett belőle, hogy minden áldott este Ruminit kell mesélni. Kitaláltam, hogy leírok egy pár részt, és azt megkapja karácsonyra. Gondoltam, ő is fog örülni, hogy van új Rumini, és én is, hogy végre nem fejből kell kitalálni az újabb sztorikat, hanem fel tudom olvasni. Amikor nekiláttam a könyvnek, fogalmam sem volt, hogy kell regényt írni, csak írtam, ami eszembe jutott. Ez látszik is az első részen.

Berg Judit író-olvasó találkozója célközönségével, a gyerekekkel:

hvg360: Miért, mennyiben más az első kötet, mint a többi?

B. J.: Ott az egyik kalandból jön a másik, nagyon epizodikus ilyen szempontból. Amikor később a Magyar Színházban készült a színdarab, az volt az eredeti terv, hogy az első részt adaptáljam színpadra. Kiderült, hogy az nem is alkalmas erre, nincs meg benne a színpadhoz szükséges drámai összetartó erő, például egy központi főgonoszt sem lehet megnevezni.

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.